Norvég nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Norvég (norsk) | |
|---|---|
| Beszélik: | Norvégia |
| Terület: | Észak-Európa |
| Beszélők száma: | kb. 4,6 millió |
| Helyezés a beszélők száma szerint: | az első 100-on kívül esik |
| Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek |
| Írás: | Latin írás |
| Hivatalos státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Norvégia |
| Szabályozza: | Norsk språkråd |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | no (nn, nb) |
| ISO 639-2 | nor (nno, nob) |
| SIL-kód: | NRN, NRR |
A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.
A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból (Oldnorse) fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve tehát a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja.
A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra.
A modern norvég nyelv két nagy dialektikus ágra bomlik, a két dialektus között tulajdonképpen annyi a különbség, mint bármely két skandináv nyelv között, így kérdés, hogy nem tekinthetők-e ezek önálló nyelveknek. Ez a két dialektus a nynorsk és a bokmål norvég. A nynorsk (újnorvég) nyelv anyanyelvi használata az ország lakosságának kb. 10%-ra jellemző (400 000 fő), azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagyrésze is ezen jelenik meg. Azonban minden vidéknek van egy kis nyelvi sajátossága, a "tiszta bokmål'" leginkább Oslo és Trondheim környékén figyelhető meg.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Hangrendszere
[szerkesztés] Nyelvtana
[szerkesztés] Hasznos kifejezések
- Ja = igen
- Nei = nem
- Velkommen = üdvözöljük
- Hyggelig å treffe deg = Örvendek
- Ha det = Viszlát
- Takk = Köszönöm
- Mitt navn er ... = A nevem...
- Snakker du engelsk/ungarsk? = Beszél angolul/magyarul?
- Beklager, jeg/eg snakker ikke/ikkje norsk = Sajnálom, nem beszélek norvégul
- Kan du hjelpe meg = Segítene?
- Hvor er toalettet? = Merre van a WC?
| Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek > | |||
| Északi-germán nyelvek: | Nyugati-germán nyelvek: | Keleti-germán nyelvek: | |
| Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki | Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Scots | Óangol | Ószász | Longobárd/Langobárd | Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál | |
| A kereszt (†) az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli, a csillag (*) pedig azokat, melyek mai élő nyelvek ősei, korábbi nyelvállapotai. | |
| Indoiráni nyelvek |
Óind (szanszkrit)* • asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsaráti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít† • páli† • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta† • horezmi† • khotáni† • szkíta† • szarmata† • alán† • szogd† • beludzs† • mázandaráni • kurd • óperzsa† • középperzsa* párthus† • pehlevi† • újperzsa (fárszi, tádzsik, dari) |
| Italikus nyelvek |
latin* • olasz • korzikai • nápolyi • szárd • velencei • rétoromán (friuli, ladin, romans) • francia • okcitán (provanszál, aráni) • aragóniai • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • asztúriai (bable) • gallego (galíciai) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát† • faliszkuszi† • oszk† • umber† • venét† |
| Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani† • lengyel • poláb† • szorb (vend) • kasub • szlovinci† • szlovén • vend • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • óegyházi szláv† |
| Balti nyelvek | |
| Kelta nyelvek |
szigeti kelta ír • skót gael • manx • walesi • korni • breton • pikt† • kumbriai† • szárazföldi kelta gall† • leponti† • noricumi† • galata† • keltibér† |
| Germán nyelvek |
burgund† • gepida† • gót† • herul† • vandál† • óészaki* • dán • feröeri • izlandi • norvég (nynorsk, bokmål) • svéd • angol • óangol (angolszász)* • német • jiddis • holland • longobárd† • ószász* |
| Hellenisztikus nyelvek | |
| Anatóliai nyelvek |
hettita† • lúviai† • palái† • lík† • líd† • kár† • piszid† • mili† |
| Kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán • luzitán† • örmény • tokhár† Bizonytalan besorolású ókori balkáni nyelvek: dák† • fríg† • illír† • trák† |
|
 |
Ez a nyelvészeti lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
