Szudán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szudáni Köztársaság
جمهورية السودان
Jumhuriyat as-Sudan

Szudán zászlaja Szudán címere
Nemzeti mottó: Al-Nasr Lana (arabul: Miénk a győzelem)
Himnusz: Nahnu Jund Allah Jund Al-Watan
Főváros	Kartúm é. sz. 15°38′ k. h. 32°32′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Elnök	Umar Hasan Ahmad al-Bashir
Hivatalos nyelv	arab, angol
függetlenség	Egyiptomtól és az Egyesült Királyságtól
- kikiáltása	1956. január 1.
Terület
- Összes	2 505 810 km² (10.)
- Víz (%)	5%
Népesség
- 2003 évi becslés	38 114 160  (32.)
- Népsűrűség	15 fő/km²
GDP	2005
- Összes	85 461 millió USD (60.)
- Egy főre jutó	2 242 USD (126.)
HDI ()	(.) –
Pénznem	Szudáni font (SDG)
Időzóna	EAT (UTC+3)
Internet TLD	.sd
Nemzetközi gépkocsijel	SUD
Hívószám	+249
Líbia Egyiptom Sz. Eritrea Etiópia Kenya Uganda Közép- afrikai Köztársaság Kongói Demokratikus Közt. Csád KARTÚM Halaib Wadi Halfa Port Sudan Sawakin Atbara Omdurman Kassala Wad Madani Al Fashir Al Kadarif Kusti Al Ubayyid Nyala Malakal Waw Bor Juba Nimule Nílus Fehér-Nílus Kék-Nílus Vörös- tenger Kinyeti térkép szerkesztése

Szudán Afrika legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Észak-déli kiterjedése több mint 2000 km.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 2.1 Konfliktus Csáddal 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.2.1 Elnökök 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 3.6 Szervezetek 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Mezőgazdaság 5.2 Ipar 5.3 Erdőgazdálkodás 5.4 Külkereskedelem 6 Közlekedés 6.1 Folyami közlekedés 7 Légi közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Művészetek 8.3 Hagyomány és néprajz 8.4 Gasztronómia 9 Turizmus 10 Sport 11 Ünnepek 12 Lásd még 13 Forrás 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország nyugati részét hatalmas homokkő táblák építik fel, amelyekből szigethegységek emelkednek ki, északnyugaton az Uveinat-hegység (1934 m), az ország középső részén a Nubah-hegység (1460 m). A csádi határ mentén a Darfúr 800-1200 m magas fennsíkjából a Marra-hegység vulkáni tömege tör 3088 m magasságba.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország tengelyében a Nílus mentét szegélyező, tágas, északon elkeskenyedő síkság húzódik, amelyet három oldalról hegyvidék övez. 2000 km-es észak-déli kiterjedése következtében kitűnően érvénybe jutnak a földrajzi övek a trópusi őserdőtől a sivatagig. Legmagasabb pontja: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Fehér-Nílus (Bahr al Jabal), Kék-Nílus (Bahr al Jabal Azraq), Atbara. A Fehér-Nílus délen, az ugandai határon lép be az országba, és Kartúmnál folyik össze a Tana-tóból eredő Kék-Nílussal. Itt kezdődik tulajdonképpen a Nílus folyam. A déli Szudd, a világ egyik legnagyobb mocsárvidéke, a Fehér-Nílus rendszeres évi áradásai nyomán jött létre.

[szerkesztés] Éghajlat

Észak-Szudán a Szaharához tartozik, de Kartúmtól dél felé az évi átlagos csapadék mennyisége fokozatosan 150-ről 1000 mm-re nő. Északon kevés az eső, és szabálytalan időközökben hullik. Az esős évszak az ország középső részén 2-3 hónapig, délen viszont már 6-8 hónapig tart (többnyire áprilistól októberig). Északon egész évben északkeleti szelek fújnak, délen az esős évszakban a délnyugati szél az uralkodó. Itt a nyári, csapadékos hónapokban alacsonyabb a hőmérséklet. A déli Dzsubában a januári középhőmérséklet 28°C, a júliusi 25°C. Az évi csapadékmennyiség 950 mm. Kartúmban a januári középhőmérséklet 23°C, a júliusi 34°C. Az évi csapadékmennyiség 150 mm.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Szudánban 12 nemzeti park található:

• Badinglo
• Boma
• Dinder
• Berg-Hassania
• Lantoto
• Nimule
• Radom
• Shambe
• Southern
• Suakin Archipelago

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

lásd még Núbia szócikk

Észak-Szudánban (Núbia) a neolitikum végén magasan fejlett kultúra a Kerma civilizáció jött létre (Kr. e. 3. - 2. évezred). A Nílus mentén fekvő Szudánt és Egyiptomot már az ősidők óta kapcsolatba hozta az életet adó folyó. Núbiában a fáraók birodalmának hódítása után (Kr. e. 1550 - 1000 k. ), Kusita Királyság jött létre (Kr. e. 8. század), amely a Napata-korban még Egyiptomot is fennhatósága alá vonta. A Kusita Királyság egészen a Kr. u. 4. század közepéig fennállt, magasan fejlett kultúrájáról számos romváros, templom és piramistemető tanúskodik északon és a déli főváros Meroé környékén. Két évszázadon belül három keresztény állam szerveződött a területen, amelyeknek a Kr. u. 13.-14. század közepén kezdődött arab hódítás vetett véget. Az északi lakosság ekkor vette fel a iszlám vallást és az arab nyelvet.

Az ország déli területeinek ókori történelme igen kevéssé ismert.

Afrika legnagyobb területű országa 1822-ben Egyiptom uralma alá került és az arab rabszolga-kereskedők „vadászterületévé” vált. 1882 és 1898 között zajlott a Mahdi-felkelés. A 19. század végén angol birtok lett Angol-Egyiptomi Szudán néven. 1956-ban vált függetlenné. Azóta katonai diktatúrák és iszlám-orientált kormányzatok váltakozása jellemzi belpolitikai életét. Az északi muzulmán arab és nem muzulmán déli fekete-afrikai népesség közötti ellentétben 1983 óta tartó polgárháború több mint 2 millió halálos áldozatot követelt, valamint több mint 4 milliónyian menekültek el.

[szerkesztés] Konfliktus Csáddal

A Dárfúri konfliktus idején 2005. december 31-én a zendülő határterületeken hadiállapotot vezetett be Csád Szudánnal szemben, azonban magyarázatot nem adtak. 2006 áprilisában a nyugati szomszéd diplomáciai úton megállapodott.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Szudán 1998-ban kapott alkotmányt, mely szerint az ország iszlám köztársaság. 1989 óta az államot katonák írányítják.

Az elnököt a nép választja meg 5 évre. Minden 18 év feletti ember szavazhat.

2005 óta kormányzó Nemzeti Kongresszuspárt (NCP) és a Szudáni Nép Felszabadulási Mozgalom (SPLM) megálapodtak egy szabad választásban 2008 és 2009 között valamikor.

[szerkesztés] Elnökök

Név	Elnökként
	Hivatalának kezdete	Hivatalának vége	Hatalomra jutása
Sovereignty Council	1956. január 1.	1958. november 17.	Puccs
Ibrahim Abbud	1958. november 17.	1964. november 15.	Választás
Sir al-Khatim al-Khalifah	1964. november 16.	1964. december 3.	Választás
Committee of Sovereignty	1964. december 3.	1965. június 10.	Választás
Ismail al-Azhari	1965. június 10.	1969. május 25.	Puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri	1969. május 25.	1971. július 19.	Választás
Babiker al-Nur Osman	1971. július 19.	1971. július 22.	Puccs
Dzsafar Muhammad an-Numeiri	1971. július 22.	1977	Választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri	1977	1983. április	választás
Dzsafar Muhammad an-Numeiri	1983. április	1985. április 6.	Puccs
Abdel Rahman Swar al-Dahab	1985. április 6.	1986. május 15.	Választás
Ahmad al-Mirghani	1986. május 6.	1989. június 30.	Puccs
Omar Hassan Ahmad al-Bashir	1989. június 30.	1996	Választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir	1996	2001	Választás
Omar Hassan Ahmad al-Bashir	2001	-	-

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szudánt 26 tagállam alkotja:

1. Észak (Ash Shamaliyah)
2. Nílus-folyó (Nahr an Nil)
3. Vörös-tenger (Al Bahr al Ahmar)
4. Észak-Dárfúr (Shamal Dárfúr)
5. Észak-Kordofán (Shamal Kurdufan)
6. Kartúm (Al Khartum)
7. Kasszala (Ash Sharqiyah)
8. Fehér-Nílus(An Nil al Abyad)
9. Al Jazirah
10. Al Qadarif
11. Nyugat-Dárfúr (Gharb Dárfúr)
12. Nyugat-Kordofán (Gharb Kurdufan)
13. Sennar
14. Dél-Dárfúr (Janub Dárfúr)
15. Dél-Kordofán (Janub Kurdufan)
16. Kék-Nílus/Központi (An Nil al Azraq/Al Wustá)
17. Nyugat-Bahr al Ghazal (Gharb Bahr al Ghazal)
18. Észak-Bahr al Ghazal (Shamal Bahr al Ghazal)
19. Unity (Al Wahdah)
20. Felső-Nílus (A'ali an Nil)
21. Warab
22. Jonglei
23. Tavak (Al Buhayrat)
24. Nyugat-Egyenlítő (Gharb al Istiwa'iyah)
25. Középső-Egyenlítő
26. Kelet-Egyenlítő (Sharq al Istiwa'iyah)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Szervezetek

Szudán az alábbi szervezetekben van:

Csatlakozási dátum	A szervezet neve	Rövítése
1956	Egyesült Nemzetek Szervezete	UN
1956	Arab Liga	-
1963	Afrikai Egységszervezet (Ma Afrikai Unió)	OAU
1969	Iszlám Konferencia	OIC
1981	Preferential Trade Area for Eastern and Southern Africa	PTA
1986	Intergovernmental Authority on Drought and Development	IGADD
1994	Common Market for Eastern and Southern Africa	COMESA
1996	Intergovernmental Authority on Development	IGAD
2001	Afrikai Unió	AU

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A fővárosban, Kartúmban 2 628 000 fő él. A népességnövekedési ráta 2,73%. A várható átlagos élettartam 57 év. A csecsemőhalandósági ráta igen magas, 67,1‰. A hivatalos nyelv az arab.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: fekete-afrikai 52% (dinkák, nubák, nuerek és mások), arab 39%, bedzsa 6%, külföldi 2%, egyéb 1%.

Háromféle vallás van jelen: a muzulmán (a lakosság 70%-a ehhez a valláshoz tartozik), a törzsi vallásúak (25%) valamint a legritkább a keresztény vallás (5%).

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig a Száhel-övezetet sújtó szárazság és a polgárháború következtében a gazdaság megtorpant, ugyanakkor Szudán óriási adósságállományt halmozott fel. Ez gátolja a további gazdasági fejlődést is.

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A munkaerőnek több mint a felét a mezőgazdaság foglalkoztatja, bár az összterületnek csupán 5%-át művelik meg, és további 24%-át hasznosítják legelőként. A művelés alá vett földek 15%-át öntözik, a legnagyobb öntözőrendszer al-Gazirahban van. Hatalmas öntözőműveket építettek ki az Atbara-folyón, Hasm el-Girbánál. A mezőgazdaság legfőbb terméke a gyapot, az élelmiszernövények közül a köles- és citrusfélék jelentősek. A nomád pásztorkodó törzsek révén hatalmas állattartománnyal rendelkezik (szarvasmarha, kecske, juh, teve). Az országban több mint 20 millió szarvasmarhát, 19 millió juhot, 14 millió kecskét és 32 millió szárnyast tartanak.

[szerkesztés] Ipar

Feldolgozóipara fejletlen, főként mezőgazdasági termékeit dolgozza fel. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 43%, ipar 17%, szolgáltatás 40%. Kivitelében a gyapot játssza a vezető szerepet, de a gumiarábikum, a földimogyoró és a szezám is jelentős. Behozatalának fő cikkei a gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, fémek, textilipari termékek.

[szerkesztés] Erdőgazdálkodás

Az ország 20%-át erdő borítja, az egyetlen fontos erdei termék a gumiarábium. Ezt az illatszerekben, édesipari termékekben és ragasztókban felhasznált anyagokat az akáciából nyerik ki, amely nagy területen nő a közép-szudáni szavannákon. A világtermelés 4/5-ét adja az ország.

[szerkesztés] Külkereskedelem

Fő exportálási országok: Kína 64,3%, Japán 13,8% és Szaúd-Arábia 3,7%.

Fő importálási országok: Szaúd-Arábia 11,7%, Kína 10,7%, Egyesült Arab Emírségek 6,2%, Egyiptom 5,2%, Németország 4,9%, India 4,6%, Ausztrália 4,1%, Nagy-Britannia 4%.

[szerkesztés] Közlekedés

A közlekedési hálózat gyengén fejlett. Összesen 4874 km hosszú vasútvonal köti össze Kartúmot el-Obeiddel, Vádi Halfával, Port Szudánnal és a délkeleti vidékkel. Az úthálózat hossza 53 159 km, ebből esőzések után 45 000 km járhatatlan, vagy csak alig járható.

[szerkesztés] Folyami közlekedés

Nagyon fontos a folyami hajózás, a Níluson egész évben nagy a forgalom. A főbb tengeri kikötők: Port Szudán és Szuakin. Port Szudánból csővezetéken jut a kőolaj Kartúmba. Szudánban 4 068 km a folyami út, ebből 1723 km a Kék- és a Fehér-Níluson zajlik. Fontosabb folyami kikötők: Dzsuba, Kartúm, Kusti, Malakal, Nimule és Vádi Halfa.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Az országban 5 nemzetközi és 7 belföldi légikikötő van.

A nemzetközi repterek:   al-Faschir Bur Sudan Dzsuba Dunqula Kartúm

Belföldi repterek: al-Ubayyid Atbara Heglig Kaduqli Kasszala Malakal Nyala

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Szudán egyetemei:

• Academy of Medical Sciences
• Ahfad University for Women
• Bayan Science and Technology College
• Computerman College
• Omdurman Ahlia University
• Omdurman Islamic University
• University of Gezira
• University of Juba
• University of Khartoum
• Mycetoma Research Centre
• Sudan University of Science and Technology

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyomány és néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

• január 1: a függetlenség napja
• március 27: az unió ünnepe
• változó: ramadán
• változó: a háddzs
• december 25: karácsony

[szerkesztés] Lásd még

• Dél-Szudán
• Núbia
• Dárfúri harcok

[szerkesztés] Forrás

• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Tudás Fája – sorozat

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A hvg.hu szudáni melléklete (a konfliktus háttére, helyszíni tudósítások, galéria)
• hivatalos oldal
• Sudan Tribune
• International Crisis Group zu Sudan

Verzeichnisse

• www.sudan.net
• www.globalsecurity.org
• The Library of Congress – Country Studies: Sudan

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia