Botswana
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
Nemzeti mottó: Pula (Eső) | |||||
Himnusz: Fatshe leno la rona | |||||
Főváros | Gaborone | ||||
Államforma | köztársaság | ||||
- Elnök és miniszterelnök | Festus Mogae
|
||||
Hivatalos nyelv | angol, setswana | ||||
független | 1966. szeptember 30. | ||||
- Egyesült Királyságtól | |||||
Terület | |||||
- Összes | 600 370 km² (44.) | ||||
- Víz (%) | 2,5% | ||||
Népesség | |||||
- 2003 évi becslés | 1 573 267 (144.) | ||||
- Népsűrűség | 2,7 fő/km² | ||||
GDP | 2005 | ||||
- Összes | 17 207 millió USD (116.) | ||||
- Egy főre jutó | 8 359 USD | ||||
HDI () | (.) – | ||||
Pénznem | Botswanai pula (BWP ) |
||||
Időzóna | CAT (UTC+2) | ||||
Internet TLD | .bw |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | RB | ||||
Hívószám | +267 |
||||
|
Botswana (régebbi nevén Becsuánaföld) kontinentális helyzetű állam, tengerrel nem határos. Fővárosa Gaborone, 1015 m tengerszint feletti magasságban fekszik, kb. 186 ezren lakják (2001). Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Gazdasága erősen kötődik déli szomszédjáéhoz; mezőgazdaságában a szarvasmarha-tenyésztés, iparában a bányászat a legjelentősebb.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
Az ország déli részére nagyon kevés csapadék jut, ezt a részt a Kalahári-sivatag foglalja el. Nagy folyók az ország északi és keleti felén találhatók, az Okavango, a Limpopo és a Chobe folyók. Ezen a területen alakult ki a nagy területet elfoglaló Okavango-delta mocsárvilága. Itt nagy veszélyt jelent a malária, mind az őslakosok, mind a beutazók számára. Északkeleten a sós talajú Makarikari-medence található.
[szerkesztés] Éghajlat
A lefolyástalan Dél-afrikai fennsíkon fekszik (kb. 1000 m tengerszint feletti magasságban), ami jelentősen befolyásolja éghajlatát, a sivatagitól a szubtrópusiig változik. A nyári évszak októbertől márciusig tart, míg a téli évszak májustól szeptemberig. Ilyenkor a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 35 °C-ot. Az esők december és február közt érkeznek.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A növényzet is szoros összefüggést mutat a csapadék mennyiségével, az ország 90%-án található szavanna. Igazi erdők csak a Chobe folyó partjain találhatóak, az ország északi felén. Az állatvilág igen széles palettáját nyújtja a fajoknak. Az afrikára jellemző nagyvadak mind megtalálhatóak itt is. 164 emlős, 157 hüllő, 80 hal és 550 madárfajt regisztráltak a területen.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Az ország területének 17%-át foglalják el a nemzeti parkok és állatparkok. Ezenkívül még további 20%-ra tehető a vadvilág megőrzésére használt területek aránya. A botswanai kormány bevételekre tesz szert vadászengedélyek kiadásából külföldi turisták számára ezeken a területeken, ezek betartását szigorúan ellenőrzik.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Története
A batswana (egyes számban motswana) szót ma Botswana lakosainak megnevezésére használják, régebben azonban egy pásztorkodó népcsoport neve volt (tswana).
A 19. század végén viszály tört ki a shona és a Kalahári-sivatagból a területükre vándorló ndebele törzsek között. A konfliktus a Transvaal búr telepeseire is kiterjedt. III. Khama batswanai király a britekhez fordult segítségért, akik 1885. március 31-én Becsuánaföld néven protektorátussá nyilvánították a területet. Később a déli terület a Fokváros központú Cape Colonyhoz került, és napjainkban a Dél-afrikai Köztársaság része, az északi terület pedig megmaradt Becsuánaföldi Protektorátusnak, s ebből jött létre a mai Botswana.
Amikor 1910-ben létrejött a Dél-afrikai Unió a Brit Birodalom főbb gyarmataiból, Becsuánaföld (ill. a mai Lesotho és Szváziföld) nem vált a részévé, bár tervbe vették későbbi csatlakozásukat – a kormány azonban halogatta a döntést, és a National Party hatalomra jutásakor (1948) az egyesülés elvi lehetősége is megszűnt.
A brit hatóság kiterjesztése és a törzsi kormányzat erősödése miatt az 1920-as években egy az afrikaiakat és egy az európaiakat képviselő tanácsadó testület is segítette a terület irányítását. 1934-ben elismerték a törzsi törvényeket. 1951-ben közös európai-afrikai tanács jött létre, mely az 1961-es alkotmányban törvényhozói jogkört kapott.
