Dán nyelv
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Dán (Dansk) | |
---|---|
Beszélik: | Dánia, Feröer, Grönland, Izland, Németország (Schleswig-Holstein), Norvégia, Svédország |
Terület: | Észak-Európa |
Beszélők száma: | 5,5 millió |
Helyezés a beszélők száma szerint: | ??? |
Besorolás: | Indoeurópai nyelvcsalád Germán nyelvek |
Írás: | Latin írás |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Dánia, Európai Unió, Németország (védett kisebbségi nyelv) |
Szabályozza: | Dansk Sprognævn (Dán Nyelvbizottság) |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | da |
ISO 639-2 | dan |
SIL-kód: | dan |
A dán nyelv (saját nevén: dansk) egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja. A világon körülbelül 6 millió ember beszéli, akik többségükben Dániában élnek; Schleswig-Holstein északi részén – ahol kisebbségi nyelvnek számít – mintegy 50 000 dán használja. Dánia autonómiát élvező területein – Grönlandon és Feröeren – szintén hivatalos nyelv, és az iskolákban is kötelező tantárgy. Izlandon, az angolhoz hasonlóan, kötelező idegen nyelvként tanítják, bár előfordulhat, hogy norvéggal vagy svéddel helyettesítik. Az USA-ban, Kanadában és Argentínában is élnek dán nyelvet beszélő közösségek. A modern dán nyelv erősen redukálja a hangokat, ezért külföldieknek különösen nehéz megérteniük és tökéletesen elsajátítaniuk.
Tartalomjegyzék
|
[szerkesztés] Besorolása, rokon nyelvek
A svéd nyelvvel együtt a dán nyelv is a keleti skandináv nyelvek csoportjába tartozik, míg a norvég, a feröeri és az izlandi nyelv a nyugati skandináv nyelvek csoportját alkotja. Egy új típusú rendszerezés, mely a nyelvek kölcsönös érthetőségen alapul, a ma beszélt skandináv nyelveket két csoportra osztja: déli skandináv (dán) és északi skandináv (norvég, svéd) nyelvekre. Az izlandi és feröeri nyelv külön csoportot alkot, amit szigeti skandináv nyelveknek neveznek. Az írott dán nyelv és a norvég bokmål különösen hasonló, ám hangrendszerük és prozódiájuk miatt némileg különböznek. A dán, svéd és norvég nyelv beszélői megértik egymás nyelvét, bár a kutatások eredményei szerint a norvégul beszélők sokkal jobban megértik a dánt és a svédet, mint amennyire a dánok és a svédek egymást. Ez megfordítva is igaz: a dánok és a svédek sokkal jobban értik a norvég nyelvet, mint egymásét.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Elterjedtsége
A dán nyelv Dánia, Grönland és Feröer hivatalos nyelve (a grönlandi, illetve a feröeri mellett). Korábban Izlandon is hivatalos nyelv volt. Dániában több mint 5 millió ember beszéli, a dán lakosság 97%-ának anyanyelve. 50 ezer dán él Németország Dániával határos, Schleswig-Holstein nevű tartományában, ahol a dán hivatalosan elismert regionális nyelv. A dán nyelv emellett az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is.
Dániában nincs hivatalos nyelvet meghatározó törvény, ezért gyakorlatilag a dán nyelv az egyetlen, amit használnak. A polgári perrendtartás viszont a dánt jelöli meg a bíróságok nyelveként. A helyesírási törvény keretében a hatóságokat 1997 óta a hivatalos írásmód betartására kötelezik.
[szerkesztés] Nyelvjárásai
A standard dán nyelv (rigsdansk vagy rigsmål) a Koppenhágában, valamint a város környékén beszélt nyelvjárásokon alapul. A svéd és norvég nyelvtől eltérően a dán nyelvben nincs több regionális nyelvjárás. A dánul beszélők több mint 25%-a nagyvárosokban él, és a legtöbb kormányzati hivatal, intézmény és cég székhelye Koppenhágában található. Ennek eredménye egy meglehetősen homogén beszédforma. Bár Oslo és Stockholm a legmeghatározóbb a beszédnormák kialakulásában, Bergen, Göteborg és a Malmö-Lund régió mégis elég nagy ahhoz, hogy másodlagos beszédformák is kialakuljanak. Ennek nyomán a norvég és svéd nyelv sokkal változatosabb, mint a dán. Közmegegyezés szerint a standard dán nyelv a koppenhágai nyelvjárás egyik formáján alapul, de a legpontosabb formát mind laikusoknak, mind szakértőknek nehéz megállapítaniuk. Történetileg a standard dán nyelv a Sjælland és Scania nyelvjárásai közötti átmenetként alakult ki. A legkorábbi fennmaradt nyelvemlékek törvények szövegében lelhetőek fel. Ilyen nyelvemlék a keleti dán Skånske Lov, valamint a nyugati dán Jyske Lov.
A főváros és a központosított államszervezet túlsúlya ellenére az évszázadok során több elszigetelt, „vidéki” nyelvjárást is használtak. Az ilyen nyelvjárásokat korábban rengetegen használták, de a beszélők száma az 1960-as évek óta drámaian csökken. A vidéken élő közösségekben még mindig ismerik ezeket, de az ott élők általában a standard dán nyelv regionális változatát beszélik.
A dán nyelv három különböző nyelvjárásra osztható:
- keleti dán (østdansk): Bornholm, Scania és Halland nyelvjárásai (a mai Svédország területén)
- szigeti dán (ømål vagy ødansk): Sjælland, Fyn, Lolland, Falster és Møn nyelvjárásai
- jütlandi (jysk): észak-, kelet-, nyugat- és dél-jütlandira osztható
[szerkesztés] Írásrendszere
A dán ábécé három diakritikus betűvel egészül ki, az északi nyelvekhez hasonlóan ezek a betűrend legvégén állnak:
A betűk nevei: a, be, se, de, e, eff, ge, hå, i, ji, kå, ell, emm, enn, o, pe, ku, err, ess, te, u, ve, duble ve, ex, yj, zede, æ, ø, å
[szerkesztés] Hangrendszere
[szerkesztés] Magánhangzók
A dánban 16 magánhangzó van, amelyet azonban csak 9 betűvel jelölnek.
A 16 magánhangzó a következő:
Elöl képzett | Középen képzett | Hátul képzett | |||
---|---|---|---|---|---|
ajakkerekítés nélküli | ajakkerekítéses | ajakkerekítés nélküli | ajakkerekítés nélküli | ajakkerekítéses | |
Zárt | [i] [iː] | [y] [yː] | [u] [uː] | ||
Középzárt | [e] [eː] | [ø] [øː] | [o] [oː] | ||
Középső | [ɛ] [ɛː] | [œ] [œː] | [ə] | [ɔ] [ɔː] | |
Középnyílt | [æ] [æː] | [ɶ] | [ʌ] | [ɒː] | |
Nyílt | [a] | [ɑ] [ɑː] |
A hosszú hangok nyílt szótagban fordulhatnak csak elő. A nyílt szótag azt jelenti, hogy a magánhangzó után maximum egy mássalhangzó áll.
A fenti hangokat a következő betűkkel jelgyzik le:
- a - [æ] / [ɑ]: kan[kænˀ], gammel [ˈgɑml], Dahl [dɑːl]
- e - [e] / [ɛ] / [ɑ]: leve[ˈlevɛ], spise [ˈsb̥iːsɛ], jeg [jɑɪ] (g előtt)
- i - [i] / [e] / [ɪ]: ville [ˈvilɛ], vil [vel], Eigtved [ˈɑɪtvɛˀ]
- o - [o] / [ɒ]: skole [ˈskoːlɛ], bold [bɒlˀd]
- u - [u] / [ɔ]: guld [gul], Ungarn [ˈɔŋgɑːn](n előtt)
- y - [y] / [ø]: lyst [lyˀsd̥], yngre [ˈøŋrɛ] (szó elején)
- æ - [ɛ] / [ɑ]: mælk [mɛlk], græde [ˈgrɑˀðɛ] (r után)
- ø - [ø] / [œ]: øl [øl], gøre [ˈgœːɐ]
- å - [ʌ]: på [pʌ] (Régebben aa-val írták, egyes nevekben még ma is megtalálható ebben a formában)
Az idegen szavakban megtalálható betűk a dán kejtés szerint ejtedőek (pl.: ä = æ, ö = ø, ü = y; au = au vagy o, ie = i, stb.
[szerkesztés] Mássalhangzók
A dán nyelvben 17-19 mássalhangzó található. Ezeket a következő táblázat mutatja:
Bilabiális | Labiodentális | Alveoláris | (Alveolo)- Palatális |
Veláris | Uvuláris/ Faringeális |
Glottális | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nazális | m | n | ŋ | |||||||
Plozíva | pʰ | b̥ | tˢ | d̥ | kʰ | ɡ̊ | ||||
Frikatíva | f | s | ( ɕ ) | h | ||||||
Approximáns | ʋ | ð | j | ʁ | ||||||
Laterális | l |
A fenti hangokat a következő betűkkel jegyzik le:
- b - [b]: barn [bɑˀn]
- c - [s] / [k]: citron [sitˈroˀn], (e vagy i előtt), cacao [kækæ.o] (egyéb esetben)
- ch - [ɕ]: chokolade [ɕokoˈlæːð]
- d - [d], [ð], []: drang [drɛŋ], gade [ˈgæːðɛ] (magánhangzó után), holdt [hɒlt] (néma l, n vagy r után vagy t vagy s előtt
- f - [f]: far [fɑː]
- g - [ɡ], [u], [ɪ], []: give [ˈɡiːvɛ], brag [ˈbrɑˀu], nøgle [ˈnœɪlɛ] (magánhangzó után), garage [ɡɑˈrɑːʒɛ] (idegen eredetű szavakban e és i előtt), kedelig [ˈkeːðɛle]
- h - [h], []: hat [hæd̥], hvem [vɛmˀ] (v vagy j előtt néma)
- j - [j], [ɪ]: ja [jæ], vej [vɑɪˀ], Jeannette [ɕæˈnɛt]
- k - [k]: kan [kæˀn]
- l - [l]: lille [ˈlilɛ]
- m - [m]: mor [moɐ]
- n - [n], [ŋ]: ni [niˀ], anker [ˈɑŋkɐ] (g és k előtt)
- ng - [ŋ]: sang [sɑŋˀ]
- p - [p], [b̥]: Peter [ˈpeˀðɐ], spise [ˈsb̥iːsɛ] (s után)
- qu - [kw]: quasi [ˈkwɑːsi] (csak idegen szavakban)
- r - [ʁ], [ɐ]: rejse [ˈʁɑɪsɛ], løber [løˀˈbɐ] (szó végén)
- s - [s]: se [seˀ]
- sj - [ɕ]: Sjælland [ˈɕɛlɑnˀ]
- t - [t], [d̥]: tage [tɑː.ɛ], stor [ˈsd̥oˀɐ]
- v - [v], [ʊ]: avis [æˈviˀs], hav [hɑʊ] (szó végén)
- w' - [v]: watt [væt]
- x - [ks]: taxi [ˈtæksi]
- z - [s]: zulu [ˈsulu]
A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük hosszan!
Az idegen szavakban megtalálható betűk a dán kejtés szerint ejtedőek (pl.: ph = f, sch = sh = sj, stb.
[szerkesztés] A stød
A stød (torokzár) egy igen egyedi hangképződmény a dán nyelvben. Ez a képződmény megváltoztatja az azonos alakban írt szavak jelentését, mivel írásban nem jelölik, pl: løber „futó” [ˈløːb̥ɐ] ≠ løber „(ő) fut” [ˈløːˀb̥ɐ] / [ˈløʊ̯ˀɐ],. Hogy melyik szót kell støddel ejteni, arra vannak szabályok, de egyszerűbb azt szavanként megtanulni.
[szerkesztés] Hangsúly
A dán hangsúly általában az első szótagra esik, de vannak kivételek, pl. egyes igekötők hangsúlytalanok, az idegen eredetű szavak megtartják eredeti hangsúlyukat, egyes végződések hangsúlyosak, és igeragozás közben is változhat a hangsúly helye.
[szerkesztés] Nyelvtana
A dán nyelv szókincse, és nyelvtana sokban hasonlít a többi skandináv nyelv nyelvtanára valamit egyértelmű a párhuzam a német és az óangol nyelvekkel.
[szerkesztés] Főnevek
A dán főneveknek két nemük van: közös nem (fælleskøn, névelője: en) és semleges nem (intetkøn, névlője: et). A legtöbb főnév közös nemű (hozzávetőleg a szavak 85%-a); a hovatartozásra pontos szabályok nem léteznek.
Határozott esetben a névelő a főnév végéhez kapcsolódik. Pl.: en dreng (egy fiú) => drengen (a fiú).
Van néhány főnév melyeknek csak többes számú alakja létezik pl.: penge (pénz), bukser (nadrág), briller (szemüveg).
[szerkesztés] Többesszám
[szerkesztés] Nem rendhagyó többesszám
- szó + -er: en abe (egy majom); aben (a majom); aber ( majmok); aberne (a majmok)
- szó + -e: en dør (egy ajtó); døren (az ajtó); døre (ajtók); dørene (az ajtók)
Vannak olyan főnevek melyeknek az egyes számú alakja megegyezik a többes szám határozatlannal: et ord (egy szó); ordet (a szó); ord (szavak); ordene (a szavak).
Arról, hogy egy-egy szót, hogyan teszünk többes számba, szabály nem létezik. Azonban nagy általánosságban megállapítható, hogy a rövidebb (egy szótagú) szavakhoz –e–t, a hosszabb (kettő vagy annál több szótagú) szavakhoz pedig –er toldalékot teszünk a többes szám képzésénél, azonban ez alól rengeteg a kivétel.
Az anyagnevek nem rendelkeznek többes számmal (pl. tej, vaj, liszt és a vegyi anyagok túlnyomó többsége).
[szerkesztés] Rendhagyó többes szám, változó magánhangzó a szótőben (flexió)
- a => æ
- and – ænder (kacsa)
- fader – fædre (apa)
- kraft – kræfter (harc)
- mand – mænd (ember/férfi/férj)
- nat – nætter (este)
- stad – stæder (hely)
- stang – stænger (bár)
- tand – tænder (fog)
- tang – tænger (csipesz/fogó)
- o => ø
- bog – bøger (könyv)
- bonde – bønder (farmer)
- broder – brødre (báty)
- fod – fødder (láb)
- ko – køer (tehén)
- moder – mødre (anya)
- rod – rødder (gyökér)
- a => ø
- barn – børn (gyerek)
- datter – døtre (lány|a vkinek)
- å => æ
- gås – gæs (lúd)
- hånd – hænder (kéz)
Rendhagyóak az idegen eredetű szavak is pl.: risiko - risici, konto - konti (latin), check - cheks (angol)
[szerkesztés] Névmások
[szerkesztés] Személyes névmások
- E/1 – jeg (én); mig (engem)
- E/2 – du (te); dig (téged)
- E/3 – han, hun (ő); ham, hende (őt)
- T/1 – vi (mi); os (minket)
- T/2 – I (ti); jer (titeket)
- T/3 – de (ők); dem (őket)
[szerkesztés] Birtokos névmások
A birtokos névmások a birtok nemének és számának megfelelően közös vagy semleges nemben, illetve többes számban állnak.
- E/1 – jeg (én); min/mit (enyém); mine (enyémek)
- E/2 – du (te); din/dit (tiéd); dine (tied)
- E/3 – han, hun (ő); hans/sin, hendes/sin / hans/sit, hendes/sit (övé); hans/sine, hendes/sine (övéi)
- T/1 – vi (mi); vor/vort/vores[1] (miénk); vore (mieink)
- T/2 – I (ti); jeres/jert[2] (tietek); jeres (tieitek)
- T/3 – de (ők); deres (övék); deres (övéik)
Például:
- min ven (a barátom)
- mit hus (a házam)
- mine forældre (a szüleim)
- min taske
- dit hus
- hans frakke
- dine tasker
- vort/vores hus
- deres frakker
A sin, sit, sine névmás a mondat egyes szám harmadik személyű alanyára utal, aki egyben a birtokos is, míg a hans, hendes után álló birtok birtokosa nem egyezik meg a mondat alanyával.
Például:
- Stinne elsker sin mand. (Stinne szereti a férjét.) /a saját férjét/
- Stinne elsker hendes mand. (Stinne szereti a férjét.) /egy másik nő férjét/
[szerkesztés] A visszaható névmások
- jeg – mig
- du – dig
- han/hun – sig
- vi – os
- I – jer
- de – dem
Például:
- Han lukkede døren efter sig. (Becsukta maga mögött az ajtót.)
- Jeg skal skynde mig. (Sietnem kell.)
[szerkesztés] Mutató névmások
A dánban – a magyartól eltérően – nem állhat névelő a mutató névmás (denne, dette, disse) mellett, viszont egyeztetni kell őket számban és nemben a főnévvel, amelyre utalnak. Egyes számúak a denne (közös nem) és a dette (semleges nem). Többes számú a disse.
Például:
- Dette hus er stort.
- Disse bøger er interessante.
Gyakran a határozott névelő felel meg a mutató névmásnak, ilyenkor azonban hangsúlyossá válik: det gamle træ (az az öreg fa).
[szerkesztés] Birtokviszony
Amikor a birtokos megelőzi a birtokot jelölő szót, akkor a birtokos –s ragot kap: Peters bog. (Peter könyve).
[szerkesztés] Előljárószók
i
- a. hely (város, ország, utca):
- Han bor i København.
- De bor i Nørregade.
- Han går i skole.
- Jeg går i seng nu.
- b. idő (óra):
- Det er 10 minutter i 5.
- Han har boet her i 2 år.
- c. egyedi kifejezések:
- Han underviser i dansk.
- Hun er forelsket i ham.
på
- a. hely (sziget, út):
- De bor på Sjælland.
- Han bor på Nyvej.
- Bogen er på bordet.
- b. idő (nap, óra (milyen gyorsan?)):
- Jeg rejser på mandag.
- På sondag er min fødselsdag.
- Toget kører til København på 2 timer. (A vonat 2 óra alatt ér Koppenhágába.)
- c. nyelvek előtt:
- Hvad hedder det på dansk?
- Hun kan sige det både på fransk og på spansk.
- d.
- farven på bilen = bilens farve
til
- a. hely:
- Jeg rejser til Danmark.
- b. idő:
- Banken er åben til kl. 17.
- c.
- Jeg giver bogen til ham. = Jeg giver ham bogen.
af
- Ringen er lavet af guld.
- Ringen er lavet af en mand. (passzív)
efter
- Han vil komme efter kl. 3.
- Efter planen skulle han komme nu.
- De skyder efter en flaske.
for … siden
- Han kom for en time siden. (Egy órája jött)
fra
- Jeg kommer fra Danmark.
- Hvor er du fra?
med
- De skriver med en blyant. (ők ceruzával írnak)
- Han kører med bil, tog, bus.
- Hun kom med bussen.
om
- a. idő:
- Jeg kommer om en time. (Egy órán belül jövök/visszajövök)
- Toget går om en halv time. ( A vonat fél órán belül idul(megy)
- b. rendszeresítő:
- Han kommer om mandagen. (Hétfőnként jön)
- Om sommeren skinner solen. (Nyaranta süt a nap)
- Det er koldt om vinteren. (Telente hideg van)
- c. körül:
- Hun har en halskæde om halsen. (Egy nyaklánc van a nyaka körül) = Hun har en halskæde rundt om halsen.
over
- Hun holdt paraplyen over hovedet. (Az esernyőt a feje fölött tartotta)
- Han gik over gaden. (Átment az úton)
- Det er 10 minutter over 4. (10 perccel múlt 4 óra)
- Billedet hænger over bordet. (Kép az asztal fölött lóg)
under
- Hunden ligger under bordet.
- Temperaturen er under 0 grader.
- Han var der under krigen. (Ő ott volt a háború alatt)
[szerkesztés] Melléknevek
A melléknevek lehetnek „tiszták” (pl.: sød: édes, sur: savanyú, hvid: fehér), vagy más szófajból képzettek. Példa a főnévből képzett melléknévre: drengen (a fiú) ; drenget (fiús).
Az igéknek folyamatos és bejezett alakjából egyaránt képezhető melléknév: et afsluttet kapitel (egy lezárt fejezet); en afsluttende bemærkning (záró/befejező megjegyzés); det givne ord (az adott szó).
A melléknévi szerkezetekben a melléknevet a főnévvel megegyező esetben és számban kell szerepeltetni. Ez a „tiszta” mellékneveknél (amelyek a szótárban közös nemben szerepelnek) Semlegesben határozott esetben –t, többes számban –e végződést jelent: en stor dreng ((egy) nagy fiú); de store drenge (a nagy fiúk); et sødt barn ((egy) aranyos gyerek); de søde børn (az aranyos gyerekek).
A melléknevek határozatlan, határozott és többes számú esete:
- -ig: ordentlig - ordentligt - ordentlige
- -sk: økonomisk - økonomisk - økonomiske
- -el, -en, -er: ædel - ædelt - ædle; fager - fagert - fagre; gammel - gammelt - gamle*
- -et: kantet - kantede - kantede
- -å, -ny, -fri, -løs: blå - blåt - blå; fabriksny - fabriksnyt - fabriksnye/ny; rentefri - rentefrit - rentefrie/fri
- * -l, -n és –r előtt nem állhat kettős mássalhangzó.
A folyamatos igéből képzett, -ende végződésű melléknevek határozott esetben és többes számban nem változnak.
[szerkesztés] A melléknevek fokozása
A melléknevek fokozás szempontjából két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartozókat a magyarhoz hasonlóan szóvégi jellel kell fokozni; a középfok jele –ere, a felsőfoké –est. A másik csoportba tartozókat a mere/mest (inkább/leginkább) segédhatározószó segítségével fokozzuk.
- sød - sødere - sødest
- venlig - venligere - venligst
- intelligent - mere intelligent - mest intelligent
Például:
- Pigen er venligere end drengen. (A lány barátságosabb a fiúnál/mint a fiú.)
- Han er mest intelligent af dem alle. (Ő a legokosabb mindnyájuk közül)
Rendhagyó fokozású melléknevek is vannak, néhány példa:
- megen/meget - mere - mest ((megszámlálhatatlan) sok)
- mange - flere - flest ((megszámlálható) sok)
- god - bedre - bedst (jó)
- dårlig - værre - værst (rossz)
- gammel - ældre - ældst (öreg)
- ung - yngre - yngst (fiatal)
- lille - mindre - mindst (kicsi/kevés)
[szerkesztés] Hasonlítások
Azonosság: lige så + melléknév + som: Du er lige så stærk som han. (Ugyanolyan erős vagy, mint ő.)
Azonosság tagadása: ikke så + melléknév + som: Mette er ikke så køn som Lise. (Mette nem olyan szép mint Lise.)
Különbség: Melléknév + -(e)re* + end: Jonas er stærkere end Jakob.
- * az –(e)re toldalékra csak az egy szótagú mellékneveknél szükséges: Bogen er mere interessant end filmen.
A nogen (noget, nogle) névmás jelentése jelzői funkcióban „némi, néhány, valamennyi”, de leggyakrabban nem fordítjuk magyarra. A nogen leginkább egyes számú, közös nemű szavak előtt szokott előfordulni: nogen tid (egy ideje).
Tagadó mondatban szinte mindig nogen névmást használunk: Han har aldrig nogen penge. (Sosincs pénze.)
A noget leggyakrabban egyes számú, semleges nemű, megszámlálhatatlan szavak elé kerül: Giv mig noget vand! (Adj vizet!)
A nogle névmást elsősorban írásban, többes számú, megszámlálható főnevek előtt használjuk: Han har nogle problemer.
A névmás három alakját ma már nem különböztetik meg a beszédben.
A mange, meget, megen szavak jelentése: „sok”. A mange megszámlálható, többes számú főnevek előtt áll: mange æbler (sok alma).
A meget (ejtsd: mál) a megszámlálhatatlan főnevek előtt áll: meget mad (sok étel), meget vand (sok víz).
Régebben a közös nemű főnevek előtt használatos volt a megen névmás. Ma már azonban szinte mindig a meget névmást használjuk helyette: megen snak (sok beszéd)
[szerkesztés] Számnevek
en ,to, tre, fire, fem, seks, syv, otte, ni, ti
- en hest (egy ló)
- to heste (két ló)
- hundrede heste (száz ló)
[szerkesztés] Igék
A dán nem ragozó nyelv, így a személyes névmás feltüntetése minden esetben szükséges, míg maga az igealak minden számban és személyben azonos egyazon igeidőn belül. A jelen idejű ragozáshoz a főnévi igenévi alakhoz minden számban és személyben –r végződést kell fűzni, és a személyes névmást elé kell tenni.
[szerkesztés] Múlt idő
A múlt idő képzésénél két igeosztályt különböztetünk meg:
1. Itt attól függően, hogy magán- vagy mássalhangzóra végződik-e az ige –de vagy –ede végződéssel képezzük a múlt idejű alakot: flygte (menekülni), Drengen flygter (A fiú menekül), Drengen flygtede (A fiú menekült), Flygt! (Menekülj!)
2. Ennek végződése –te/-ete: tænke (gondolkodni), Pigen tænker på foråret. (A lány a tavaszra gondol), Pigen tænkte ikke på noget. (A lány nem gondolt semmire), Tænk på mig! (Gondolj rám)
Valamint vannak rendhagyó múlt idejű igék.
Egyes igéknek visszaható alakjuk is van, pl.: forene (egyesít) – forenes (egyesül). A visszaható igék képzésének másik módja a sig visszaható névmás hozzáfűzése (külön szóban).
A jövő idő képzése a vil vagy a skal szócskákkal történik. (A vil az angol will–nek, a skal a shall-nek felel meg) Mind a vil mind a skal szó után az ige egyszerű főnévi igenevét tesszük.
A skal + főige szerkezettel ígéreteket, megbeszélt dolgokat fejezhetünk ki: Han vil være færdig med opgaven i morgen. (Holnapra kész lesz a feladattal.) - Jeg skal gøre rent i morgen. (Holnap takarítanom kell.)
[szerkesztés] Befejezett jelen/múlt
A befejezett jelen időt az at have vagy az at være jelen idejű alakja (har, illetve er) + a főige 3. szótári alakja segítségével fejezzük ki (a harmadik alak végződése –(e)t, valamint vannak rendhagyóak is).
A befejezett jelennel tudjuk kifejezni a cselekvés eredményességét, vagy utalni egy, a múltban kezdődött, de a jelenre is befojással lévő, jelenben is tartó cselekvésre: Vi har boet her i to år. (Két éve lakunk itt.)
Az at være igét pl.: az at blive, at dø, at ske és általában a mozgást kifejező igék tárgyatlan alkalmazásakor használjuk; tárgyas igék esetében és a nem mozgást kifejező igék használatakor pedig az at have áll: Hun er flyttet til Sverige. (Svédországba költözött.)
A befejezett múlt időt az at have vagy az at være múlt idejű alakja (havde, illetve var) + a főige 3. szótári alakja segítségével fejezzük ki. A befejezett múlt segítségével egy múltbeli esemény, cselekvés (amelyet leggyakrabban múlt idővel fejezünk ki) előtt történt eseményre, egy korábban megkezdett cselekvésre, illetve annak eredményére tudunk utalni.
[szerkesztés] Felszólító mód
A felszólító módú alakot (egyes- és többes számban is) az ige at nélküli alakjából (egyszerű főnévi igenév), illetve az –e–re végződő igék esetében az –e elhagyásával kapjuk: Gå! (Menj!); Løb! (Fuss!)
Ha kettős mássalhangzóra végződik az igető, a szóvégi –e hanggal együtt a második mássalhangzó is levész: Kom! (Gyere!)
[szerkesztés] Der szerkezet
Der-szerkezetet az ún. személytelen szerkezetű mondatokban használunk. Általában valaminek a létezését vagy hiányát fejezzük ki vele: Der er ikke bjerge i Danmark. (Nincsenek hegyek Dániában.); Der mangler 10 kroner. (Hiányzik 10 korona.)
[szerkesztés] Szenvedő igealak
Jelen időben az –s toldalékot csatoljuk az –r helyett, ezzel szenvedő igealakot kapva: bogen sælges (a könyv el van adva); bogen solgtes (a könyv el volt adva)
Használat:
- Általános használat: Huset solgtes af manden. (A házat eladta az ember)
- Az ige elé kerülhet segédige is: Huset må sælges. (A házat el szabad adni.); Huset skal sælges. (A házat el fogják adni/A házat el kell adni.)
- Események amik gyakran történnek: Dørene lukkes hver dag kl. 10. (Az ajtókat mindennap 10-kor zárják.)
- Tiltás és kötelezettség: Rygning forbydes. (Tilos a dohányzás! Tuljadonképpen: „A dohányzást megtiltják”)
Néhány igének csak az –s alakja van, annak ellenére, hogy nem szenvedő jelentésűek: Synes - syntes (gondolni); lykkes - lykkedes (sikerülni); Jeg synes, at hun skulle komme. (Az gondolom, hogy neki jönnie kéne.); Det lykkedes mig ikke at sælge bogen. (Nem sikerült eladnom a könyvet.)
Amikor 2 ember csinál vmit egymással: enes, følges, mødes, ses, skændes, slås, tales ved: vi mødes hver dag (mindennap találkozunk); Vi ses i morgen! (holnap látjuk egymást, "~Bis morgen!"); drengene slås altid (a fiúk mindig ütik egymást (verekszenek)); vi tales ved (majd még beszélünk)
[szerkesztés] Blive passzív
Szenvedő igealakot a blive szó segítségével is képezhetünk:
- Jelen időben: Bliver + az ige múltigeje: Bogen bliver solgt.
- Múlt időben: Blev + múlt idő: Bogen blev solgt.
- Befejezett jelen időben: Er blevet + múlt idő: Bogen er blevet solgt.
- Befejezett múlt időben: Var blevet + múlt idő: Bogen var blevet solgt.
Használata:
- Gyakran befejezett múltban és jelenben valamint jövő időben használatos: Lyset er/var blevet / vil blive slukket. (A lámpa le van/volt oltva) / (A lámpa le lesz oltva)
- Ígéretek kifejezése: Brevet vil/skal blive sendt. (A levél el lesz küldve)
- A vmivé válas estén: Han blev gammel. (Megöregedett/Öreg lett); Hun blev bleg. (Elsápadt/Sápadt lett)
[szerkesztés] Ikke, ingen, intet
Az igéket az ikke „ragadószóval” tagadhatjuk: Jeg er ikke sulten. (Nem vagyok éhes.)
Az ikke nogen helyett gyakran az ingen szó használatos. (egyes szám közös nemben): Han har ingen penge. (Nincs pénze.)
Az ikke noget helyett pedig az intet szócskát. (egyes szám semleges nemben): Jeg har intet gjort. (Nem csináltam semmit.)
[szerkesztés] Kérdés
A hvem és a hvad egyaránt utalhat az egyes és a többes szám alanyára. Jelentésük tehát: „ki, kit, kik, kiket”, illetve „mi, mik, mit, miket”. A hvis a birtokosra kérdező névmás, jelentése „kié (kiké)”. 3-alakú némás a hvilken (egyes szám, közös nem), hvilket (egyes szám, semleges nem), hvilke (többes szám), jelentésük „milyen, melyik”. Példák:
- Hvem er den nye elev? (Ki ez az új tanuló?)
- Hvad laver du? (Mit csinálsz?)
- Hvis taske er det? (Kié ez a táska?)
- Hvilken kage vil du have? (Melyik süteményt szeretnéd?)
- Hvilket eventyr kan du godt lide? (Milyen mesét szeretsz?)
- Hvilke blomster har du købt? (Milyen virágokat vettél?)
Szóban gyakran használják a hvad for en (et, nogle) kérdő szerkezetet is „milyen (fajta)” jelentésében: Hvad for en bog læser du? (Milyen könyvet olvasol?)
További kérdőszavak: Hvornår, hvordan, hvorfor, hvor, hvor mange. Példák:
- Hvornår er din fødselsdag? (Mikor van a születésnapod?)
- Hvordan er du rejst? (Hogyan utaztál?)
- Hvorfor kom du ikke biografen? (Miért nem jöttél moziba?)
- Hvor mange søskende har du? (Hány testvéred van?)
- Hvorfor sagde hun det? (Miért mondta ezt?)
- Hvor kommer du fra? (Honnan jössz?)
- Hvor lang er filmen? (Milyen hosszú a film?)
[szerkesztés] Szókincse
[szerkesztés] A dán számnevek
[szerkesztés] Néhány példamondat
- Hvad koster det? – Mennyibe kerül?
- Jeg har 20 kroner – 20 koronám van.
- Jeg hedder Per – Pernek hívnak.
- Tak! – Köszönöm!
- Hvordan går det? – Hogy vagy?
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Dán Rádió honlapja
- Danish 101 Learn Danish online (english)
- A Politiken című dán napilap honlapja
- Det danske sprog i Sydslesvig
- Az angol lesz a dánok apanyelve? (Metazin, 2006. szeptember 20.)
Indoeurópai nyelvcsalád > Germán nyelvek > | |||
Északi-germán nyelvek: | Nyugati-germán nyelvek: | Keleti-germán nyelvek: | |
Dán | Feröeri | Norvég | Izlandi | Svéd | Óészaki | Afrikaans | Alnémet | Angol | Flamand | Fríz | Holland | Jiddis | Luxemburgi | Német | Pennsylvaniai | Scots | Óangol | Ószász | Longobárd/Langobárd | Burgund | Gepida | Gót | Herul | Vandál |
Az Európai Unió hivatalos nyelvei | ||
---|---|---|
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén |
||
Forrás: Nyelvek az EU-ban |