Angol nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Angol (English) | |
---|---|
Beszélik: | Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Írország, Jamaica, Kanada, Nagy-Britannia, Új-Zéland stb. |
Terület: | a Föld |
Beszélők száma: | anyanyelvként kb. 322 000 000; második nyelvként 150 000 000-1 000 000 000 |
Helyezés a beszélők száma szerint: | 2 (összes beszélő szerint) |
Besorolás: | indoeurópai nyelvcsalád germán nyelvek |
Írás: | Latin írás |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Ausztrália, Egyesült Államok[1] (de facto), Írország, Kanada, Nagy-Britannia, Új-Zéland (de facto), ENSZ, Európai Unió, Nemzetközösség (de jure), Málta |
Szabályozza: | nincs szabályzó szervezet |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | en |
ISO 639-2 | eng |
SIL-kód: | eng |
Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.
A nyelv tájszólásokra esik szét (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai), és megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre esik szét. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet.
Ismeretes még az úgynevezett Pidgin English (pidzsin-angol) verzió is, amelyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó. A Basic English a Wikipédiában is rendelkezik képviselettel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Eredete
[szerkesztés] Beszélőinek száma
A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélők száma százalékosan csökken, viszont a világ első számú másodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként és 2-3 milliárd közé teszik azok számát akik néhány szót értenek a nyelvből.
Az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100. tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban, viszont ezt a nyelvet tanulják a világon a legtöbben. Egyben a legelterjedtebb számítógépes nyelv is.
[szerkesztés] Jellemzői
Az angol főleg izoláló nyelv, vagyis a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg. Ugyanakkor indoeurópai örökségként számos példáját hordozza a flexiónak – mint rendhagyásnak. Emellett mutatkoznak – a pongyolább köznyelvben egyre gyakrabban – bizonyos agglutináló vonások is.
- Peter sees Laura. Péter Laurát látja. („ő lát” kifejezése agglutinációval see látni -s E/3)
- Laura sees Peter. Laura Pétert látja. (pusztán a szórend megváltoztatásával megváltozik az alany és a tárgy)
- Laura saw Peter. Laura látta Pétert. (múlt idő flexióval see > saw)
Az mai angolban már nincsenek esetek, az eredeti esetragok lekoptak, a mai ragok újabb fejlemények. Érdekes az -s rag hármassága:
- pluralis drop csepp → drops cseppek
- sing. genitivus drop → drop's cseppnek a... (pluralis -s után elmarad)
- igéknél Sing./3 drop leejteni → drops leejt.
[szerkesztés] Főnevek
A köznevek kis betűvel íródnak, mint a magyarban. Néhány kivételtől eltekintve (például raincoat) nem használ összetett szavakat, emiatt szókincse legfeljebb közel 500-600 ezerre tehető.
A többesszámot egy szóvégi s betű jelzi, ritka kivételek a latin jövevényszavak, amelyek esetén a többesszám jele az a (medium → media, datum → data, millennium → millennia).
[szerkesztés] Igék, igeragozás
A szabályos igék egyesszám harmadik személyű ragja -(e)s, a múlté és a befejezett melléknévi igenévé -(e)d. Időbeni folyamatok és azok lezártságának kifejezésére fejlett, más nyelvekben (pl. német, francia) is szokásos szerkezeteket használ (pl. I have done it = megcsináltam (és kész van), I am doing it = folyamatosan csinálom, I have been doing it = már régóta csinálom vö. francia je l'ai fait, német ich habe es gemacht).
[szerkesztés] Melléknevek, határozószók
A legtöbb esetben a magyarhoz hasonlóan különbséget tesz a „hogyan?” és „milyen?” kérdésre felelő szavaknál, pl.: nicely (szépen), nice (szép). Kivételt képez például a fast (gyors, gyorsan) szó, illetve igen szembetűnő módon a hard (kemény, keményen) és a hardly (alig) szavak alkotta szópár is.
[szerkesztés] Számnevek
A múltbeli tizenkettes számrendszer egykori használatát tükrözi, hogy a számoknak 1-től 12-ig saját megnevezésük van (one [1], two [2], ..., ten [10], eleven [11], twelve [12]).
Szám | Angol név | |
1 | one | |
2 | two | |
3 | three | |
4 | four | |
5 | five | |
6 | six | |
7 | seven | |
8 | eight | |
9 | nine | |
10 | ten | |
11 | eleven | |
12 | twelve | |
13 | thirteen | 13-tól 19-ig minden szám -teen -ben végződik(fifteen 15) |
20 | twenty | |
30 | thirty | |
40 | forty | |
50 | fifty | |
60 | sixty | |
70 | seventy | |
80 | eighty | |
90 | ninety | |
100 | hundred | |
1000 | thousand |
[szerkesztés] Nagy- és kisbetűk használata
Nagybetűt a latinnal analóg módon használ. Így a legtöbb köznév kisbetűvel íródik, ugyanakkor nagybetűvel írja a nemzetiségek nevét (English, Japanese), a hónapok és napok nevét (January, Monday), az iskolai tantárgyak nevét (Science, History) és a címben előforduló szavakat (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat) és a tulajdonneveket. A személyes névmások közül kizárólag az egyesszám első személy - vagyis az én – (I) szintén nagybetűvel írandó.
[szerkesztés] Szókincs
Az angol nyelv szókincsének két legfontosabb forrása az ógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint a latin (túlnyomórészt a francián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredetű szóval egyaránt ki lehet fejezni: ezek listája itt található. E szópárokban általában a germán eredetű szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredetű pedig előkelőbb, fennköltebb, hivataloskodóbb. E két fő rétegen túl számos más nyelvből is (pl. ógörög) vett át szavakat, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse.
[szerkesztés] Amerikai vs. brit angol
Az angol nyelvnek két fő változata él: a brit (British English) és az amerikai (American English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak, amelyek jelentősen eltérhetnek a sztenderd változatoktól.
A két változat között számottevő különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik. A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, valamint az r hang gyakran egyáltalán nem realizálódik, ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtésű, az r betűt gyakran ejtik, bár raccsolva, továbbá sokszor az [a:] hang helyett [æ:]-t ejtenek. Ezek az eltérések - ugyanakkor - egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést.
Példák:
- far (GB) ['fa:] (US) ['far]
- fast (GB) ['fa:st] (US) ['fæst]
- centre (GB) ['sentə:](US) center ['sentər]
Az angolul tanulók számára alkalmanként jelenthet kellemetlenséget, hogy a két változat beszélői néha „lenézik” egymást, továbbá hogy Európában (pl. nyelvvizsgán) gyakran nem fogadják el az amerikai angolt, vagy azt kifogásolják az oktatók, hogy a két fő változatot a tanuló keveri. Érdekes, viszont, hogy az írek ez utóbbit használják, az angoloktóli elkülönülésük egyik jeleként, s egyre többen tanulják, használják ősi gaél nyelvüket.
[szerkesztés] Példaszöveg
All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve, azonban a közigazgatásban használt nyelv az angol.
[szerkesztés] Szótárak
- brit angol: Oxford Dictionary
- amerikai angol: Merriam-Webster
[szerkesztés] Magyar–angol–magyar
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Angol nyelvtanulás Könnyen tanulható angol a tudatalatti felhasználásával!
- Omniglot
- az angol nyelv védelme
- BBC English honlap
- Basic Global English (Joachim Grzega)
- Re-Romanization of English
- More than 20000 English words recorded by a native speaker
- STELLA ENGLISH – a costfree online English course for absolute beginners – developed as part of an EU project
- Tanácsok angol nyelvtanulóknak
- Angol Ingyenes online – hogyan mondjuk angolul?
- Dohár Péter összefoglalója az angol nyelvtanról a Magyar Rádió honlapján
- Tanulj játszva angolul!
- Üzleti angol feladatok online
Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek > | |||
Északi-germán nyelvek: | Nyugati-germán nyelvek: | Keleti-germán nyelvek: | |
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki | Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Scots | Óangol | Ószász | Longobárd/Langobárd | Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál |
Az Európai Unió hivatalos nyelvei | ||
---|---|---|
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén |
||
Forrás: Nyelvek az EU-ban |