Zimbabwe

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Zimbabwei Köztársaság
Republic of Zimbabwe

Zimbabwe zászlaja Zimbabwe címere
Nemzeti mottó: Unity, Freedom, Work
Himnusz: Kalibusiswe Ilizwe leZimbabwe
Főváros	Harare d. sz. 17°50′ k. h. 31°3′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Elnök	Robert Mugabe
Hivatalos nyelv	angol
Függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1965. november 11.
- elismerése	1980. április 18.
Terület
- Összes	390 580 km² (59.)
- Víz (%)	1%
Népesség
- 2003 évi becslés	12 576 742  (66.)
- Népsűrűség	32 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Zimbabwei dollár (ZWD)
Időzóna	CAT (UTC+2)
Internet TLD	.zw
Nemzetközi gépkocsijel	ZW
Hívószám	+263
Z A M B I A MOZAMBIK MOZAMBIK DÉL-AFRIKA B O T S W A N A NAMÍBIA HARARE Chitungwiza Mutare Chinhoyi Kariba Binga Hwange Kadoma Gweru Bulawayo Masvingo Beitbridge Zambézi Kariba-tó Inyangani térkép szerkesztése

A Zimbabwei Köztársaság, másnéven Dél-Rhodézia vagy Dél-Rodézia egy Magyarország területénél négyszer nagyobb ország, Afrika déli részében. Északon a Zambézi, délen a Limpopo völgye határolja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Közigazgatása és politikai rendszere 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Jegyzetek 12 Források 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Híres nemzeti parkok:

• Hwange Nemzeti park,
• Mana-Pools-Nemzeti park
• Victoria Falls Nemzeti park.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A középkorban bantuk éltek a területén, ők építették a ma csak romokban látható kőépítményeket.

1923-ban, a Brit Dél-afrikai Társaság uralma után a brit állam vette át Dél-Rodézia (a mai Zimbabwe) irányítását.

Az ország 1979-ig Dél-Afrika befolyása alatt állt, a kormányfő Ian Smith volt, aki a fehér telepesek hatalmát képviselte. Az ENSZ-szankciók és az erősödő felszabadítási mozgalom hatására ekkor Dél-Afrika kivonult a rodéziai politikából, és Nagy-Britannia, mint egykori gyarmattartó hatalom közreműködésével megállapodás született, amelynek értelmében választásokat tartottak, amelynek eredményeként az ország Zimbabwe néven 1980-ban teljesen függetlenné vált. A törvényhozási helyek meghatározott számát ekkor még fenntartották a fehér telepesek részére. A miniszterelnök Robert Mugabe lett, aki 1987-ben államfői tisztséget is nyert és fokozatosan diktatórikus hatalmat épített ki (azóta is egyszemélyben államelnök és miniszterelnök). Kiszorította a hatalomból a fehér telepesek képviselőit, akik a 2000-ben elindított kaotikus földreform és a néha pogromokba torkolló üldözések elől tömegesen menekültek el az országból. Az ország virágzó gazdasága emiatt összeomlott, az alapvető árucikkek hiány alakult ki. A nemzetközi tiltakozásokat semmibe véve, Mugabe a 2002-es elnöki választásokat meghamisítva újabb 6 évre megőrizte elnöki székét (a hivatalos eredmények szerint 56,2%-ot kapott, míg ellenfele Morgan Tsvangirai 41,9%-ot). 2003-ban az ellenzék és a szakszervezetek tiltakozó akciókat szerveztek, azonban az erőszakszervezetek keményen közbeléptek. A kormányzó ZANU-PF párt a 2005. márciusi parlamenti választásokon 2/3-os többséget szerzett, és alkotmányt módosított (többek között újból létrehozták a szenátust, amelyet a '80-as évek végén oszlattak fel).

2005 áprilisában elindult a "rendcsináló művelet", amelynek során ENSZ-becslések szerint kb. 700.000, főleg szegény, az ellenzéket támogató személy házait semmisítették meg. A ZANU-PF 2006. decemberben bejelentette, hogy szándékában áll Mugabe elnöki mandátumának meghosszabbítása 2010-ig, amikor az elnöki és parlamenti választásokat "összehangolják".

A Mugabe kormány döntéseinek hatására az ország lakossága az utóbbi 5 évben kb. 1 millió fővel csökkent, a lakosság egynegyede HIV-vírussal fertőzött.

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

• elnöki köztársaság (Robert Mugabe diktátor)

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kétkamarás Parlament: Képviselőház (150 hely, amelyből 120-at a nép választ 5 évre, 12-t az államfő nevez ki, 10 a hagyományos törzsfőknek van fenntartva, 8 helyet az államfő által kinevezett tartományi kormányzók töltenek be); a Szenátus (66 hely: 50-et a nép választ 5 évre, 6-ot az államfő nevez ki, 10-et a Törzsfők Tanácsa nevez ki).

Legutóbbi választások 2005-ben voltak, a következő választás 2010-ben lesz.

A 2005-ös eredmények:

• Képviselőház: kormányzó ZANU-PF 59,6%, MDC 39,5%, egyéb 0,9%.

Szenátus: ZANU-PF 73,7%, MDC 20,3%, egyéb 4,4%, független 1,6%.

