Szlovénia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija

Szlovénia zászlaja Szlovénia címere
Himnusz: Zdravljica
Főváros	Ljubljana é. sz. 47°26′ k. h. 19°15′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Köztársasági elnök	Danilo Türk
- Miniszterelnök	Janez Jansa
Hivatalos nyelv	szlovén, olasz¹, magyar¹
Függetlenség  -kikiáltása  -elismerése Jugoszláviától	1991. június 25. 1992
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	20 273 km² (150.)
- Víz (%)	0,6
Népesség
- 2007 évi becslés	2 009 245[1]  (142.)
- 2002-es évi népszámlálás	1 964 036
- Népsűrűség	98,3 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó	PPP: 20 900 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.si
Nemzetközi gépkocsijel	SLO
Hívószám	+386
Az ENSZ, az EU, a NATO tagja.
Ausztria Mo. Horvátország Ol. Bosznia-Hercegovina LJUBLJANA Maribor Ptuj Velenje Celje Kamnik Trbovlje Novo Mesto Jesenice Kranj Novo Gorica Koper Mura Mura Dráva Dráva Száva Adriai- tenger Triglav térkép szerkesztése

A Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Vízrajz 1.2 Éghajlat 1.3 Növény- és állatvilág 1.4 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet 3.1 Közigazgatási felosztás 3.2 Politikai pártok 3.3 Védelmi rendszer 4 Gazdaság 4.1 Közlekedés 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 5.5 Vallás 6 Kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.1.1 Iskola előtti nevelés 6.1.2 Általános Iskola 6.1.3 Középiskola 6.2 Oktatási rendszer 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 6.5.1 Változatos szlovén ételek 7 Turizmus, látnivalók 8 Sport 8.1 Ünnepnapok 9 Egyéb témák 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

[szerkesztés] Vízrajz

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2 °C januárban és 21 °C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Az Euro-turáni faunavidéken találkozik az a keleti sün és az európai sün. Itt él a vakond is. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisdedcickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barnamedve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó magasabb területeken a bakáni zerge.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először Magyarország majd a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

A középkorban az akkori szlovénségnek egyesek szerint negyede Magyarországon élt.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.

A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, melyet a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követ. Július 7-re elhallgatnak a fegyverek, véget ér a szlovéniai tíznapos háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-től az Európai Unió soros elnöke, elsőként tölti be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

[szerkesztés] Államszervezet

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szlovénia a tervek szerint 12 régióra (regija) lesz felosztva. A mostani közigazgatási rendszer szerint az országban 210 községnek nevezett járásra (občina) létezik.

Szlovénia régiói
Gorenjska Goriška Jugovzhodna Slovenija Koroška Notranjsko-kraška Obalno-kraška Osrednjeslovenska Podravska Pomurska (Muravidék) Savinjska Spodnjeposavska Zasavska

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek.

95 fő / km² népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő / km², Olaszország 195 fő / km²). A lakosság kb. 50%-a városlakó.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5% – 0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és olasz nyelv is hivatalos.

Lásd még: Muravidéki magyarok.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Vallás

A szlovénok kb. fele tartozik és fele meg nem tartozik felekezethez. Adatok: római katolikus=47% , ortodox=1% , zsidó=1% , Muzulmán=1% , nem vallásos=50%

[szerkesztés] Kultúra

Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matamatikus. Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti képzési formák nem kötelezőek. Az iskola előtti képzés a gyerekek 1-6 éves koráig tart. A képzési tervet két szakaszra bontják:1-3, illetve3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.

[szerkesztés] Általános Iskola

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt.A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilenc éves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.

[szerkesztés] Középiskola

A gimnázium célja a tanulók felsőokataási tanulmányaikra való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, melynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai kurzus elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok munkára való felkészítése.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
• Filmművészet
• Zene

Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Változatos szlovén ételek

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.

A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.

Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyas-ételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olivaolajat.

A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

Lásd még: Szlovénia magyar emlékei, látnivalói

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepnapok

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum	Magyar név	Szlovén név	Megjegyzés
Január 1. és 2.	Újév	Novo leto
Február 8.	Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep	Prešernov dan, slovenski kulturni praznik	France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
-	Húsvét vasárnap és hétfő	Velika noč in velikonočni ponedeljek	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27.	A megszállók elleni felkelés napja	Dan upora proti okupatorju	Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2.	A munka ünnepe	Praznik dela
-	Pünkösd vasárnapja	Binkoštna nedelja	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25.	A szlovén állam ünnepe	Dan državnosti	A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Marijino vnebovzetje (veliki šmaren)	Munkaszüneti nap
Október 31.	A reformáció napja	Dan reformacije	Munkaszüneti nap
November 1.	Az Emlékezés napja	Dan spomina na mrtve	Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25.	Karácsony	Božič	Munkaszüneti nap
December 26.	A függetlenség napja	Dan neodvisnosti	Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

[szerkesztés] Egyéb témák

• Szlovének Magyarországon

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Szlovénia – Official travel guide to Slovenia
• Szlovénia hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
• A szlovén kormány honlapja (angol nyelven)
• Szlovén turisztikai információk (angol nyelven)
• Slovenia – Julian Alps&Triglav
• Tourist Office Dovje-Mojstrana
• Forum - Slovenia
• InfoSlovenia.be (információk Szlovénia) (angol nyelven)
• Turisztikai Szlovéniáról
• Szlovénia domborzati térképe
• Fényképek Ljubljana-ról

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Amerikai Egyesült Államok • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Izland • Kanada • Lengyelország • Lettország • Litvánia • Luxemburg • Magyarország • Németország • Norvégia • Olaszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Szlovákia • Szlovénia • Törökország