1964 júniusában Nagy-Britannia elismerte Botswana önrendelkezési jogát. A kormányzat székhelyét a dél-afrikai Mafikengből az akkor alapított Gaborone-ba helyezték át (1965). Az 1965-ös alkotmány alapján megtartották az első általános választásokat, és 1966. szeptember 30-án kikiáltották a függetlenséget. Seretse Khama, a függetlenségi mozgalom egyik vezetője és a ngwato törzs főnöki címének jogos örököse lett az első köztársasági elnök, s egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig ő töltötte be a tisztet (kétszer választották újra). Utódja az alelnök, Ketumile Masire három alkalommal is győzött a választásokon, végül 1998-ban vonult vissza. A jelenlegi elnök Festus Mogae előbb szintén alelnökként került a posztra, majd megnyerte az 1999-es és a 2004-es választásokat.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország alkotmánya 1965 óta van érvényben. A Népgyűlés tagjait 5 évre választják meg. Az ország államfőjének mandátuma 4 évre szól.
Botswana többpárt rendszerű állam. A kormánypárt jelenleg a Botswana Democratic Party (BDP). Ellenzéki pártok: Botswana People's Party (BPP), Botswana National Front (BNF).
Botswana jogállam, a római jogot használják.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Botswana kilenc kerületre oszlik:
- Központi
- Chobe
- Ghanzi
- Kgalagadi
- Kgatleng
- Kweneng
- Ngamiland
- Északkeleti
- Délkeleti
- Déli
2001-ben Chobe és Ngamiland összevonásával létrehozták az Északnyugati kerületet.
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
A lakosság nagy többsége délkeleten él, itt a népsűrűség eléri a 15 fő/km²-t. A városlakók aránya 30%.
Botswana közel 1,64 millió lakosa van. Az ország népcsoportjai: csvánák (75,5%), sonák (12,4%), busmanok (a Kalahári nyugati peremén élnek) (3,4%), koi koi (2,5%), ndebele 1,3%, egyéb 4,9%, európai (kb. 2%).
Vallások: törzsi vallású 49,2%, protestáns 29%, afrikai keresztény 11,8%, katolikus 9,4%, egyéb 0,6%.
2003-as adatok szerint a lakosság kb. 37,8%-a HIV-fertőzött, de a népességszám ennek ellenére nem csökken, mert nagy a szaporulat (2007-ben 1,503%-os növekedés volt).[1]
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Legnépesebb települések=

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Függetlenné válása óta Botswana gazdasága produkálta a legnagyobb átlagos növekedést a világon: 1966–1999 között 9%-ot. A teljesítmény főként a gyémántbányászatnak, a megfelelő pénzügyi irányelveknek, a nemzetközi közösség anyagi és technikai támogatásának és az óvatos külpolitikának köszönhető. A Transparency International szerint Botswana a legkevésbé korrupt ország Afrikában.
A gyémánt (amelynek bányászata Ausztrália után a világon a második helyen áll) mellett jelentősebb ásványkincsei a mangán és az arany.
Selebi-Pikwében nikkel- és rézérc található.
A bányavidékek és a népesebb települések a keleti országhatáron találhatóak.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A Kalahári bokros-füves pusztáin kecske- és juhtenyésztés jellemző, valamint sok nemzeti park és vadrezervátum található ott.
A keleti országhatáron a kukorica, a köles, a hüvelyesek, a banán, a dohány és az olajnövények termesztése biztosítanak munkát a mezőgazdaságban.
Jelentős szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
Kivitelében jelentősek még az állattenyésztésből származó termékek: az állati prémek és a tej.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
A nemzetközi utak Botswanaban aszfaltozottak és jó állapotúak. Azonban az utakon sokszor megjelennek a vadon állatai (elefánt, antilop, stb.), ezért vigyázni kell, hogy milyen sebességgel haladunk. A legfontosabb utak Dél-Afrikába vezetnek.
Az ország fő vasúti társasága a "Botswana Railways". A vasútak hossza 700 km.
Az ország nemzetközi repterei Gaboronéban és Maunban vannak. A repülők Johannesburgba repülnek ill. onnan érkeznek.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- január 1.: újév (Ngwaga o mosha)
- január 2.: ünnepnap
- március/április: húsvét
- július 2: Sir Seretse Khama-nap
- július 19.: Elnöki nap
- július 20.: ünnepnap
- szeptember 30: a függetlenség napja (Boipuso)
- december 25: karácsony (Keresemose)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
![]() |
Az Afrikai Unió tagállamai | ![]() |
---|---|---|
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság |
A Nemzetközösség tagjai | |||
---|---|---|---|
Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga |