Meglenoromán nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Meglenoromán (limba vlăşească)
Beszélik:	Görögország, Macedónia, Románia
Terület:	Délkelet-Európa, Balkán
Beszélők száma:	5000 és 12 000 között
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád  Újlatin nyelvek   Keleti újlatin nyelvek    Meglonoromán nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:
Szabályozza:
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	roa
SIL-kód:	ruq

Egyes nyelvészek szerint a meglenoromán^[1] önálló nyelv, amely az újlatin nyelvek keleti ágához tartozik, a román, az aromun és az isztroromán nyelvvel együtt. Más nyelvészek véleménye az, hogy ez csak a román nyelv egyik dialektusa, a dákoromán, az aromun és az isztroromán dilalektus mellett. Ma a meglenorománt csupán egy 5000 és 12 000 közöttire becsült népesség beszéli. Önnmagukat vlaşi-nak (magyarul vlachok)^[2] nevezik, és többségük a görög-macedón határ kétoldalán fekvő Moglena (meglenoromán nyelven: Meglen) vidékén él, főleg a görögországi Macedóniában, kisebb részben néhány macedón köztársaságbeli faluban. Ezenkívül néhány romániai faluban is megtalálhatóak a nyelv beszélői, akik a Görögországból kivándorolt csoportok mai leszármazottjai.

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Jelenlegi státusz 3 Néhány nyelvtani jellegzetesség a románnal szemben 3.1 Hangtan 3.2 Alaktan 3.3 Szórend 3.4 Szókincs 4 Jegyzetek 5 Források 6 A témáról szóló más munkák 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

A meglenoromán nyelv története kevésbé ismert, mint a többi keleti újlatin nyelvé, mert nincsenek régóta fennmaradt szövegek ezen a nyelven. Miközben az aromun nyelv a 9. században szakadt el a többi keleti újlatin nyelvtől, a meglenorománról azt feltételezik, hogy később vált le a románról. Az egyik hipotézis szerint ez a 11. század vagy a 12. században történt. Egy másik elmélet azt állítja, hogy a meglenoromán nyelvű vlachokat csak a 14. században telepítették le a bizánciak Moglenába.

Meglenoromán nyelven kevés írott szöveg létezik. Az első szövegeket nyelvészek jegyezték le^[3]. Ezen kívül van néhány 1900 és 1930 között megjelent népköltészetet és népmeséket tartalmazó gyűjtemény^[4], és csak egy másjellegű írás, a selyemhernyók tenyésztéséről szóló könyvecske, román írással és román jövevényszavakkal.

1862 és 1912 között volt néhány kisérlet a román nyelv bevezetésére az oktatásba és a meglenorománoknak szóló ortodox liturgiába.

[szerkesztés] Jelenlegi státusz

A meglenoromán veszélyeztetett, sztenderd nyelvváltozat nélküli kisebbségi nyelv. Főleg a görögországi Macedóniában, Meglen tartományban, Kilkisz és Szerresz megyékben beszélik, és néhány, a görög határhoz közeli, macedóniai köztársaságbeli faluban. Ezek közül az egyikben, Humában, a lakosság többsége használja. Az első világháború után, a meglenorománok egy része Romániába települt át, a Tulcea megyei Cerna faluba. 1940-ben, kb. 30 család a Bánságba költözött.

[szerkesztés] Néhány nyelvtani jellegzetesség a románnal szemben

[szerkesztés] Hangtan

Jellegzetes hangzók (Theodor Capidan jegyzésével):

Meglenoromán hangzó	Leírása	Példa
ạ	[a] és [ə] között, közelebb az [a]-hoz – csak hangsúlytalan, szó elején	ạmpirat (császár)
i	valamivel „élesebb” (Capidan meghatározása) mint a román [i]	izvor (forrás)
ǫ	[ɔ] – [o] és [a] között, közelebb az [a]-hoz	cǫnt (énekelek)
dz	[d͡z]	dzăc (mondok/mondom)
l’	[ʎ]	il’ă (lány)
ł	„guturális l” (Capidan meghatározása) – főleg szó végén	cał (ló)
ń	[ɲ]	ńel (bárány)

A románban is meglévő hangzók Capidan-féle jegyzése:

Betűjel	Kiejtése	Megfelelő román betű	Példa
i̯	[j]	„i”	i̯undi (ahol)
u̯	[w]	„u” vagy „o”	u̯ală (fazék)
dž	[ʤ]	„g” („e” és „i” előtt)	džam (üveg)
ts vagy ţ	[t͡s]	„ţ”	tser vagy ţer (égbolt)
tš	[t͡ʃ]	„c” („e” és „i” előtt)	tšărapă (harisnya)

Az „a”, „ă”, „b”, „c”, „d”, „e”, „f”, „g”, „h”, „j”, „l”, „m”, „n”, „o”, „p”, „r”, „s”, „ş”, „t”, „v”, „z” betűk, valamint a „ch” és a „gh” betűkombinációk, ugyanazokat a hangzókat jelölik, mint a románban, hacsak nem valamelyik feljebb megjelenő hangzó két betűvel való jelölélésére szolgálnak.

Hangzók jellegzetes fejlődése

Román	Meglenoromán	Fordítás
közepes tartamú hangsúlyos magánhangzók	hosszú hangsúlyos magánhangzók : ā, ē, ī, ō, ū
hangsúlytanalan szókezdeti "a": afară	hangsúlytanalan szókezdeti „a" elhagyása: fară	kint
„ă" : rău	„ǫ" : rǫu̯	rossz
„â": cânt	„ǫ": cǫnt	énekelek
hangsúlytalan „e": capete	„i" : capiti	fejek
hangsúlytalan „o": dormim	„u" : durmim	alszunk
szókezdeti „f" [i] és [j] előtt: fier	szókezdeti „f" elhagyása [i] és [j] előtt: i̯er	vas
„ce", „ci": ceva	„tse", „tsi": tsiva	valami
„ge", „gi" : ginere	„ze", „zi" : ziniri
	vagy „dze", „dzi" : dziniri	vej
szókezdeti vagy szóvégi „h": hrănesc	szókezdeti vagy szóvégi „h" elhagyása: rănes	táplálok
„vi" : viu	„ghi" : ghiu̯	élő

[szerkesztés] Alaktan

	Román	Meglenoromán	Fordítás
hímnem többesszám	-i végződés: lupi	a végződés elhagyása : lup	farkasok
birtokos eset	(al) unui împărat	lu un ạmpirat	egy császár valami/valakije
részeshatározós eset	unui împărat	la un ạmpirat	egy császárnak
kijelentő mód, 2. személy, egyesszám, 4., ragos ragozási osztály	serveşti	-ti elhagyása: sirbeş	szolgálsz
főnévi igenév	igeértékű rövid alakú főnévi igenév: putem face ceva	igeértékű hosszú alakú főnévi igenév: putem fatsiri tsiva	tehetünk/csinálhatunk valamit
határozói igenév	plângând	-ăra végződés hozzáadása a tulajdonképpeni határozói igenévhez: plăngǫndăra	sírva
igeaspektus kategóriája	hiányzik: încep să învârt	zănvărtes (befejezett aspektus)	elkezdem forgatni

[szerkesztés] Szórend

A meglenorománban a mutató melléknevet, a birtokos melléknevet, a melléknév által kifejezett jelzőt, valamint a birtokos jelzőt is a jelzett főnév elé teszik.

Román	Meglenoromán	Fordítás
dracul acesta vagy acest drac	tsista drac(u)	ez az ördög
stăpânul meu	meu stăpǫn	gazdám
fata împăratului	lu ạmpiratu il’ă	a császár lánya

[szerkesztés] Szókincs

A latin eredetű szavakon kívül, a meglenorománban sok, a környező nyelvekből származó szó is van. A legtöbbet a macedón nyelvből^[5] vette át, de sok görög eredetű szó is van. A török nyelvből származó szavakból a meglenorománban van a legtöbb a többi keleti újlatin nyelvhez képest.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^  Ezt az elnevezést nem használja a nyelvet beszélő népesség. A kifejezést nyelvészek alkották, mégpedig abból a nézőpontból, hogy ez tulajdonképpen a román nyelv egyik dialektusa.
2. ^  Ez az elnevezés tévedések oka is lehet, mivel az arománokra is használják.
3. ^  Az első ilyen szöveggyűjtemény: Weigand, Gustav: Vlacho-Meglen, eine ethnographisch-philologische Untersuchung. Leipzig, 1892.
4. ^  Candrea, I.-Aurel: Texte meglenite. Grai şi suflet, 2 kötet. 1923, 1924 ; Papahagi, Pericle: Românii din Meglenia. Texte şi glosar. Bukarest, 1900 ; Papahagi, Pericle: Meglenoromânii. Studiu etnografico-filologic, 2 kötet. Bukarest, 1902.
5. ^  Cum si cată bubili. Szaloniki, 1907.
6. ^  Mivel a macedón a hajdani Jugoszláviához tartozó Macedóniai Köztársasággal egyidőben, bolgár dialektusból alkotott ausbau nyelv, azok a nyelvészek, akik ezelőtt tanulmányozták a meglenorománt, bolgár jövevényszavakról beszélnek.

[szerkesztés] Források

Capidan, Theodor: Meglenoromânii, 1. kötet, Istoria şi graiul lor. Cultura Naţională, Bukarest, 1925 (román nyelven)

Sala, Marius et al.: Enciclopedia limbilor romanice. Bukarest, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, 1989 (román nyelven)

[szerkesztés] A témáról szóló más munkák

Atanasov, Petar: Le mégléno-roumain de nos jours. Une approche linguistique. Balkan-Archiv, új sorozat, melléklet, 7. kötet, Hamburg, 1990. (francia nyelven)

Atanasov, Petar: Meglenoromâna astăzi. Editura Academiei Române, Bukarest, 2002. (román nyelven)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Petar Atanasov, Meglenorumänisch (a meglenoromán nyelvről német nyelven)
• A meglenoromán és az aromun nyelv helyzetéről a mai Görögországban (francia nyelven)
• Report – The Vlachs. Greek Monitor of Human & Minority Rights, 1. kötet, 3. sz., 1995, december (a meglenorománokról és az aromunokról angol nyelven)
• Helen Abadzi, The Vlachs of Greece and their Misunderstood History (a meglenorománokról és az aromunokról angol nyelven)
• Asterios Koukoudis, Studies on the Vlachs (a meglenorománokról és az aromunokról angol és görög nyelven)
• Capidan, Theodor: Meglenoromânii, 2. kötet, Literatura populară la meglenoromâni. Cultura Naţională, Bukarest, 1928 (népköltészet és népmesék)
• Capidan, Theodor: Meglenoromânii, 3. kötet, Dicţionar meglenoromân. Monitorul Oficial şi Imprimeriile Statului, Imprimeria Naţională, Depozitul General Cartea Românească, Bukarest (meglenoromán szótár)

m·v·sz

Újlatin nyelvek

LATIN NYELV	LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE
Keleti újlatin nyelvek	román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán
Italo–dalmát nyelvek	dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) Iberoromán nyelvek • okcitán (provanszál, aráni) • katalán (katalóniai, valenciai, baleári) • aragóniai • mozarab † • spanyol (kasztíliai, ladino) • asztúriai • portugál–galiciai
Déli újlatin nyelvek	szárd (campidanói, logudorói)