Finnország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Suomen Tasavalta
Republiken Finland
Finn Köztársaság

Finnország zászlaja Finnország címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: finn himnusz
Főváros	Helsinki é. sz. 60°10′ k. h. 24°56′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	parlamentáris köztársaság
- Elnök	Tarja Halonen
- Miniszterelnök	Matti Vanhanen
Hivatalos nyelv	finn és svéd
Függetlenség	Oroszországtól
- Autonómia
- Függetlenség kikiáltása
- Függetlenség elismerése	1918. január 3.
Csatlakozás az EU-hoz	1995. január 1.
Terület
- Összes	338 145 km² (65.)
- Víz (%)	9,4
Népesség
- 2007. áprilisi évi becslés	5 282 301[1]  (111.)
- 2001 évi népszámlálás	5 181 115
- Népsűrűség	16 fő/km² (190.)
GDP	2005-ös becslés
- Összes	193,4 mrd dollár (31.) PPP: 163 mrd dollár
- Egy főre jutó	37 504 dollár (11.) PPP: 31 208 dollár
HDI (2005)	0,952 (11.) – magas
Pénznem	euró (EUR)
Időzóna	EET (UTC+2)
- Nyári időszámítás	EEST (UTC+3)
Internet TLD	.fi
Nemzetközi gépkocsijel	FIN
Hívószám	+358
NORVÉGIA OROSZO. OROSZORSZÁG ÉSZTORSZÁG SVÉDORSZÁG HELSINKI Ivalo Rovaniemi Oulu Kokkola Vaasa Kuopio Joensuu Varkaus Pori Rauma Uusikaupunki Turku Åland Loviisa Kotka Hamina Lahti Tampere Norvég-tenger Barents- tenger Botteni- öböl Finn-öböl térkép szerkesztése

A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése, határai 1.2 Domborzat 1.3 Vízrajz 1.4 Éghajlat 1.5 Növény- és állatvilág 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Lásd még 10 Források és jegyzetek 11 Külső hivatkozások 11.1 Magyar honlapok

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése, határai

Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

[szerkesztés] Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn öbölben, ezeket úgy is hívják, hogy Archipelago. Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.

[szerkesztés] Vízrajz

Finnországot az "ezer tó országának" nevezik.

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkör fölött fekszik, ennek következményeként a legészakibb részeken a Nap akár 73 napig nem nyugszik le nyaranta, és akár 51 napig nem kel föl telente.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. A legdélibb tájakon még meglehetősen gazdag a flóra, de ahogy északra haladunk, rohamosan szegényedik a növényvilág. Így érthető, hogy mezőgazdasági termelést fenntartani meglehetősen költségigényes és sokfajta kockázatot hordoz. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.) Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nő, és vadászható is a medve és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150.000-et is meghaladhatja, évente 30-40.000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Mellesleg vadon él az év legnagyobb részében.)

[szerkesztés] Történelem

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után.

Régi skandináv mondák és egyes történészek (mint például a dán Saxo Grammaticus vagy az arab Al Idrisi) szerint Finnországnak már a svéd uralom előtt is voltak királyai.

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

1918-ban az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát. A II. világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen: az 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól) és másodszor 1941 és 1944 között (Németország jelentékeny segítségével). Ezt követte a Lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból.

1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.

A II. világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között.

1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Finnország parlamentáris köztársaság, amelyben a köztársasági elnök is jelentős hatalommal rendelkezik.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom az Államtanács (kormány). A miniszterelnököt a parlament választja meg. Az Államtanács a miniszterekből és a miniszterelnökből áll.

A 200 tagból álló egykamarás parlament, a Eduskunta (finnül) vagy Riksdag (svédül) a legfelsőbb törvényhozó hatalom. Tagjait a választók négy évre választják. A parlament megváltoztathatja az alkotmányt, lemondathatja az Államtanácsot és megszüntetheti az államfői vétókat. A parlament határozatait semmiféle jogi hatalom nem bírálhatja felül. Törvényjavaslatot az Államtanács vagy bármely parlamenti képviselő nyújthat be.

A finn igazságszolgáltatás polgári, büntető és közigazgatási bíróságokból áll. A helyi bíróságok felett fellebbezési bíróságok vannak, legfelül pedig a Legfelsőbb Bíróság.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Finnország öt tartományból (lääni, läänit vagy län) és egy autonóm tartományból (itsehallinnollinen maakunta/självstyrande landskap)* áll. A tartomány az Államtanács fennhatósága alá tartozik; ez a rendszer szinte semmit nem változott létrehozása (1634) óta. A hat tartomány a következő:

• Ahvenanmaa/Åland (Åland-szigetek)*
• Etelä-Suomi/Södra Finland (Dél-Finnország)
• Itä-Suomi/Östra Finland (Kelet-Finnország)
• Länsi-Suomi/Västra Finland (Nyugat-Finnország)
• Lappi/Lappland (Lappföld)
• Oulu Lääni/Uleåborg (Oulu tartomány)

Az Åland-szigetek széleskörű autonómiát élveznek. Nemzetközi szerződések és a finn törvények értelmében az ålandi helyi igazgatás sok olyan dolgot kezel, ami finn szárazföldi hatósághoz tartozik.

Finnország dialektusok, folklór vagy népszokások alapján is felosztható, azonban ezeket a különbségeket elhalványította a II. világháború után a 400 000 karéliai finn újrahonosítása és az urbanizáció a 20. század második felében.

A helyi közigazgatás 450 önkormányzatra osztja fel a hat főbb tartományt. 1977 óta nincs jogi vagy közigazgatási megkülönböztetés a városok és más önkormányzatok között. Az önkormányzatok 20 régióban működnek együtt.

Főváros: Helsinki (559 700 lakos)

[szerkesztés] Politikai pártok

A parlament fennállása (1906) óta az uralkodó pártok a Finn Központi Párt (Kesk. – Suomen Keskusta – parasztpárt), Finn Szociáldemokrata Párt (SDP – Suomen Sosialidemokraattinen Puolue – szociáldemokraták), Nemzeti Koalíció (Kok. – Kansallinen Kokoomus), az "Igazi Finnek" (PS – Perus Suomalaiset – igazi finnek) és a Finn Baloldali Szövetség (VAS – Vasemmistoliitto).

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A finn népesség jelenleg körülbelül 0.2%-kal növekszik évente.

Finnország népessége

Év	Népesség
1950	4 029 803
1960	4 446 222
1970	4 598 336
1975	4 720 492
1980	4 787 778
1985	4 910 664
1990	4 998 478
1995	5 116 826
2000	5 181 115

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A „Téli háború” után a finn népesség körülbelül 12%-át újra kellett telepíteni. Az újjáépítés, a munkanélküliség és a bizonytalanság, hogy az ország megőrizheti-e függetlenségét a Szovjetunióval szemben, csak növelte a kivándorlást. Csak a 1990-es évektől kezdve fogad menekülteket Finnország olyan mértékben, mint a többi skandináv ország, habár a számuk mégis sokkal kisebb. A bevándorlók jelentős része a Szovjetunió által elfoglalt (valamikor Finnországhoz tartozó) területekről származik.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finnországi-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Lutheránus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: protestáns, római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk.

Az egyetemeken kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódik hogy sok zenekar van.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet: Alvar Aalto, Kristian Gullichsen, Eero Saarinem, Eliel Saarinem, Timo Vormala a finnek leghíresebb építészei.
• Képzőművészetek
• Irodalom: lásd még: Kalevala, Finn költők, írók listája
• Filmművészet
• Zene: lásd még: A finn zene, Kantele

[szerkesztés] Hagyományok

• Szauna
• Mikulás
• Mämmi

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Finnországnak több híres sportolója van. Ilyen az autóversenyzés terén Mika Häkkinen kétszeres Forma-1 világbajnok (1998, 1999), aki jelenleg a DTM-ben versenyez, Ari Vatanen rally világbajnok (1981), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002), Juha Kankkunen négyszeres rally világbajnok (1986, 1987, 1991, 1993), Kimi Räikkönen Forma-1 világbajnok (2007) a Ferrari színeiben, Keke Rosberg Forma-1 világbajnok (1982), Heikki Kovalainen F1-pilóta (2008-ban a második idényét kezdi a Forma-1-ben a McLarennél), tenisz terén pedig Jarkko Nieminen. A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot. Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be, de úszóik közt is vannak hírességek, mint Joona Puhakka, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Magyar neve	Finn neve	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Uudenvuodenpäivä
Január 6.	Vízkereszt	Loppiainen
Változó Péntek	Nagypéntek	Pitkäperjantai	Húsvét előtti péntek
Változó Vasárnap	Húsvét vasárnapja	Pääsiäispäivä
Változó Hétfő	Húsvét hétfője	2. Pääsiäispäivä	Húsvét utáni hétfő
Május 1.	Majális	Vappu	lásd Walpurgis Night
Változó Csütörtök	Áldozócsütörtök	Helatorstai	40 napra Húsvét után
Változó Vasárnap	Pünkösd	Helluntaipäivä	50 napra húsvét után
Június harmadik pénteke	Nyárközép	Juhannusaatto	Nem hivatalos
Június harmadik szombatja	Nyárközép	Juhannuspäivä
November első szombatja	Mindenszentek napja	Pyhäinpäivä
December 6.	Függetlenség napja	Itsenäisyyspäivä
December 24.	Karácsony estéje	Jouluaatto	Nem hivatalos
December 25.	Karácsony első napja	Joulupäivä
December 26.	Karácsony másodnapja	2. Joulupäivä or Tapaninpäivä
December 31.	Újév éjjele	Uudenvuodenaatto	Nem hivatalos
Minden vasárnap			Hivatalos ünnep

[szerkesztés] Lásd még

• Finnországi városok listája
• Finnországi települések listája
• Helsinki
• Finnországgal kapcsolatos szócikkek listája
• Finn cégek listája
• Finn újságok listája

[szerkesztés] Források és jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Juhani Houtari: Finnország, Változó Világ 46., Budapest 2004.
• Tourismus Team Europe – Finnország
• Virtualis Finnország – Fő portál
• Government.fi – Hivatalos közigazgatási honlap
• Eduskunta.fi – Hivatalos parlamenti honlap
• Presidentti – Hivatalos államfői honlap
• Diplomatarium Fennicum – Középkori dokumentumok. A nemzeti irattár
• Suomen historia – Finn történelem röviden (finnül)
• Finnország domborzati térképe

[szerkesztés] Magyar honlapok

• FinnHun – Finn–magyar–angol szótár
• Finnországi Magyarok Egyesülete – Az egyik finnországi magyar egyesületi honlap
• Bóbita Egyesület – A másik finnországi magyar egyesületi honlap
• Tamperei magyarok
• Finn linkgyűjtemény (Startlap)
• Suomi Finland (Blog)
• Finnország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• Magyarutca – Nyugat-európai magyar honlapok
• Finnország domborzati térképe
• Finnország Térkép Kalauz

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

Északi Tanács
Dánia | Finnország | Izland | Norvégia | Svédország
Társult tagok: Feröer | Grönland | Åland