Bissau-Guinea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República da Guiné-Bissau

Bissau-Guinea zászlaja Bissau-Guinea címere
Nemzeti mottó: Unidade, Luta, Progresso (portugálul: Egység, Küzdelem, Fejlődés
Himnusz: Esta é a Nossa Pátria Bem Amada
Főváros	Bissau
Államforma	köztársaság
- Államfő	João Bernardo Vieira
- Miniszterelnök	Martinho Ndafa Kabi
Hivatalos nyelv	portugál
független	1973. szeptember 24.
- Portugáliától
- elismerve 1974. szeptember 10.
Terület
- Összes	36 125 km² (133.)
- Víz (%)	22
Népesség
- 2002 évi becslés	1 345 479  (147.)
- Népsűrűség	48 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	CFA frank (XOF)
Időzóna	GMT (UTC)
Internet TLD	.gw
Nemzetközi gépkocsijel	RGB
Hívószám	+245
Afrikai Unió (UA), Portugálnyelvű Államok Közössége (CPLP), Hivatalosan Portugálnyelvű Afrikai Államok Szövetsége (PALOP), Latin Unió, Nyugat-afrikai Gazdasági Tömörülés (CEDEAO), Frankofónia, Portugál Gyarmatok Szövetsége. tagja.
Szenegál Gambia Szenegál Guinea BISSAU Farim Cacheu Gabú Mansōa Bafatá Catió A t l a n t i – ó c e á n Bijagós-szigetek térkép szerkesztése

Bissau-Guinea Afrika egyik legkisebb állama. Több nemzetközi szervezetben is tag: Afrikai Unió (UA), Portugálnyelvű Államok Közössége (CPLP), Hivatalosan Portugálnyelvű Afrikai Államok Szövetsége (PALOP), Latin Unió, Nyugat-afrikai Gazdasági Tömörülés (CEDEAO), Frankofónia, Portugál Gyarmatok Szövetsége.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelme 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.3.1 Elnökök 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Erősen tagolt partvidékét mocsaras, mangroveerdős síkság kiséri, amelyet az ország belseje felé alacsony dombvidék vált fel. Legmagasabb pontja: 210 m.

[szerkesztés] Vízrajz

Legjelentősebb folyók: Géba, Corubal, Kayanga.

[szerkesztés] Éghajlat

Bissau-Guinea éghajlata egész évben meleg, kis hőmérsékletingadozással. A hőmérséklet átlaga: 26,3°C. Az átlagos csapadékmennyiség évente 2024 mm. Ez a csapadékos évszak alatt értendő (június-szeptember/október), míg a száraz évszak időszaka alatt aszályos az időjárás.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelme

Az arab-iszlám hatás a 7. században érte el az ország lakosait. A 8. században a Ghánai Birodalom része lett.

A portugál gyarmat négy évszázadon át volt a rabszolga-kereskedelem központja. Függetlenségét 1974-ben vívta ki háborúval. Az első törvényes választásokat azonban ezt követően 20 évvel tartották. Az 1998-ban kitört polgárháborúban több százezer ember vesztette el otthonát. 2000-ben a katonai uralom után ideiglenes kormány alakult. A demokráciába való átmenet a gazdasági elmaradottság mellett a polgárháború veszélye miatt lassú.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország mai alkotmánya 1984-ből származik. Eszerint Bissau-Guinea elnöki köztársaság. 1991-től többpártrendszerű. A népi gyűlésnek 150 képviselő tagja. Ők választják az államtanács 15 tagját.

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

• 1973. szeptember 24. – 1980. november 14.: Luis de Almeida Cabral
• 1980. november 14. – 1999. május 7.: Commandant João Bernardo Vieira
• 1999. május 14. – 2000. február 17.: Malam Bacaï Sanha (ideiglenesen)
• 2000. február 17. – 2003. szeptember 14.: Kumba Iala
• 2003. szeptember 14. – 2003. szeptember 28.: Verissimo Correia Seabra (ideiglenesen)
• 2003. szeptember 28. – 2005. október 1.: Henrique Rosa (ideiglenesen)
• 2005. október 1. óta: Commandant João Bernardo Vieira

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot 9 régió alkotja:

Bafata Biombo Bissau (autonóm szektor) Bolama Cacheu Gabu Oio Quinara Tombali

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A fővárosban, Bissau-ban 274 000 fő lakik. Az ország népessége 1 345 000 fő. A népsűrűség: 37,2 fő/km². A népességnövekedési ráta: 2,23%. Várható átlagos élettartam: 50 év. Csecsemőhalandósági ráta: 108,5‰. A hivatalos nyelv a portugál. Népek: balanta (25%), fulbe (20%), mandingo (12%), manyako (10%), egyéb (biaffada, bidjogo, pepel). A népesség vallásai: törzsi 50%, mohamedán 45%, keresztény 5%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Bissau-Guinea városai
Rangsor	Név	Lakosság		Régió
		1979-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Bissau	109 214	388 028	Bissau
2.	Bafatá	13 429	22 521	Bafatá
3.	Gabú	7 803	14 430	Gabú
4.	Bissorã	n.a.	12 688	Oio
5.	Bolama	9 100	10 769	Bolama
6.	Cacheu	7 600	10 490	Cacheu
7.	Bubaque	8 400	9 941	Bolama
8.	Catió	5 170	9 898	Tombali
9.	Mansôa	5 390	7 821	Oio
10.	Buba	n.a.	7 779	Quinara
11.	Quebo	n.a.	7 072	Quinara
12.	Canchungo	4 965	6 853	Cacheu
13.	Farim	4 468	6 792	Oio
14.	Quinhámel	n.a.	3 128	Biombo
15.	Fulacunda	n.a.	1327	Quinara

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az ország népességének 99%-a néger. Ebből 30% balanta, 20% fula, 14% mandzsaka, 13% mandinga, 7% papel nemzetiségű. A maradék 1%-ot portugálok és mulattok alkotják. A lakosság 47%-a animista, 45%-a muszlim, 8%-a keresztény, főleg római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Bissau-Guinea Földünk 10 legszegényebb országának egyike, a jövedelem eloszlása egyik legaránytalanabb. Gazdasága a mezőgazdaságán és a halászaton alapszik. Legfontosabb terménye és élelme a rizs. A polgárháború az ország infrastruktúráját teljesen tönkretette. A magas költségek miatt az ásványkincsek (kőolaj, foszfát, bauxit) kitermelése a közeljövőben nem várható. A gazdaság nagymértékben a külföldi segélyekre utalt, melyek a GDP 40%-át, az importnak közel kétharmadát teszi ki. Nemzeti valuta: afrikai valutaközösség (CFA-frank, röviden XAF). A GNP nem hivatalos, a becsült érték 2004-ben 1,2 milliárd USD. A GNP/fő értéke szintén becsült adat 2004-ből, 900 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 54%, ipar 15%, szolgáltatás 31%. A nemzetközi kereskedelembe még alig kapcsolódik be.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

Fő kiviteli cikkei a kesudió és a földimogyoró. Legfontosabb behozatali cikkei: élelmiszerek, gépek, kőolajtermékek nagy része ma is Portugáliából származik. Egyéb kereskedelmi partnerei: India, Olaszország, Szenegál, Kína, Thaiföld.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Bissau-Guineában a lakosság 61%-a analfabéta. Az ország kormánya szigorúan ellenőrzi az iskolásokat, hogy járnak-e iskolába. Az iskolakötelezettség 6 éves kortól van. Az állam hivatalos nyelve a portugál, azonban a gyerekek otthon nem beszélik ezt, így nehéz a dolguk. Az ország egyetlen egyeteme az Universidade Amilcar Cabral.

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév
Január 20.	A hősök napja
Március 8.	Nemzetközi nőnap
Május 1.	A munka ünnepe
Augusztus 3.	A gyarmat időszak mártírjainak napja
Szeptember 24.	A függetlenség napja
Október 23.	A ramadán vége
November 24.
A bárány ünnepe
December 25.	Karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fotók
• Bissau-Guinea Térkép
• World Fact Book
• További információk
• Kokain rajzolta fel a térképre az afrikai narkóállamot – Origó-cikk

Az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) használó országok

Benin | Burkina Faso | Kamerun | Közép-afrikai Köztársaság | Csád | Elefántcsontpart | Kongói Köztársaság | Egyenlítői-Guinea | Gabon | Bissau-Guinea | Mali | Niger | Szenegál | Togo

Ezen fizetőeszköz árfolyama az euró árfolyamához kötött.

	Az Afrikai Unió tagállamai
Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság