Francia nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Francia (Français)
Beszélik:	Franciaországban és 53 egyéb országban
Terület:	számos helyen, szerte a világban
Beszélők száma:	128 millió
Helyezés a beszélők száma szerint:	11. hely
Besorolás:	Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → galloibér → Galloromán → Gall → Oïl → Francia
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Franciaországban és további 24 államban
Szabályozza:	Francia Akadémia (Académie Française)
Nyelvkódok
ISO 639-1	fr
ISO 639-2	fra
SIL-kód:	frn

A francia (franciául français; ejtsd: franszé) egy újlatin nyelv, eredetileg Franciaország, Belgium, Luxembourg és Svájc területén beszélték, mára azonban 54 országban él szignifikáns számú francia nyelvű közösség. Világszerte hozzávetőlegesen 300 millió ember beszéli, ebből elsődleges nyelvként 78 millióan.

A francia nyelv a volt Római Birodalom mai észak-franciaországi területein a rómaiaktól átvett latin nyelv helyi változatából alakult ki. Fejlődése során befolyással volt rá (főleg fonetikailag) az őslakosok kelta nyelve, majd a birodalom bukása után a germán eredetű frank hódítók nyelve. A francia közeli rokonságban áll a katalánnal, spanyollal, portugállal, olasszal és a románnal, melyek szintén a latin nyelv leszármazottai.

41 országban rendelkezik hivatalos státusszal, legtöbbjük a Frankofónia tagja, ami a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete. Idegen nyelvként a franciát oktatják a legnagyobb mértékben az angol után.

A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. Egyik, vagy egyedüli hivatalos és adminisztratív nyelve az alábbi szervezeteknek: Afrikai Unió, ENSZ, Európai Bíróság, Európai Műsorsugárzók Uniója,Európai Unió, ESA, FIA, FIFA, ICUP, FINA, IHO, Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság, Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Politikai Tudományok Intézete, Interpol, NATO. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl. az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás).

Tartalomjegyzék 1 Történet 2 Elterjedése 3 Francia szókincs 3.1 Bevezetés 3.2 Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár 4 A frankofónia 5 Hivatkozások

[szerkesztés] Történet

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) keveset befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak: köztük „langue d'Oïl” nyelvjárásokat (mint a picard, a wallon stb.), meg okcitán [occitan, vagyis „langue d'Oc”] dialektusokat (gaszkoni [gascon], provanszál [provençal] stb.); a bretont és a baszkot is használták, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, amelyek nagyon különbözők a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; viszont a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájá-ról (La Séquence de Sainte Eulalie), amely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet (L'Édit de Villers-Cotteret ) alapján – amelyet I. Ferenc (François Ier) király hozott létre – lett Franciaországban az egyetlenegy „hivatalos” nyelve.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

• Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
• Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
• Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
• Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
• Modern francia (français moderne, a XVIII. századtól)

Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások

[szerkesztés] Elterjedése

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:

• Franciaország (kb. 60 millióan beszélik anyanyelvükként)
• Benin
• Burkina Faso
• Elefántcsontpart
• Gabon
• Guinea
• Kongói Demokratikus Köztársaság
• Kongói Köztársaság
• Mali
• Monaco
• Niger
• Québec (kanadai tartomány, kb. 6 700 000 fő beszéli anyanyelveként)
• Szenegál
• Togo

A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:

• Belgium (Vallónia és Brüsszel térsége, mintegy 4 millió fő beszéli anyanyelveként)
• Burundi
• Kamerun
• Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban)
• Közép-afrikai Köztársaság
• Comore-szigetek
• Dzsibuti
• Haiti
• Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama)
• Luxemburg
• Madagaszkár
• Ruanda
• Seychelle-szigetek
• Svájc (mintegy 1 400 000-en beszélik itt)
• Csád
• Vanuatu

Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

[szerkesztés] Francia szókincs

[szerkesztés] Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát.

[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

• angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
• az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
• Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
• Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
• A fenébe!: Merde! ("merd")
• francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
• Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
• Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsúr")
• Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
• Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
• magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
• Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
• Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
• Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
• Nem: Non /nO~/ ("non")
• Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
• Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
• Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
• Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

[szerkesztés] A frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

[szerkesztés] Hivatkozások

• Frankofonia Magyarorszagba website www.francophonie.hu [1]
• Budapesti Francia Intezet www.inst-france.hu [2]
• Francophonie világszervezet
• (angol nyelven) French 101 French for beginners and travelers
• Francia nyelvtan
• Francia Nyelvvizsga

	Az Európai Unió hivatalos nyelvei
angol | bolgár | cseh | dán | észt | finn | francia | görög | holland ír | lengyel | lett | litván | magyar | máltai | német | olasz portugál | román | spanyol | svéd | szlovák | szlovén
Forrás: Nyelvek az EU-ban

m·v·sz

Újlatin nyelvek

LATIN NYELV	LINGUÆ ROMANICÆ • LINGUE ROMANZE • LANGUES ROMANES • LENGUAS ROMANCES • LÍNGUAS ROMÂNICAS LLENGÜES ROMÀNIQUES • LENGAS ROMANICAS • LINGUAS ROMANAS • LIMBAS ROMANZAS • LIMBILE ROMANICE
Keleti újlatin nyelvek	román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán
Italo–dalmát nyelvek	dalmát † • olasz • korzikai (gallurai) • nápolyi • sassari • szicíliai
Nyugati újlatin nyelvek	Galloromán nyelvek • rétoromán (friuli, ladin, romans) • velencei • emilián–romanyol • lombard • ligur • piemontèis • francia (vallon, pikárd) • frankoprovanszál (arpitán) Iberoromán nyelvek • okcitán (provanszál, aráni) • katalán (katalóniai, valenciai, baleári) • aragóniai • mozarab † • spanyol (kasztíliai, ladino) • asztúriai • portugál–galiciai
Déli újlatin nyelvek	szárd (campidanói, logudorói)