Csád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Unité – Travail – Progres (Egység – Munka – Fejlődés) |
|||||
| Himnusz: La Tchadienne | |||||
 |
|||||
| Főváros | N’Djamena | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Államfő | Idriss Déby | ||||
| - Miniszterelnök | Delwa Kassire Koumakoye
|
||||
| Hivatalos nyelv | francia, arab | ||||
| függetlenség | 1960. augusztus 11. | ||||
| - Franciaországtól | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 1 284 000 km² (20.) | ||||
| - Víz (%) | 1,9% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2003 évi becslés | 9 253 493 (82.) | ||||
| - Népsűrűség | 7,2 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | CFA frank (XAF) |
||||
| Időzóna | WAT (UTC+1) | ||||
| Internet TLD | .td |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | TCH | ||||
| Hívószám | +235 |
||||
Csád egy közép-afrikai állam.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Északon az elszórt oázisokkal tarkított Szahara sivatag terpeszkedik, amelynek egyhangúságát a hatalmas Tibeszti és Ennedi szigethegység töri meg. Dél felé a sivatag sztyeppbe, majd a Csád-tó medencéjének lefolyástalan, mocsaras vidékébe megy át.
Az Afrika belsejében fekvő ország a Szahara és a Szudán nagytájak területén helyezkedik el. Északi harmadán a Szahara homoksivatagjai uralkodnak, amelyek közül az Ennedi (1450 m) homokkő fennsíkjai és a Tibeszti vulkáni eredetű vonulatai (Emi Koussi, 3415 m; Pic Tousside, 3315 m) emelkednek ki. Az ország nagy részét a két folyó (Sári, Logone) táplálta, változó területű, sekély Csád-tó medencéje foglalja el.
Az országnak 5968 km hosszú határa van.:
- 87 km Nigériával
- 1055 km Líbiával
- 1094 km Kamerunnal
- 1175 km Nigerrel
- 1197 km Közép-afrikai Köztársasággal
- 1360 km Szudánnal
[szerkesztés] Vízrajz
Legjelentősebb folyók: Chari, Logone. Legjelentősebb tó: Csád-tó.
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Bővebben: Csád történelmeA mai Csád területén egykori virágzó mohamedán szultánságok (Vadai, Bagirmi) gazdasági alapját a szaharai karavántuak kereskedelme, főként a rabszolga-kereskedelem képezte. A területén 800 körül létrejött királyság volt az egyik legrégibb és legnagyobb királyság a Szaharától délre.Az egymás ellen is hódító háborúkat folytató államokat előbb a francia hadsereg foglalta el 1890-ben. Csád 1920-ban Francia Egyenlítői-Afrika része lett, majd annak felbomlásakor, 1958-ban autonóm köztársaságként a Francia Közösség tagállamává vált. 1960-ban elnyert függetlenség után az északi muzulmán állattenyésztő és a déli földművelő lakosság között kiéleződött ellentét az ország kettészakadásához vezetett. A konfliktusba Líbia is beavatkozott, megszállva az ásványi kincsekben gazdag vitatott határvidéket (Aozou-sáv). Végül a két országrész megállapodást kötött, a líbiai csapatok pedig elhagyták az országot. A belső harcok az 1990-es évek második felében ismét fellángoltak, majd 2002-ben a kormány és a felkelők megállapodást kötöttek.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Csád független elnöki köztársaság. Alkotmányát 1996. április 14-én kapta. Az államfő a hadsereg parancsnoka.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
- Mouvement patriotique du Salut (MPS)
- Parti libéral du Tchad (PLT)
- Rassemblement pour la démocratie et le progrès (RDP)
- Union des écologistes tchadiens/Les Verts (UET/Les Verts)
- Action tchadienne pour l'Unité et le Socialisme (ACTUS)
[szerkesztés] Elnökök
- 1960 – 1975 François Tombalbaye
- 1975 – 1979 Félix Malloum
- 1979 Lol Mohammed Chawa
- 1979 – 1982 Goukouni Oueddei
- 1982 – 1990 Hissène Habré
- 1990 óta Idriss Déby ezredes
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Csád régiói[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
A fővárosban, N’Djamenában közel 998 ezer fő él. A teljes népesség: 8 997 000 fő. A népsűrűség igen alacsony, csak 7 fő/km². A népességnövekedési ráta 3,27%. A várható átlagos élettartam közepes, 51 év. A csecsemőhalandósági ráta 93,5‰. Népek: északon és középső területeken arabok, délen pedig a legnépesebb csoport a sara.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Csád városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Vallások: muzulmán 51%, keresztény 35%, vallástalan 7%.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Rendkívül szegény ország, a lakosság 80%-a él szegénységi küszöb alatt. Fejlődését a tengerparttól elzárt fekvésen túl az állandó belharc is gátolja.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Gazdaságának még mindig a mezőgazdaság jelenti az alapját, ahol a foglalkoztatottak 80%-a dolgozik. Növénytermesztése (földimogyoró, gyapot), valamint állatállománya (főként szarvasmarha) az export legfontosabb forrása is egyben.
A megművelt földek aránya 2%, míg a legelőké 36%.
[szerkesztés] Ipar
Az ország kőolajkészleteinek kiaknázása és a kőolajvezetékek kiépítése 2000-ben, a Világbank támogatásával vette kezdetét. Ennek eredményeként kőolaj-termelése és -exportja a jövőben várhatóan nőni fog. Az ország külföldi segélyekre és hitelekre utalt. Külső adósságállománya 1 milliárd USD körüli, de ez is csak a GDP felét teszi ki. A GNP értéke: 1,6 milliárd USD. A GNP/fő értéke: 200 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 38%, ipar 13%, szolgáltatás 49%.
[szerkesztés] Kereskedelem
A világgazdaság perifériájára szorult ország kivitele rendkívül egyoldalu, szinte kizárólag csak mezőgazdasági termékeket (gyapot,szarvasmarha) exportál. Behozatala a kivitelnek mintegy kétszerese: gépeket, ipari berendezéseket, kőolajat, élelmiszereket, textilipari termékeket hoz be.
A függőségi viszonyt mutatja, hogy importjának közel fele ma is Franciaország-ból származik. Emelett fő külkereskedelmi partnerei: Kamerun, Nigéria, India, Németország és Portugália.
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
A közlekedés nagyon rossz minőségű. Csupán 400 km az utak hossza. Vasút nincs.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- december 1: nemzeti ünnep
- május 1: a munka ünnepe
- május 25.: az afrikai szabadság napja
- augusztus 11: a függetlenség napja
- november 28: a köztársaság napja
[szerkesztés] Forrás
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Tudás Fája – sorozat
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok | |
| Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo | |
| Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött. | |
 |
Az Afrikai Unió tagállamai | |
|---|---|---|
|
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság |
||
