Marokkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Marokkói Királyság
المملكة المغربية
(Al Mamlakah al Maghribīyah)

Marokkó zászlaja Marokkó címere
Nemzeti mottó: الله، الوطن، الملك (Allāh, al Waţan, al Malik = Isten, Ország, Király
Himnusz: Hymne Cherifien
Főváros	Rabat é. sz. 34°2′ 6°51′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt * operátor
Legnagyobb város	Casablanca
Államforma	alkotmányos monarchia
- Király	VI. Mohammed
- Miniszterelnök	Abbász el Fasszi
Hivatalos nyelv	arab
függetlenség	Franciaországtól
- kikiáltása	1956. március 2.
Terület
- Összes	446 550 km² (56.)
Népesség
- 2005 évi becslés	32 725 847  (36.)
- Népsűrűség	73,3 fő/km²
GDP	2005
- Összes	138 006 milliárd USD (153.)
- Egy főre jutó	4 218 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Marokkói dirham (MAD)
Időzóna	WET (UTC0)
Internet TLD	.ma
Nemzetközi gépkocsijel	MA
Hívószám	+212
Port. Spanyolország Algéria Maur. Nyugat-Szahara Ceuta (Sp.) Melilla (Sp.) Tetuan Tanger RABAT Fez Udzsda Meknez Kenitra Casablanca Mohammedia Szafi Al-Dzsadída Bu Arfa Marrákes Uarzazat Agadir Tarfaja Atlanti- óceán Földközi- tenger Gibraltári-szoros Tubkal térkép szerkesztése

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) egy arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara. Az ország neve Marrákes város nevéből ered.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Története 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.1.1 Királyok 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Film 7.3 Kulturális intézmények 7.4 Tudomány 7.5 Művészetek 7.6 Hagyományok, néprajz 7.7 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 9.1 Olimpiai helyezések 10 Ünnepek 11 Lábjegyzetek 12 Források 13 Külső hivatkozások 13.1 Újságok

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600-1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Toubkal-hegy (4165 m).

[szerkesztés] Vízrajz

A Földközi-tenger partján több öböl és fok található. Tanger mellett található Afrika legészakibb pontja.

A legjelentősebb folyók: Moulouya, Sebou, Rbia.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Az ókorban Mauretániának nevezték. A legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i. e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i. sz. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429 – 534 után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletről érkező új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-től különböző arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás.

Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével.

1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát. 1984-ben kilépett az Afrikai Egységszervezetből (ma Afrikai Unió).

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A mai alkotmányt 1996-ban fogadták el. Ez kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia.

A király az alkotmány szerint domináns szerepet tölt be. VI. Mohammed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét és ő oszlathatja fel a parlamentet. Új választásokat is ő írja ki. A hadsereg főparancsnoka is egyben.

[szerkesztés] Királyok

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament az 1996-os reform után 2 kamarás lett. Az alsóház neve a népgyűlés, a felsőházé szenátus. 325 főből áll a népgyűlés, akiket 5 évre választanak. A népgyűlésben 30 nő is helyet foglal. A szenátus 270 főből áll. A szenátus a különböző helyi és regonális tanácsokból áll össze. A szenátus harmada 3 évre van megválasztva, tehát minden 3. évben újraválasztják a szenátus harmadát.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Marokkó 16 régióra oszlik, illetve ezeket leosztva 62 prefektúrára, provinciára. A törvényhozás 1997-ben a decentralizáció keretében 16 új régiót hozott létre (Nyugat-Szaharával együtt):

1. Chaouia-Ouardigha
2. Doukkala-Abda
3. Fès-Boulemane
4. Gharb-Chrarda-Béni Hssen
5. Grand Casablanca
6. Guelmim-Es Semara
7. Laâyoune-Boujdour-Sakia El Hamra
8. Marrakech-Tensift-El Haouz
9. Meknès-Tafilalet
10. Oriental
11. Oued Ed-Dahab-Lagouira
12. Rabat-Salé-Zemmour-Zaer
13. Souss-Massa-Draâ
14. Tadla-Azilal
15. Tangier-Tétouan
16. Taza-Al Hoceima-Taounate

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Marokkó légvédelmét rendszeresen erősíti a Francia Légierő expedítiós erői is, rendszerint ezred, vagy két-három repülőszázad kötelékben. Ezt indokolja a szomszédos Algéria instabil belpolitikia állapota és a 2000-es évektől induló fegyverkezési programjai is.^[1]

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népességnövekedési ráta: 1,68%
• Várható átlagos élettartam: 70 év
• Csecsemőhalandósági ráta:46,5‰

A lakosság 57,4%-a városi. A 15 év alattiak aránya 32,9%. A 65 év felettieké 4,4%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Marokkó a negyedik legnépesebb arab állam Egyiptom, Szudán és Algéria után. Lakosságát nagyobb részt arabok (50%), berberek (30-40%) és az ők keverékei alkotják. A lakosság egy kis része még mindig nomád ill. félnomád életmódot él. Ők inkább berberek. A berberek főleg az ország déli területein élnek.

Mintegy 60 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidók létszáma 7000 fő. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el az országban. A lakosság 2/3-a az ország északnyugati-északi részén él az Atlasz-hegység-től, ez a választó vonal, az alig lakott Szaharától (az ország 10%-a). Casablanca a központja az üzleti életnek és az iparnak, jelentős kikötő is egyben. Rabat-ban székel a kormány. Tanger az átjáró Marokkóból Spanyolország-ba és ez a legjelentősebb kikötőváros is. Fez kulturális és vallási központ, a dominánsan „Berber” Marrakes a fő turisztikai központ.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Az országban azonban több berber nyelvet is beszélnek: Tachelhit, Tamazight, Ghomara, Tarifit, Senhaja de Srair.

Az ország 99%-a muzulmán.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Bár területének csak 20%-a áll művelés alatt, a mezőgazdaság máig fontos szerephez jut: a foglakoztatottaknak 34%-ának nyújt megélhetést. Legfontosabb terményei a gabonanövények [búza, árpa] mellett a burgonya, cukorrépa valamint az exporientált mediterrán mezőgazdaság termékei: zöldség és gyümölcsfélék paradicsom, dinnye, szőlő, datolya, olíva, narancs. Az export 36%-a mezőgazdasági cikkekből és halból származik.

Állattenyésztésben (döntően extenziv pásztorkodás) a juh állományé a vezető szerep. Az ország 47%-án legeltetés folyik.

Az ország a világ egyik legjelentősebb parafa exportőre.

[szerkesztés] Ipar

Földünk vezető foszfáttermelője, készletei a világ szükségleteit évszázadokra fedezni tudják. A foszfátbányászat állami tulajdonban van.

Iparában a textilipar, vegyipar, élelmiszeripar, bőrgyártás, gépgyártás (összeszerelő-javító üzemek) játsszák a vezető szerepet. Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, gyapjúszőnyegek, réz- és fa-, valamint bőráruk.

A turizmus nagymértékben hozzájárul az ágazat újabb fellendüléséhez. Az ország külső adósságállománya, a fejlődő országok többségéhez hasonlóan jelentős, közel 19 milliárd USD, ami a GDP felét teszi ki.

A turizmus miatt virágzásnak indult a kézművesipar (szőnyegek, bőráruk).

[szerkesztés] Kereskedelem

Az ország 9,6 milliárd US-$ (2004) exportált. A fő cikkek: a textiliák (31%), félkésztermékek (18%). Marokkó Franciaországba (33%), Spanyolországba (17%), Nagy-Britanniába (8%), Olaszországba (5%), az USA-ba (4%), Indiába (4%) exportál.

Az ország 14,9 milliárd US-$ (2004) importált.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban kb. 62 000 km a úthálózat, ebből a fele aszfaltozott. 400 km az autópályák hossza. A városok útjai zsúfoltak.

A vasút hossza 1800 km. Több mint 1000 km villamosított. A vasútvonalak többsége az Atlanti-óceán mellett húzódik.

Lásd még: Tanger-Kenitra nagysebességű vasútvonal

Casablancán, Tangerben, Rabaton, Tétouanon, Al Hoceïmaban, Fezben, Oujdan, Marrakesben, Ouarzazateben, Essaouiran és Nadorban található nemzetközi reptér. Führender See- und internationaler Flughafen ist Casablanca. Daneben gibt es Flughäfen in

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az iskolarendszer 3 lépcsőből áll: 5 éves alapképzés, aztán egy 4 éves alapfok, majd 3 éves felsőfok.

Az országban Rabatban, Casablancan, Oujdan, Marrakesben és Fezben található egyetem.

[szerkesztés] Film

Marokkóban a mai napig több történelmi és vallási filmet forgattak. Itt készült a Gladiátor és a Názáreti Jézus című film. Érdekesség, hogy több család is a filmből él. A filmekben statisztálnak.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Olimpiai helyezések

helyezés				Összesen
Athéni olimpia 2004	2	1	0	3
Sydney-i olimpia 2000	0	1	4	5
Atlantai olimpia 1996	0	0	2	2
Barcelonai olimpia 1992	1	1	1	3
Szöuli olimpia 1988	1	0	2	3
Los Angeles-i olimpia 1984	2	0	0	2
Római olimpia 1960	0	1	0	1
Összesen	6	4	9	19

[szerkesztés] Ünnepek

• Július 30.: a király trónelfoglalása
• január 1.: új év
• március 2.: függetlenség napja
• május 1.: a munka ünnepe
• május 23.: a nemzet napja
• július 9.
• július 13. VI. Mohammed megkoronázása
• augusztus 14.
• augusztus 20. a király születésnapja

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Források

• A Tudás Fája
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Morocco, CIA World Factbook
• médiaoldal
• hivatalos oldal
• a parlament oldala
• Arab Gateway – Morocco
• BBC News – Country Profile: Morocco
• Moroccan raioo culture in bits & bytes
• Morocco365
• Marokkó
• Fas fotoğrafları (fotók)

[szerkesztés] Újságok

• allAfrica – Morocco
• Maghreb Arabe Presse
• The North Africa Journal

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia