Szenegál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szenegáli Köztársaság
République du Sénégal

Szenegál zászlaja Szenegál címere
Nemzeti mottó: Un Peuple, Un But, Une Foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Himnusz: Pincez Tous vos Koras, Frappez les Balafons
Főváros	Dakar
Államforma	köztársaság
- Államfő	Abdoulaye Wade
- Miniszterelnök	Macky Sall
Hivatalos nyelv	francia
függetlenség	Franciaországtól
- kikiáltása	1959
Terület
- Összes	196 190 km² (85.)
- Víz (%)	2,1%
Népesség
- 2002 évi becslés	10 284 929  (75.)
- Népsűrűség	52 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	CFA frank (XOF)
Időzóna	GMT (UTC)
Internet TLD	.sn
Nemzetközi gépkocsijel	SN
Hívószám	+221
Mauritánia Mali Guinea Bissau- Guinea Gambia DAKAR Podor Richard-Toll Saint Louis Matam Linguère Thiès Diourbel Nayé Kaolack Tambacounda Bignona Kolda Ziguinchor Kédougou Atlanti- óceán térkép szerkesztése

Szenegál egy Magyarországnál több, mint kétszer nagyobb területű ország Nyugat-Afrikában. Legjelentősebb folyójáról, a Szenegálról kapta a nevét. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, függetlenségét 1960-ban nyerte el. Az ország az Atlanti-óceán partján fekszik. Szomszédai északon Mauritánia, keleten Mali, délen Guinea és Bissau-Guinea, nyugaton Gambia.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Nemzeti Parkok 1.6 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 6 Közlekedés 6.1 Szárazföldi közlekedés 6.2 Vízi közlekedés 6.3 Légi közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Sport 9 Ünnepek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Területének zöme szavannával borított síkság, amelyet délnyugaton mocsarak tarkítanak. Legmagasabb pontja: név nélküli magaslat, 581 méter.

[szerkesztés] Vízrajz

Főbb folyók: Szenegál, Gambia.

[szerkesztés] Éghajlat

Szenegálban szubtrópusi éghajlat uralkodik, május és november között délről monszun érkezik az országba, a száraz évszak december és május között van.

Észak-Szenegálban a passzát befolyásolja az időjárást. November és március között a harmattan nevezetű szél szárazságot hoz a Szaharából a területre.

Az évi középhőmérsékklet áprilisban 40°C, decemberben 17°C. Az évi csapadékmennyiség 1500 mm és 500 mm között változik északról délre haladva. Dakarban 18-26°C van januárban, míg júliusban 24-32°C.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Nemzeti Parkok

• Parc National des Oiseaux du Djoudj
• Parc National de la Langue de Barbarie
• Parc National du Delta du Saloum
• Parc National du Niokolo-Koba

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Szenegál területén az 1970-es években indultak meg az ásatások, s négy nagyobb, egymástól független, de egyidőben zajló kultúra nyomait tárták fel: kagylóhalmok kultúrája, fémkultúra, megalitkultúra, tumulus-kultúra. A helyi megalitkultúra érdekes párhuzamot sejtet az európaival.

Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek a mohamedán hitre, az arabok hatására. Az ország a 14. században előbb a Ghánai Királysághoz, majd a Mali Birodalomhoz tartozott, amelynek királyi székhelye egy időben a mai állam fővárosa, Dakar volt.

Az első európai települések a 16. században létesültek Szenegál területén. A franciák 1659-ben alapították meg Saint-Louis városát, amely a rabszolga-kereskedelem egyik központja lett. 1677-ben holland telepesek érkeztek a vidékre. A tengerpartot ezidőtájt a franciák ellenőrizték.

Szenegál 1758-1779 és 1809-1816 között Nagy-Britannia gyarmata volt. 1883-ban a 4 tengerparti város lakossága francia polgárjogokat szerzett.

Szenegált 1904-ben Francia Nyugat-Afrikához csatolták, amelynek igazgatási központja lett. Szenegál 1958. november 25-től a Francia Közösség autonóm köztársasága, majd 1959. április 4-én csatlakozott a szomszédos Francia Szudánhoz, megalakítva a Mali Államszövetséget, amely 1960. június 20-án elnyerte teljes függetlenségét. Két hónappal később, augusztus 22-én Szenegál kivált, és kikiáltották a független Szenegáli Köztársaságot. A kölcsönös egymásra utaltság miatt Szenegál és Gambia 1982-ben megalakította a Szenegambiai Államszövetséget. Ennek keretében a két ország megőrizte teljes szuverenitását és önálló képviseletét a nemzetközi szervezetekben, viszont közösen intézték a védelmi, külügyi, közlekedési és távközlési ügyeket. Az államszövetség 1989-ben feloszlott.

A 2001 januárjában szentesített új alkotmány engedélyezte az ellenzéki pártok működését, és a férfiakéval egyenlő jogokat biztosított a nők számára is. 2002. november 7-én Idrissa Seck lett a miniszterelnök. A kabinetben 4 államminiszter és 27 miniszter kapott helyet. 2004. április 21-én Macky Sall lett a miniszterelnök. 2007. február 25-én Abdoulaye Wade lett az ország államfője.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány, Parlament, Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 11 körzetre van felosztva, melyek a következők:

Dakar Diourbel Fatick Kaolack Kolda Louga Matam Saint-Louis Tambacounda Thiès Ziguinchor

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népességnövekedés: 2,56%.
• Születéskor várható élettartam: férfiak: 55 év, nők: 58 év.
• Városi lakosság aránya: 48%.
• Írástudatlanság: 59,8%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a francia, de beszélik még a volof, a pulár, a dzsola és a mandinka nyelvet is.
• Népek: a lakosság 44%-a volof, 24%-a fulbe, 15%-a szerer, 4%-a diola, 3%-a malinke, 1%-a szoninke, 1%-a arab, 8%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
• Vallások: a lakosság 94%-a szunnita muszlim, 5%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású.

Az ország lakossága 11 millió fő, amelynek 58%-a 20 év alatti. A népességnövekedés 2,7%. Az alfabéták aránya 65%. 2003-ban ennek visszaszorítása érdekében iskolareformot hajtottak végre.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 1500 USD (2002-ben).
• A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 18%, ipar 27%, szolgáltatások 55%.
• Munkanélküliség: 48%.
• Infláció: 3% (2002-ben).

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

A Kanári-hidegáramlás következtében éghajlata kedvező a mezőgazdasági termelés számára. Földjein kölest, kukoricát, földimogyorót, maniókát, gyapotot, kókuszt termesztenek, juhot, kecskét és szarvasmarhát tenyésztenek. Sokan a halászatból élnek.

• Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Értékes ásványkincse a foszfát, a titán, a vasérc és a kőolaj. A szerény ipar a főrárosban összpontosul (kőolaj-finomító, növényolajgyár, halfeldolgozó, műtrágyagyár).

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exportcikkek: hal, földimogyoró, kőolajtermékek, foszfát, gyapot. Importtermékek: élelmiszer, italok, közszükségleti cikkek, iparcikkek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, India, Nigéria, Mali, Thaiföld, Görögország, USA.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés

• Vasúthálózat hossza: 1230 km.
• Közúthálózat hossza: 14 576 km.

[szerkesztés] Vízi közlekedés

Kikötők száma: 7 (a legfontosabb Dakar). A 12. legnagyobb kikötő Nyugat-Afrikában.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Repülőterek száma: 9.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Az országban a labdarúgás a legnépszerűbb sport. 2002-ben a válogatott bejutott az Afrika-kupa döntőjébe, ahol Kamerunnal szemben maradt alul. Ugyanebben az évben a japán-dél-koreai világbajnokságon a csapat az első meccsén legyőzte a világbajnoki címet védő francia csapatot, majd egészen a legjobb nyolc válogatott közé jutott.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Január 20.	A muzulmán újév
Január 29.	Muzulmán ünnep
Március 9.
Április 4.	A függetlenség napja
Május 1.	A munka ünnepe
Május 17.
Május 28.
Augusztus 15.
Október 13.	A ramadán vége
November 1.	Mindenszentek napja
December 20.
December 25.	Karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• szenegal.lap.hu

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok

Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo

Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság