ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Marokkó - Wikipédia

Marokkó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Marokkói Királyság
المملكة المغربية
(Al Mamlakah al Maghribīyah)
Marokkó zászlaja Marokkó címere
Marokkó zászlaja Marokkó címere
Nemzeti mottó: الله، الوطن، الملك
(Allāh, al Waţan, al Malik = Isten, Ország, Király
Himnusz: Hymne Cherifien
Marokkó fekvése
Főváros Rabat
é. sz. 34°2′ 6°51′
Legnagyobb város Casablanca
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király VI. Mohammed
 - Miniszterelnök Abbász el Fasszi


Hivatalos nyelv arab
függetlenség Franciaországtól 
 - kikiáltása 1956. március 2
Terület  
 - Összes 446 550 km² (56.)
Népesség  
 - 2005 évi becslés 32 725 847  (36.)
 - Népsűrűség 73,3 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 138 006 milliárd USD (153.)
 - Egy főre jutó 4 218 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Marokkói dirham (MAD)
Időzóna WET (UTC0)
Internet TLD .ma
Nemzetközi gépkocsijel MA
Hívószám +212
Tetuan
Tanger
Fez
Udzsda
Meknez
Kenitra
Casablanca
Mohammedia
Szafi
Al-Dzsadída
Bu Arfa
Uarzazat
Agadir
Tarfaja
Tubkal
térkép szerkesztése

Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) egy arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara. Az ország neve Marrákes város nevéből ered.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Marokkó domborzati térképe
Marokkó domborzati térképe

Felszínét a fiatal Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Atlasz vonulatai hálózzák be. Északon a Rif-hegység előterében termékeny parti síkság húzódik. A Rif-hegység dél felé a Szebu-medencére tekint. A 600-1300 m magas Marokkói-Mezetát keletről a Középső-, az ország legmagasabb csúcsát hordozó Magas- és az Antiatlasz vonulatai határolják. Hegyvonulatok dél-délkelet felé a Szahara felé lejtenek. Az ország legmagasabb hegye a Toubkal-hegy (4165 m).

[szerkesztés] Vízrajz

A Földközi-tenger partján több öböl és fok található. Tanger mellett található Afrika legészakibb pontja.

A legjelentősebb folyók: Moulouya, Sebou, Rbia.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Története

Az ókorban Mauretániának nevezték. A legnyugatibb arab ország, Marokkó története a közel ezer esztendős föníciai hódítással kezdődött. Az i. e. 12. században létesültek a nagy tengerparti városok (Tanger, Szalá, Casablanca). A föníciai fennhatóságnak a római légiók érkezése vetett véget, akik az i. sz. 42-ben a tengerparttól távol eső, belső területeket is meghódították. A vandálok uralma (429534 után a terület a 6. században a Bizánci Birodalom része lett. A nagy változást a keletről érkező új hódító, az arab világbirodalom megjelenése okozta 680 és 700 között. 890-től különböző arab dinasztiák uralma alatt állt. A 15. században kezdődött a spanyol és portugál hódítás.

Az európai nagyhatalmak behatolási kísérletei csak a 20. század elején jártak sikerrel. A mai Marokkót 1912-ben három részre osztották fel, egy része francia, a másik része spanyol gyarmat lett, Tanger pedig nemzetközi terület volt. A francia részen 1926-ban kitört rif lázadást Pétain verte le. 1956. március 2-án Franciaország megállapodott a marokkói szultánnal a függetlenségről, majd április 7-én a spanyolok is lemondtak a védnökségről. Marokkó 1969 júniusában II. Hasszán alatt egységes független királysággá alakult az északi spanyol, a déli francia és Tanger nemzetközi fennhatóság alatt álló területek egyesítésével.

1975 óta megszállás alatt tartja a korábbi spanyol gyarmatot, Nyugat-Szaharát. 1984-ben kilépett az Afrikai Egységszervezetből (ma Afrikai Unió).

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A mai alkotmányt 1996-ban fogadták el. Ez kimondja, hogy Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia.

A király az alkotmány szerint domináns szerepet tölt be. VI. Mohammed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét és ő oszlathatja fel a parlamentet. Új választásokat is ő írja ki. A hadsereg főparancsnoka is egyben.

[szerkesztés] Királyok

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament az 1996-os reform után 2 kamarás lett. Az alsóház neve a népgyűlés, a felsőházé szenátus. 325 főből áll a népgyűlés, akiket 5 évre választanak. A népgyűlésben 30 nő is helyet foglal. A szenátus 270 főből áll. A szenátus a különböző helyi és regonális tanácsokból áll össze. A szenátus harmada 3 évre van megválasztva, tehát minden 3. évben újraválasztják a szenátus harmadát.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Marokkó 16 régióra oszlik, illetve ezeket leosztva 62 prefektúrára, provinciára. A törvényhozás 1997-ben a decentralizáció keretében 16 új régiót hozott létre (Nyugat-Szaharával együtt):

  1. Chaouia-Ouardigha
  2. Doukkala-Abda
  3. Fès-Boulemane
  4. Gharb-Chrarda-Béni Hssen
  5. Grand Casablanca
  6. Guelmim-Es Semara
  7. Laâyoune-Boujdour-Sakia El Hamra
  8. Marrakech-Tensift-El Haouz
  9. Meknès-Tafilalet
  10. Oriental
  11. Oued Ed-Dahab-Lagouira
  12. Rabat-Salé-Zemmour-Zaer
  13. Souss-Massa-Draâ
  14. Tadla-Azilal
  15. Tangier-Tétouan
  16. Taza-Al Hoceima-Taounate

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Bővebben: Marokkó hadereje

Marokkó légvédelmét rendszeresen erősíti a Francia Légierő expedítiós erői is, rendszerint ezred, vagy két-három repülőszázad kötelékben. Ezt indokolja a szomszédos Algéria instabil belpolitikia állapota és a 2000-es évektől induló fegyverkezési programjai is.[1]

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

  • Népességnövekedési ráta: 1,68%
  • Várható átlagos élettartam: 70 év
  • Csecsemőhalandósági ráta:46,5‰

A lakosság 57,4%-a városi. A 15 év alattiak aránya 32,9%. A 65 év felettieké 4,4%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Marokkó a negyedik legnépesebb arab állam Egyiptom, Szudán és Algéria után. Lakosságát nagyobb részt arabok (50%), berberek (30-40%) és az ők keverékei alkotják. A lakosság egy kis része még mindig nomád ill. félnomád életmódot él. Ők inkább berberek. A berberek főleg az ország déli területein élnek.

Mintegy 60 000 fő francia és spanyol származású tanár, mérnök, technikus él az országban. A zsidók létszáma 7000 fő. A lakosság egyenlőtlenül oszlik el az országban. A lakosság 2/3-a az ország északnyugati-északi részén él az Atlasz-hegység-től, ez a választó vonal, az alig lakott Szaharától (az ország 10%-a). Casablanca a központja az üzleti életnek és az iparnak, jelentős kikötő is egyben. Rabat-ban székel a kormány. Tanger az átjáró Marokkóból Spanyolország-ba és ez a legjelentősebb kikötőváros is. Fez kulturális és vallási központ, a dominánsan „Berber” Marrakes a fő turisztikai központ.

Az ország hivatalos nyelve az arab. Az országban azonban több berber nyelvet is beszélnek: Tachelhit, Tamazight, Ghomara, Tarifit, Senhaja de Srair.

Az ország etnikumai
Az ország etnikumai

Az ország 99%-a muzulmán.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Bár területének csak 20%-a áll művelés alatt, a mezőgazdaság máig fontos szerephez jut: a foglakoztatottaknak 34%-ának nyújt megélhetést. Legfontosabb terményei a gabonanövények [búza, árpa] mellett a burgonya, cukorrépa valamint az exporientált mediterrán mezőgazdaság termékei: zöldség és gyümölcsfélék paradicsom, dinnye, szőlő, datolya, olíva, narancs. Az export 36%-a mezőgazdasági cikkekből és halból származik.

Állattenyésztésben (döntően extenziv pásztorkodás) a juh állományé a vezető szerep. Az ország 47%-án legeltetés folyik.

Az ország a világ egyik legjelentősebb parafa exportőre.

[szerkesztés] Ipar

Földünk vezető foszfáttermelője, készletei a világ szükségleteit évszázadokra fedezni tudják. A foszfátbányászat állami tulajdonban van.

Iparában a textilipar, vegyipar, élelmiszeripar, bőrgyártás, gépgyártás (összeszerelő-javító üzemek) játsszák a vezető szerepet. Hagyományos kéziparának termékei a kerámiák, gyapjúszőnyegek, réz- és fa-, valamint bőráruk.

A turizmus nagymértékben hozzájárul az ágazat újabb fellendüléséhez. Az ország külső adósságállománya, a fejlődő országok többségéhez hasonlóan jelentős, közel 19 milliárd USD, ami a GDP felét teszi ki.

A turizmus miatt virágzásnak indult a kézművesipar (szőnyegek, bőráruk).

[szerkesztés] Kereskedelem

Az ország 9,6 milliárd US-$ (2004) exportált. A fő cikkek: a textiliák (31%), félkésztermékek (18%). Marokkó Franciaországba (33%), Spanyolországba (17%), Nagy-Britanniába (8%), Olaszországba (5%), az USA-ba (4%), Indiába (4%) exportál.

Az ország 14,9 milliárd US-$ (2004) importált.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban kb. 62 000 km a úthálózat, ebből a fele aszfaltozott. 400 km az autópályák hossza. A városok útjai zsúfoltak.

A vasút hossza 1800 km. Több mint 1000 km villamosított. A vasútvonalak többsége az Atlanti-óceán mellett húzódik.

Lásd még: Tanger-Kenitra nagysebességű vasútvonal

Casablancán, Tangerben, Rabaton, Tétouanon, Al Hoceïmaban, Fezben, Oujdan, Marrakesben, Ouarzazateben, Essaouiran és Nadorban található nemzetközi reptér. Führender See- und internationaler Flughafen ist Casablanca. Daneben gibt es Flughäfen in

Marokkói sivatag
Marokkói sivatag

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az iskolarendszer 3 lépcsőből áll: 5 éves alapképzés, aztán egy 4 éves alapfok, majd 3 éves felsőfok.

Az országban Rabatban, Casablancan, Oujdan, Marrakesben és Fezben található egyetem.

[szerkesztés] Film

Marokkóban a mai napig több történelmi és vallási filmet forgattak. Itt készült a Gladiátor és a Názáreti Jézus című film. Érdekesség, hogy több család is a filmből él. A filmekben statisztálnak.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Olimpiai helyezések

helyezés Kép:Med_1.png Kép:Med_2.png Kép:Med_3.png Összesen
Athéni olimpia 2004 2 1 0 3
Sydney-i olimpia 2000 0 1 4 5
Atlantai olimpia 1996 0 0 2 2
Barcelonai olimpia 1992 1 1 1 3
Szöuli olimpia 1988 1 0 2 3
Los Angeles-i olimpia 1984 2 0 0 2
Római olimpia 1960 0 1 0 1
Összesen 6 4 9 19

[szerkesztés] Ünnepek

  • Július 30.: a király trónelfoglalása
  • január 1.: új év
  • március 2.: függetlenség napja
  • május 1.: a munka ünnepe
  • május 23.: a nemzet napja
  • július 9.
  • július 13. VI. Mohammed megkoronázása
  • augusztus 14.
  • augusztus 20. a király születésnapja

[szerkesztés] Lábjegyzetek

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Marokkó témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Újságok

Arab Liga Az Arab Államok Ligájának zászlaja
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia
Más nyelveken


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -