Guinea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Nem tévesztendő össze a(z) Bissau-Guinea című lappal., Egyenlítői Guinea és Pápua Új-Guinea.

République de Guinée

Guinea zászlaja Guinea címere
Nemzeti mottó: Travail, Justice, Solidarité (franciául: Munka, Igazság, Összetartás
Himnusz: Liberté
Főváros	Conakry é. sz. 9°30′ 13°43′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt * operátor
Államforma
- Államfő	Lansana Conté
- Miniszterelnök	Lansana Kouyaté
Hivatalos nyelv	francia, fula, arab
függetlenség	Franciaországtól
- kikiáltva	1958. október 2.
Terület
- Összes	245 857 km² (75.)
Népesség
- évi becslés	7 466 200  (83.)
- Népsűrűség	30,4 fő/km²
GDP	2005
- Összes	18 945 millió USD (113.)
- Egy főre jutó	2 100 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Guineai frank (GNF)
Időzóna	GMT (UTC)
Internet TLD	.gn
Nemzetközi gépkocsijel	RG
Hívószám	+224
Bissau Guinea Gambia Szenegál Mali Elef. Libéria Sierra Leone CONAKRY Labé Siguiri Boké Kamsar Fria Kindia Kankan Macenta Nzérékoré A t l a n t i - ó c e á n Niger Mont Nimba térkép szerkesztése

Guinea nyugat-afrikai állam.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Fekvése 1.2 Domborzata 1.3 Vízrajza 1.4 Éghajlata 1.5 Élővilág, természetvédelem 1.5.1 Nemzeti parkjai 1.5.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Sport 9 Ünnepek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Fekvése

Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja.

[szerkesztés] Domborzata

Az ország nyugati felében fekszik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja 1537 m.

[szerkesztés] Vízrajza

Guineában van a Bafing folyó, amely a Szenegál egyik fő mellékfolyója. Jelentősebb folyók: Gambia, Niger.

[szerkesztés] Éghajlata

Az éghajlata trópusi.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetek „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Iles de Los”.

1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.

Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.

Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (1906-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az alkotmányt 1991-ben vezették be. Ebben benne vétetik, hogy Guinea elnöki köztársaság. Az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A népi gyűlésben 114 képviselő ül.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Régiók

Boké Conakry Faranah Kankan Kindia Labé Mamou Nzérékoré

Prefektúrák

Beyla Boffa Boké Conakry Coyah Dabola Dalaba Dinguiraye Dubréka Faranah Forécariah Fria Gaoual Guéckédou Kankan Kérouané Kindia Kissidougou Koubia Koundara Kouroussa Labé Lélouma Lola Macenta Mali Mamou Mandiana Nzérékoré Pita Siguiri Télimélé Tougué Yomou

[szerkesztés] Politikai pártok

• de l’Unité et du Progrès (PUP)
• Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
• Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
• Union pour la Nouvelle République (UNR).

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakossága kb. 9,5 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.

Életkor:

• 0-14 év közöttiek: 44,4%
• 15-64 év közöttiek: 52,4%
• 65 év felettiek: 3,2%

A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, susu 20%. Ezek a népcsoportok túlnyomó részt muzulmánok. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.

A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Vallások:

• muzulmán 88%
• ősi felekezetű 7%
• keresztény 5%

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészen már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.

[szerkesztés] Ipar

Guineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.

Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.

Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanan kikötőjéhez).

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

A 20. század elején elindult a vasúti közlekedés. Az országban ma 600 km a vasút hossza. Legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan között van.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Az országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban. A hallgatók száma 6000 fő.

Az országban 56% az analfabéták száma. Az egyetemre az összlakosság 1%-a tud bejutni.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

Sekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Április 3.	A második köztársaság napja
Változó	Húsvéthétfő
Május 1.	A munka ünnepe
Május 25.	Az Afrikai kontinens felszabadulása
Augusztus 15.	Mária mennybemenetele
Október 2.	A függetlenség napja
December 25.	Karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Országinformációk
• Elnöki oldal
• Aktuális információk
• Aktuális információk

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság