Afrika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Afrika a Föld második legnagyobb^[1] és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:

• a legszegényebb kontinens (az afrikaiak 50%-a kevesebb mint napi 1 dollárból él)
• itt a leggyorsabb a népességnövekedés (a városi népesség növekedése évi 3,5%)
• itt a legmagasabb a mezőgazdaságból élők aránya (66%)
• itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71%)
• itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6%)
• itt a legmagasabb az analfabetizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60%)

Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 900 millió ember él (2005-ös adat), a Föld népességének több mint 12%-a.

Tartalomjegyzék 1 Elhelyezkedése 2 Történelem 3 Keletkezése és mai felszíne 4 Földrajz 4.1 Hegységek és hegyek 5 Vízrajz 5.1 Folyók 5.2 Tavak 5.3 Vízgyűjtő területek 6 Éghajlat 7 Növény- és állatvilág 8 Régiók 9 Országok 9.1 független államok 9.2 Afrikai területtel is rendelkező európai államok 9.3 függő területek 9.4 nem elismert, de facto államok 9.5 bizonytalan státuszú területek 9.5.1 megjegyzések 10 Gazdaság 10.1 Mezőgazdaság 10.2 Ipar 11 Népesség 12 Kultúra 13 Megjegyzések 14 Források 15 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán és a Vörös-tenger, északon a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

[szerkesztés] Történelem

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy "itt ringott az emberiség bölcsője", mert itt találták meg a legrégibb emberileleteket, tehát Afrikából indulhatotott "útjára" az ember, amikor még -feltételezés szerint- egyek voltak a kontinensek.

Az i. e. 9–7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

• vadászkorszak: i. e. 9–7. évezred
• pásztorkorszak: i. e. 6–2. évezred
• harcosok korszaka: i. e. 2. évezredtől
• tevekorszak (ekkor került Ázsiából Afrikába a teve): i. e. 1. évezredtől

I. e. 4–3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 4–6. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 9–16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

[szerkesztés] Keletkezése és mai felszíne

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl:agyag,mészkő,homokkő 2. Táblás vidék:a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Víszszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.

[szerkesztés] Földrajz

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.

[szerkesztés] Hegységek és hegyek

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység	Legmagasabb csúcs	Magasság	Állam
Kilimandzsáró	Kibo-hegy	5895 m	Tanzánia
Kenya-hegy	Batian	5199 m	Kenya
Ruwenzori-hegység	Margherita	5109 m	Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld	Rász-Dasen	4620 m	Etiópia
Virunga-vulkán	Karisimbi	4507 m	Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék:

• Csád-medence
• Kongó-medence
• Kalahári-medence

A medencéket elválasztó fennsíkok:

• Azande-fennsík (a Kongó- és a Csád-medence között)
• Lunda-fennsík (a Kalahári- és a Kongó-medence között)

A kontinens felszíne két nagy területre osztható:

• Alacsony-Afrika
• Magas-Afrika

Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Folyók

Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi. Fontos és természetileg érdekes folyó még az Okavango.

[szerkesztés] Tavak

Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malavi-tó 29 600 km²-rel.

[szerkesztés] Vízgyűjtő területek

A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)

• az Atlasz vidéke
• Nílus

Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)

• Nyugati-Atlasz vidék
• Szenegál – Gambia
• Észak-Guinea
• Dél-Guinea
• Niger
• Kuanza-Kunene
• Zaire
• Oranje
• Nyugat-Fokföld

Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)

• Kelet-Afrika
• Délkelet-Afrika
• Zambézi
• Kelet-Fokföld
• Madagaszkár

Lefolyástalan területek

• Szahara
• A Vörös-tenger melléke
• Csád-medence
• Kelet-afrikai-árok
• Délnyugat-Afrika

[szerkesztés] Éghajlat

Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el) a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.

Éghajlattípusok:

• Kétszakaszos esők öve
  Az Egyenlítő környékén.
  • Jellemzői:
    • állandó magas hőmérséklet
    • szinte egész évben csapadékos
    • a levegő nedvességtartalma állandóan magas

• Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv
  Az Egyenlítőtől délre és északra.
  • Jellemzői:
    • nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
    • a hőingás a szárazsággal együtt növekszik

• Zonális sivatagok és félsivatagok
  A térítők környékén.
  • Jellemzői:
    • csapadékszegény
    • száraz
    • alacsony a levegő páratartalma
    • magas a napsütéses órák száma

• Mediterrán
  A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.
  • Jellemzői:
    • nyáron szárazság
    • télen sok csapadék

• Monszun
  A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.
  • Jellemzői:
    • nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
    • télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

• Trópusi esőerdő
  Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidéke, illetve Madagaszkár keleti tengerpartja. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje.
  • Növényvilág
    A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:
    • első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják
    • második lombkoronaszint – közepes termetű, 20 – 25 m-ig nyúló fák jellemzik
    • harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák bújnak meg
    • cserjeszint – növényei a pálmák
    • gyepszint – páfrányok élnek itt
    • liánok szintje – kúszónövények
    • epifiták szintje – fán lakó növények
  • Állatvilág
    • Emlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánzok), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd
    • Madarak: papagájok
    • Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok
    • Rovarok: hangyák, termeszek
• Szavanna
  Több fajtája megtalálható Afrikában, a csapadéknak megfelelően: nedves vagy magasfüves szavanna, száraz vagy alacsonyfüves szavanna, tüskés szavanna
  • Növényvilág
    A nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben.
    A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él.
    A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak.
  • Állatvilág
    • A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd.
    • Madarak: flamingó, strucc, keselyű.
• Sivatag
  • Növényvilág: kopár, foltokban gyér növényzetű terület. Jellemző növényei a pozsgások.
  • Állatvilág: rágcsálók, teve, sivatagi róka (védett állat), kígyók, gyíkok.
• Mediterrán területek
  • Növényvilág
    • Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, palatölgy, macchia, törpecserje
    • Fokföldön: babérlombú növényzet
  • Állatvilág
    • Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó

[szerkesztés] Régiók

• Észak-Afrika: Algéria • Egyiptom • Líbia • Marokkó • Szudán • Tunézia
• Nyugat-Afrika: Benin • Bissau-Guinea • Burkina Faso • Elefántcsontpart • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Libéria • Mali • Mauritánia • Niger • Nigéria • São Tomé és Príncipe • Sierra Leone • Szenegál • Togo • Zöld-foki-szigetek
• Közép-Afrika: Csád • Egyenlítői-Guinea • Gabon • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság
• Kelet-Afrika: Burundi • Comore-szigetek • Dzsibuti • Eritrea • Etiópia • Kenya • Madagaszkár • Mauritius • Ruanda • Seychelle-szigetek • Szomália (ezen belül Szomáliföld) • Tanzánia • Uganda
• Dél-Afrika: Angola • Botswana • Dél-afrikai Köztársaság • Lesotho • Malawi • Mozambik • Namíbia • Szváziföld • Zambia • Zimbabwe

[szerkesztés] Országok

Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!

[szerkesztés] független államok

Algéria  Angola  Benin  Bissau-Guinea  Botswana  Burkina Faso  Burundi  Comore-szigetek  Csád  Dél-afrikai Köztársaság  Dzsibuti  Egyenlítői-Guinea  Egyiptom¹  Elefántcsontpart  Eritrea  Etiópia  Gabon  Gambia  Ghána  Guinea  Kamerun  Kenya  Kongói Köztársaság  Kongói Demokratikus Köztársaság  Közép-afrikai Köztársaság  Lesotho  Libéria

Líbia  Madagaszkár  Malawi  Mali  Marokkó  Mauritánia  Mauritius  Mozambik  Namíbia  Niger  Nigéria  Ruanda  São Tomé és Príncipe  Seychelle-szigetek  Sierra Leone  Szenegál  Szomália  Szudán  Szváziföld  Tanzánia  Togo  Tunézia  Uganda  Zambia  Zimbabwe  Zöld-foki Köztársaság

[szerkesztés] Afrikai területtel is rendelkező európai államok

•  Franciaország²
•  Portugália ³
•  Spanyolország ⁴

[szerkesztés] függő területek

• Bassas da India
• Europa-sziget
• Glorioso-szigetek
• Juan de Nova-sziget
• Mayotte ⁵
• Brit Indiai-óceáni terület ⁶
• Szent Ilona ⁷
• Tromelin-sziget

[szerkesztés] nem elismert, de facto államok

Szomáliföld 8

[szerkesztés] bizonytalan státuszú területek

Nyugat-Szahara 9

[szerkesztés] megjegyzések

1. Egyiptom területének 6%-a Ázsiában fekszik.
2. Európai állam, a területének afrikai része: Réunion.
3. Európai állam, a területének afrikai része: Madeira.
4. Európai állam, a területének afrikai része: Ceuta, Kanári-szigetek és Melilla.
5. Franciaország társult tengerentúli területe.
6. Brit külbirtok.
7. Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
8. Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam, csak Etiópia ismeri el.
9. Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Mezőgazdaság

• A trópusi esőerdőben termesztett növények: olajpálma, kakaó, banán, kókuszpálma, kaucsukfa, manioka, jamszgyökér, bors, vanília, kávé, tea
• A szavannás területeken termesztett növények: földimogyoró, cukornád, kukorica, gyapot, cirok
• A sivatagos (öntözött) területeken termesztett növények: datolyapálma, gabona- és zöldségfélék, gyümölcsök
• A mediterrán vidékeken termesztett növények: szőlő, citrusfélék (az alacsonyabb szinteken)

[szerkesztés] Ipar

Afrika iparában szinte csak a bányászatnak van jelentősége:

• gyémánt (Botswana, Dél-afrikai Köztársaság, Zaire)
• arany (Dél-afrikai Köztársaság)
• platina (Dél-afrikai Köztársaság)
• réz (Zaire, Zambia)
• kobalt (Zaire, Zambia)
• mangán (Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
• urán (Namíbia, Niger, Dél-afrikai Köztársaság, Gabon)
• bauxit (Guineai Köztársaság)
• króm (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe)
• foszfát (Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Tunézia)
• kőolaj
• földgáz

Afrika feldolgozóipara a faipari és ásványkincsek feldolgozásából (kőolajfinomítók, alumíniumkohók, színesfémkohók, ércdúsítók, fűrésztelepek) áll. A világtermelésből való részesedése mindössze 1% körül van.

[szerkesztés] Népesség

Afrika több, mint 900 milliós lakosságának 45%-a 15 éven aluli, a népszaporulat folyamatosan növekszik. Afrika népességének kb. 30%-a lakik városban, és ez az arány évente 3-4%-kal nő. A szegényebb részeken az emberek kevesebb mint napi 1 dollárból élnek.

[szerkesztés] Kultúra

Afrika társadalmai változatosak, megtalálható itt az ősközösség, de a rabszolgaság, a feudalizmus, a kapitalizmus, a szocializmus, és a posztmodern társadalom csírája is. Ez mind tükröződik a kultúrában. A fejlődést hátráltatják egyes elmaradott hiedelmek.^[2]

[szerkesztés] Megjegyzések

[szerkesztés] Források

• Afrika és a Közel-Kelet földrajza – egyetemi és főiskolai tankönyv (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996) ISBN 963-463006-5
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963 09 3483 3
• Gyimesi György: Bedrótozott Afrika (TerraPrint, Budapest, 2003) ISBN 963 9186 47 3
• Képes földrajz sorozat – Sebes Tibor: Afrika (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1969)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Fotók Afrikáról
• Térkép Afrikáról
• Amit a fekete kontinensről tudni kell
• Hírek Afrikából Kitekintő
• Afrika kvíz