Főbb pártok:

• kormányzó: Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF, Zimbabwe African National Union-Patriotic Front)
• ellenzéki: Mozgalom a Demokratikus Változásokért (Movement for Democratic Change, MDC)

[szerkesztés] Politikai pártok

• Movement for Democratic Change (MDC)
• Zimbabwe African National Union – Patriotic Front (ZANU-PF)
• International Socialist Organisation
• National Alliance for Good Governance
• Zimbabwe African National Union – Ndonga
• Zimbabwe People's Democratic Party
• Zimbabwe Youth in Alliance

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Zimbabwet 8 tartomány és 2 tartomány jogú város (Bulawayo és Harare) alkotja:

1. Bulawayo
2. Harare
3. Manicaland
4. Közép-Mashonaland
5. Kelet-Mashonaland
6. Nyugat-Mashonaland
7. Masvingo
8. Észak-Matabeleland
9. Dél-Matabeleland
10. Midlands

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Etnikai csoportok: feketék 98% (sona 71%, ndebele 16%, egyéb 11%), 1% fehér, 1% ázsiai és egyéb.

2001-es adatok szerint a lakosság 24,6%-a (1,8 millió ember) HIV-fertőzött.^[1]

Keresztény és törzsi vallást is gyakorló 50%, keresztény 25%, törzsi vallású 24%, muzulmán és egyéb 1%.

Az ország nyelvei: angol, sona, sindebele, ndebele.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Zimbabwe Trópusi-Afrika viszonylag legfejlettebb, legsokoldalúbb gazdasággal rendelkező országa volt. Gazdasági partnerei a szomszéd országok, a fejlett európai államok és a Dél-afrikai Köztársaság. A rossz gazdasági döntések, a fehér telepesek kiűzése, az ellenzék elleni hadjáratok, és az ijesztően terjedő AIDS miatt jelenleg a gazdaság leépülőfélben van. A jobb élet reményében egyre több zimbabwei vándorol ki Dél-Afrikába, vagy a szomszédos Botswanába. Emiatt a botswanai határ túloldalán a szomszédos ország hatóságai drótkerítéseket állíttattak (amelyekbe villanyáramot vezettek), Dél-Afrika megerősítette a határőrizetet.

A hivatalos inflációs ráta: 1998-ban 32%, 2004-ben 133%, 2005-ben 585%, 2006-ban közel 1000%. 1 USA dollárért 2003-ban 1 (új) zimbabwei dollárt kellett adni, 2006 augusztusában 1 USA dollár már 250 zimbabwei dollárba került. 2007 májusában az infláció 3731,9% volt.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Európai kézen lévő 2000 hektáros birtokok, farmok jellemzik Zimbabwét, ahol olcsó bérmunkásokkal és gépekkel dolgoznak. Dohányt, kukoricát és gyapotot termelnek.

A másik jellemző mezőgazdasági forma a törzsi földeken történő legeltető pásztorkodás, valamint a kapás művelés. Kukoricát, kölest, batátát és földimogyorót termelnek.

A High Veld területen szarvasmarha-tenyésztés folyik. A területen tejgazdaságok, baromfi- és sertéstelepek működnek.

Az Inyanga-hegységben déligyümölcsültetvények, teaültetvények találhatók.

A Low Veld területen, a Zambézi és a Limpopo völgyeiben öntözőrendszerek mentén déligyümölcs- és cukornádültetvények, valamint gyapot és búza termesztése folyik.

[szerkesztés] Ipar

Kivitelre főként feldolgozóipari termékekből jut: acéllemez, pamutszövet, ruházati cikkek.

Sokféle ásványi nyersanyaggal rendelkezik. Területén található a világ egyik leggazdagabb krómérc-lelőhelye a Great Dyke, amely 500 km hosszú. Az ott bányászott krómércet Gweru városban dolgozzák fel, ahol ferrokrómot állítanak elő. Gweru városban azbeszt feldolgozásával is foglalkoznak.

• arany: sok kicsi bányaüzemben
• nikkel: az ország északi részén (Bindura)
• réz (Mhangura)
• ón (Kamativi)
• lítiumtartalmú ásványok
• pirit- és foszfátbányák, amelyek a belföldi kénsavgyártáshoz és a műtrágyaiparhoz biztosítanak nyersanyagot
• vasérctelepek (Kwekwe környékén, ahol vaskohászati üzem is működik)
• koksz (Zambézi-völgy feketekőszén-lelőhelyéről érkezik)

Az elektromosáram-ellátást a Zambézin épült Kariba-erőmű biztosítja.

Feldolgozóipari ágak (termelési mennyiség szerinti sorrendben):

• kohászat,
• fémfeldolgozás,
• textilipar,
• élelmiszer- és vegyipar.

Nehéziparát a cement, műtrágya és robbanóanyag-gyártás jellemzi.

A délnyugati országrészt a ndebele törzs lakja. A terület centruma a nagy vásárváros Bulawayo, amely közlekedési csomópont és nehézipari góc. A nehézipar fő jellemzői: elektroacél-gyártás, hengermű, színesfémkohászat, bányagépgyártás, gépkocsi-összeszerelés és rádiókészülék-összeállítás.

A keleti határmelléken Mutare-ban kőolaj-finomító működik, amely Mozambikon át csővezetéken kapja az importált nyersanyagot. Mutare ipara sokoldalú: gépkocsi, üvegáruk, TV-készülékek gyártása és papíripar jellemzi.

A középső részen Kwekwe területén vaskohászati üzemek működnek, valamint aranyfinomítás folyik. Gweruban króm- és nikkelötvözet előállítása, valamint azbesztipar folyik.

Kadoma az aranybányászat és a pamutipar központja.

[szerkesztés] Közlekedés

Az utak hossza 97 440 km, ebből 18 514 km aszfaltozott. A vízi utak a Kariba-tóban vannak. A nemzeti vasúttársaság a National Railways of Zimbabwe. A vasutak hossza 3 394 km, ebből 313 km elektromos.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Források

• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
• Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963 9186 47 3
• Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kitekintő.hu Zimbabwe témájú cikkgyűjteménye Kitekintő
• hivatalos oldal
• Zimbabwe Térkép
• Népszámlálások

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság