Egyesült Királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

(Egyesült Királyság zászlaja) (Egyesült Királyság címere)
mottó: Dieu et mon droit (királyi mottó) God and my right (angol fordítás, nem hivatalos)
Államforma	alkotmányos monarchia
Hivatalos nyelv	nincs (de facto az angol)1
Főváros	London
Legnagyobb város	London
Királynő	II. Erzsébet
Miniszterelnök	Gordon Brown
Függetlenség Act of Union2	1801
Csatlakozás az EU-hoz	1973. január 1
Terület  - teljes  - ebből víz	77. 244 820 km² 1,3%
Népesség  - 2005. évi adat  - népsűrűség	21. 60 441 457 fő 246 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	6. 1 825 837 millió USD 28 877 USD
Pénznem	Angol font (GBP)
Időzóna	UTC 0 WET (NYISZ: van)
Himnusz	God Save the Queen
TLD	.uk3
Nemzetközi gépkocsijel	GB
Hívószám	+44
1 Hivatalosan elismert regionális nyelvek: walesi, skót gael, ír gael, kornvalli, manx gael, skót és ulszteri skót 2 Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága néven, majd 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága 3 ISO 3166-1 szerint GB
Franciaország Írország W a l e s S k ó c i a A n g l i a Észak-Írország LONDON Aberdeen Dundee Edinburgh Glasgow Newcastle Middlesbrough Hull Manchester Liverpool Birmingham Cardiff Bristol Plymouth Dover Southampton Portsmouth Belfast Londonderry Északi Atlanti-óceán Északi-tenger Ír-tenger Kelta-tenger La Manche-csatorna Ben Nevis Shetland-szigetek Orkney-szigetek Hebridák Man-sziget Jersey Guernsey Csalagút térkép szerkesztése

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland vagy Britain, a magyar köznapi használatban többnyire Nagy-Britannia) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország. Az előbbi három országrész a Brit-szigeten, míg az utóbbi az Ír-sziget északi részén helyezkedik el. A „Nagy-Britannia” elnevezés az angol használat szerinti pontos földrajzi értelmében csak a Brit-szigetet jelöli (angolul: Great Britain), az Ír-szigeten található Észak-Írország nélkül. Az ország teljes neve ezért Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland). Az ennek rövidítéseként a köznapi használatban elterjedt Nagy-Britannia (amely az angol Britain rövidítésnek felel meg) kétértelmű jelentése miatt a hivatalos használatban kerülendő.

A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebb-nagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi. Kivétel a Man-sziget és a Franciaország partjai mellett található Csatorna-szigetek, amelyek a brit korona függő területei, de nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.

Szintén nem képezi az Egyesült Királyság részét, de szuverenitása alá tartozik a 14 tengerentúli terület, amelyek közül csak Gibraltár az Európai Unió része (de nem tartozik az EU vámterületéhez).

A brit Korona jogán perszonálunióban áll vele 15 független nemzetközösségi tagország, a Nemzetközösségi Királyságok.

Az Egyesült Királyság az ENSZ, az Európai Unió, a NATO, az OECD és a Nemzetközösség tagja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Jogrendszer 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Politikai pártok 3.6 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészet 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Lásd még 9 Megjegyzések 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles^[1]). A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek: a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man-sziget.

[szerkesztés] Domborzat

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység vagy Cambriai-hegység predikativ szerkezetű.

•  Anglia
•  Skócia
•  Wales
•  Észak-Írország

[szerkesztés] Vízrajz

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek. A Shanon, a Severn és a Temze is csak alig haladják meg a Bodrog, vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki; a Temze pl. Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Látványértékükkel emelve a tájpotenciált kiemelt idegenforgalmi jelentőségük van.

[szerkesztés] Éghajlat

A nedves óceáni éghajlat az uralkodó, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. Az uralkodó nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 es -4 °C, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Történelem

A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.

Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i. sz. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált!

597-ben Szent Ágoston partra szállt, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre.

789-795 között támadták sorozatosan a vikingek a szigetek partjait. 832-860 között a skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a Skót királyság elődjét. 860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-tól 28 éven át Nagy Alfréd uralkodott Wessex-ben.

1066-ban Hódító Vilmos legyőzte Harold Godwinson-t a hastingsi csatában, és ezzel elfoglalta helyét az angol trónon. 1215-ben Földnélküli János aláírja a Magna Charta-t.

I. Eduard 1301-ben megszerezte Wales-t. 13 évvel később elveszti a Bannockburn-i ütközetet, és így megmenekül a Skót Királyságot. 1337-ben Megkezdődött a Százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 1348-1349-es Pestisjárvány következtében Anglia lakosságának mintegy egyharmada meghal. 1381-ben kitör Wat Tyler-féle parasztlázadás Angliában.

1455-ben kitö a Rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között, amely 30 évig tartott. A végén VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, és megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben az első nyomtatott könyvet elkészítette William Caxton Angliában.

1534-ben VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat. 1542-ben Anglia és Wales egyesül. 1547-ben a protestantizmus hivatalos vallássá válik. 1553-tól 5 éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban. Ebben az évben hatalomra lép I. Erzsébet. 1588-ben az angol flotta legyőzik a spanyol armadát.

1603-ban megszületik a skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete. 1642-ben kitör a polgárháború a király és a parlament között, amelynek következménye, hogy megalakul az Angol Köztársaság. 1649-ben kivégzik I. Károlyt. 1660-ban visszaállítják a monarchiát, II. Károly lesz a király. 1688-ban a Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária kerül trónra.

1707-ben Anglia és Skócia egyesül. 1775-1783 között Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat. 1801-ben Nagy-Britannia és Írország egyesül. Létrejön az Egyesült Királyság. 1825-ben az első vasútvonal (személyvonat) megnyílik. 1829-ben megkezdődik a katolikusok emancipációja. A század második felétől kiépül a Brit Birodalom.

1898-1902 között zajlik a búr háború. Majd 1914-ben a királyság részt vesz az I. világháborúban. A világháborúból győztesen kikerülő Egyesült Királyság újabb területeket szerez magának. 1921 létrejön az angol-ír szerződés, amellyel megalakul az Ír Szabadállam. 1939-től a II. világháborúban súlyos veszteség szenved az ország. 1952-ben II. Erzsébet lesz az új királynő. 1973-ban belép a Közös Piacba.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A brit alkotmány úgynevezett történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal.

Az Egyesült Királyság államformája alkotmányos monarchia, ahol a király habár „uralkodik”, de nem kormányoz. Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe legfőképp ünnepélyes, ő a nemzet egységének jelképe.

Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között (amikor is forradalom és polgárháborúról beszélünk) az ország köztársaságként rendezkedett be. Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., Uralkodott: 1649-1658) a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett, s beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és a Humble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét.

Halála után fia, Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erős kezű, mint elődje.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A parlament két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból. A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari területekről kerülnek ki.

Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érsek. Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

[szerkesztés] Jogrendszer

Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen

1. a common law, amely az emberi jogok íratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (pl. az „offense”) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra (pl. a gyilkosság „murder”).

2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.

3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).

A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A „solicitor” kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a „barister” jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitort.

Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (pl. fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök stb.).

További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad.

Végül az is ide, hogy a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleményének hangot peres ügyben csak az igazságügyi szakértő adhat.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az Egyesült Királyság négy alkotó nemzetből vagy alkotó országból áll. Skócia, Wales és Észak-Írország rendelkeznek nemzeti parlamentttel vagy gyűléssel és végrehajtó hatalommal, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet, Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, de itt van a Királyság parlamentjének székhelye és Királyság szintén itt székelő kormánya közvetlenül irányítja Angliát.

Mind a négy nemzet közigazgatása tovább osztható helyi önkormányzatokra. Az Egyesült Királyság főispánságjainak élére (angolul lord lieutanancy) a királynő képviselőjeként főispánt (Lord lieutenant) nevez ki, ez a poszt azonban jobbára csak ceremoniális.

Flag	Ország	Státusz	Népesség	Alsóbb közigazgatás	City státuszú városok
	Anglia	Királyság	50 431 700	Régiók Nagyvárosi és nem nagyvárosi megyék Főispánságok	Anglia városai
	Skócia	Királyság	5 094 800	Skót tanácsi területek Főispánságok	Skócia városai
	Wales	Hercegség	2 958 600	Egységes hatóságok Főispánságok	Wales városai
	Észak-Írország	Tartomány	1 724 400	Kerületek Hagyományos megyék	Észak-Írország városai

Történelmileg a négy ország területét a helyi közigazgatás céljaira megyékre osztották. A megyéket bizonyos mértékben még mindig használják erre a célra, illetve földrajzi egységként, de már nem ezek képezik a helyi közigazgatás egyedüli alapját.

A legutóbbi években Angliát például kilenc középszintű kormányzati régióra osztották.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 60 609 153 fő (2006. július)
• Népsűrűség: 246 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,28% (2006)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 76 év, nők 81 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 17,5%, 15-64 éves 66,8%, 65 év feletti 15,8%
• Városi lakosság aránya: 89%
• Írástudatlanság: 1% alatt
• Repülőterek száma: 470
• Fontosabb kikötők száma: 22
• Kereskedelmi hajóflotta: 212 hajó, 4 308 232 BRT
• Vasútvonalak hossza: 16 878 km

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: angol, regionálisan: walesi, gael
• Népek: angol 83,6%, skót 8,6%, walesi 4,9%, észak-ír 2,9%, fekete 2%, indiai 1,8%, pakisztáni 1,3%, keverék 1,2%, egyéb 1,6 (2001)
• Vallások: keresztény (anglikán, római katolikus, skót presbiteriánus, metodista) 71,6%, muszlim 2,7%, hindu 1%, egyéb 1,6%, felekezeten kívüli 23,1%
• Írásrendszer: latin ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az Egyesült királyságot a „világ műhelyeként” emlegetik. A 17-18. században kibontakozott az ipari forradalom. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet a 70-es években sikerült megállítani. Jelenleg Nagy-Britannia bruttó nemzeti összterméke 2000 milliárd dollár felett van, ezzel Európa harmadik legnagyobb gazdasága. Az egy főre eső GDP 29000 USD/fő. Éves gazdasági növekedés: 2% feletti, ezzel a leggyorsabban növekvő gazdaság Nyugat-Európában.

Bányászat: A Pennine hegységben lévő kőszénbányák nagyrészét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt. Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut. Emellett egyre nagyobb szerepe van az atomenergiának, és a megújuló környezetkímélő energiák felhasználásának.

Ipar: Vas- és színesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban, és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárás, és a termékek kiváló minősége jellemzi.

Mezőgazdaság: Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.

Kereskedelem: Nagy-Britannia legnagyobb kereskedelmi partnerei az EU társadalmak, de hatékony kereskedelmet folytat az Unión kívüli Európai országokkal, az USA-val, Kanadával, és Japánnal is.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az oktatás fontos része a brit kultúrának. Több száz iskola, főiskola és egyetem található az országban, beleértve számos világhírű intézményt is.

Az 5 és 16 év közöttieknek az oktatás ingyenes és kötelező.

Children's education in England is normally divided into two separate stages. They begin with primary education at the age of five and this usually lasts until they are eleven. Then they move to secondary school, there they stay until they reach sixteen, seventeen or eighteen years of age. Szabadon, idézés nélkül is átvehető egy külső linkről minden Angliára és annak oktatási rendszerére vonatkozó szöveg a szerző engedélyével: Továbá teljes terjedelemben olvasható és letölthető a http://www.firkasz.com weboldalról a Hogyan nyerjük meg Angliát c. könyv első kötete, ami viszont csak idézhető a formátuma (jpg) miatt.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészet

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

A sportban kiemelkedik az angol labdarúgó-válogatott, amely 1966-ban világbajnokságot is nyert. A mostani labdarúgás jeles képviselői: David Beckham, Michael Owen, John Terry, Frank Lampard, Ashley Cole, Joe Cole, Steven Gerrard, stb.

Az angol futballszövetséget 1863-ban alapították. FIFA-tag folyamatosan 1946-tól. UEFA-tag 1954-től. A klubok száma körülbelül 41 000, az igazolt játékosok pedig meghaladják a 2 000 000 főt is. Az „A” válogatott szövetségi kapitánya Fabio Capello.

Az első osztályban 20 csapat szerepel: West Ham United, Chelsea FC, Arsenal FC, Tottenham Hotspur, Fulham FC, Reading FC, Portsmouth FC, Birmingham City, Aston Villa, Derby County, Manchester City, Manchester United, Liverpool FC, Everton FC, Blackburn Rovers, Wigan Athletic, Bolton Wanderers, Middlesborough FC, Sunderland AFC és a Newcastle United.

Anglia nemzeti sportja a rögbi.

[szerkesztés] Lásd még

• A brit Korona
• Brit koronafüggőségek
• Brit tengerentúli területek
• Nemzetközösség

[szerkesztés] Megjegyzések

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Angliai képek
• Welcome in Egyesült Királyság
• Nagy-Britannia domborzati térképe
• Nagy-Britannia Térkép Kalauz
• Nagy-Britannia Turisztikai hivatala
• Nagy-Britanniai városok térképei utcakeresővel

Brit tengerentúli területek és koronafüggőségek
Brit tengerentúli területek	Anguilla | Bermuda | Brit Antarktiszi Terület | Brit Indiai-óceáni Terület | Brit Virgin-szigetek | Kajmán-szigetek | Falkland-szigetek | Gibraltár | Montserrat | Pitcairn-szigetek | Szent Ilona | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület | Turks- és Caicos-szigetek
Brit koronafüggőségek	Jersey | Guernsey | Man-sziget

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Amerikai Egyesült Államok • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Izland • Kanada • Lengyelország • Lettország • Litvánia • Luxemburg • Magyarország • Németország • Norvégia • Olaszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Szlovákia • Szlovénia • Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga