1989

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1989 a filmművészetben 2.2 1989 az irodalomban 2.3 1989 a zenében 2.4 1989 a tudományban 2.5 1989 a sportban 2.6 1989 a televízióban 2.7 1989 a jogalkotásban 2.8 1989-ben a Világörökség részévé vált 3 Születések 4 Halálozások

[szerkesztés] Események

• január 1. – Magyarországon bevezetik a munkanélküli-segélyt.
• január 7. – Akihito lesz Japán császára.
• január 18. – Észtországban hivatalos nyelvvé nyilvánítják a nemzeti nyelvet.
• január 24. – Az Amerikai Egyesült Államokban (USA) kivégzik Theodore Robert Bundyt.
• február 5. – A szovjet hadsereg végleg elhagyja Afganisztánt.
• február 14. – Komeini ajatollah, Irán vallási vezetője a teheráni rádióban bejelenti, hogy halálra ítéli Salman Rushdie, Nagy-Britanniában élő indiai írót a Sátáni versek című könyv megírása és megjelentetése miatt.
• február 15. – Afganisztánból a szovjet 40. hadsereg valamennyi egységét kivonják.
• március 2. – 12 Európai Uniós tagállam megállapodott, hogy a század végéig beszüntetik a CFC-k előállítását
• március 22. – Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása
• március 24. – Alaszka partjainál zátonyra fut az Exxon Valdez olajszállító hajó és 40 000 tonna nyersolaj ömlik az óceánba
• március 24. – Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és az NSZK között.
• április 4. – Magyarország felszabadításának napja utoljára számít állami ünnepnek
• április 22. – Feloszlik a KISZ
• május 5. – Észtország után a lett parlament is hivatalossá nyilvánította a nemzeti nyelvet.
• május 2. – A magyar–osztrák határon megkezdődik a műszaki zárrendszer, a „vasfüggöny” felszedése.
• május 13. – A Németh-kormány azonnali hatállyal leállíttatja a nagymarosi vízierőmű építését.
• május 15. – 30 év után újra szovjet államfő, Mihail Gorbacsov látogat Pekingbe, a szovjet-kínai kapcsolat javítására.
• május 25. – A Népképviselők Gyűlése a Szovjetunió első – és egyben utolsó – elnökévé Mihail Gorbacsovot választja.
• június 4. – A pekingi diáktüntetés véres leverése.
• június 16. – A kivégzett Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós ünnepélyes újratemetése.
• június 26. – Balesetet szenved egy Echo-2 típusú szovjet atom-tengeralattjáró a norvég Medve-szigetektől 350 km-re délre.
• június 26. – Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágják Sopronnál a határ drótkerítését, a vasfüggönyt.
• július 6. – A Legfelsőbb Bíróság ítéletében rehabilitálta az 1956-os forradalom után meghurcoltakat.
• augusztus 19. – Kezdetét veszi Sopronnál a Páneurópai Piknik, amelynek keretében a nyitott határszakaszon tízezernyi NDK állampolgár menekül át nyugatra.
• augusztus 25. – A Voyager–2 eléri a Neptunusz bolygót.
• október 18. – Szűrös Mátyást bízzák meg ideiglenesen a köztársasági elnöki teendők ellátásával.
• október 21. – Antall József lesz a Magyar Demokrata Fórum elnöke
• október 23. – Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
• november 2. – A magyar kormány november 3-ától november 20-áig felfüggeszti a turista valutaellátmány folyósítását, és új, szigorúbb devizaellátási rendszert vezet be (a lakossági valutaellátmány 4 évre maximum 300 dollár lesz).
• november 3. – Szűrös Mátyás lesz ideiglenesen Magyarország köztársasági elnöke.
• november 4. – Az utolsó nagy tüntetés NDK-ban a határmegnyitás előtt
• november 6. – Az EGK tagállamainak külügyminiszterei úgy határoznak, hogy a Közös Piac januártól megnyitja határait Magyarország és Lengyelország termékei előtt
• november 8. – A magyar külügyminisztérium Románia budapesti nagyköveténél tiltakozik Tőkés László temesvári lelkész ügyében
• november 9. – Megkezdik a berlini fal lebontását, az NDK megnyitja határait az NSZK irányában.
• november 10. – Lemond Todor Zsivkov, Bolgár Kommunista Párt vezetője.
• november 13. – Az MDF a november 26-i ún. „négyigenes” népszavazás bojkottálására szólít fel.
• november 14. – A magyar kormány beadja csatalakozási kérelmét az Európa Tanácshoz, miközben még él a Varsói Szerződés, a szovjet csapatok még Magyarországon vannak.
• november 16. – Vágsellyén megalakul a szlovákiai magyarok első politikai pártja, a Független Magyar Kezdeményezés.
• november 16. – Az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadja Magyarország felvételi kérelmét a szervezetbe.
• november 17. – Hivatalosan engedélyezett diáktüntetés kezdődik Prágában az ötven éve meggyilkolt Jan Opletal diák emlékére; a diákok megmozdulása hamarosan a lakosság minden eddiginél nagyobb arányú, az uralkodó rendszer radikális megváltoztatását követelő tüntetésévé alakul át. Prága központjában a rohamrendőrség bekeríti és szétveri a tömeget.
• november 18. – A rendőrség akciója hatalmas felháborodást vált ki a Prága lakosainak körében, akik ismét az utcákra vonulnak. A diákok és a prágai színházak sztrájkba lépnek.
• november 19. – Magyarország egymilliárd dolláros rövid lejáratú gyorssegélyt kap a Közös Piactól.
• november 20. – 200 000 ember tüntet Prágában a demokratikus jogokért.
• november 21.
  • Németh Miklós a Parlamentben bejelenti, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismeri, hogy a vezetés még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról.
  • Németh Miklós a parlamentben bejelenti, hogy Czinege Lajos lemondott hadseregtábornoki rangjáról, lemond Maróthy László környezet védelmi és vízgazdálkodási miniszter is.
  • Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50%-át.
  • Csehszlovákia egész területén folytatódnak a tüntetések, Prágában első ízben szólal fel Václav Havel. Tárgyalások kezdődnek a kormányfő és az ellenzék képviselői között.
• november 24.
  • A Szocialista Internacionálé visszaállítja az MSZDP teljes jogú tagságát.
  • Az Országgyűlés kompromisszumos javaslatot fogad el az adótörvények ügyében, miután a bevásárlóturizmus miatt a határ menti megyékben romlott az ellátás, bővíti azon élelmiszerek körét, amelyeket tilos kivinni az országból.
  • Az egyre nagyobb csehszlovákiai tüntetések, tiltakozó mozgalmak hatására lemond a pártvezetés, a CSKP főtitkárává Karel Urbáneket választják, de ez a változás nem elégíti ki a „terekre vonult” lakosságot.
• november 26.
  • Négy igenes népszavazás Magyarországon.
  • A csehszlovák vezetés és az ellenzék képviselői között megkezdődnek a kerekasztal-tárgyalások, a küldöttségeket Ladislav Adamec és Václav Havel vezetik. Ismét hatalmas tüntetésekre kerül sor.
• november 27. – Lemond a Magyar Televízió elnöke, Bereczky Gyula.
• november 28. – Helmuth Kohl német szövetségi kancellár előterjeszti a két német állam egyesítésének javaslatát.
• november 30. – Alfred Herrhausent, a Deutsche Bank elnökét – autóba rejtett pokolgéppes támadással – meggyilkolja a Vörös Hadsereg Frakció.
• december 3. – Ladislav Adamec az új csehszlovák kormányfő.
• december 7. – Lemond funkciójáról Ladislav Adamec, Gustáv Husák köztársasági elnök Marián Čalfát bízza meg kormányalakítással.
• december 10.
  • Megalakul a Marián Čalfa vezette, a „nemzeti közmegegyezés kormányának” nevezett új kabinet Csehszlovákiában.
  • Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök lemond tisztségéről.
• december 17. – Temesváron Ceauşescu ellenes tüntetés veszi kezdetét, a katonaság a tüntetők közé lő.
• december 22. – Harc veszi kezdetét a Securitate és a katonasággal szövetkezett lakosság közt több romániai városban. Ilyen városok: Bukarest, Brassó, Temesvár, Nagyszeben, Kolozsvár, Arad, Sepsiszentgyörgy, stb.
• december 24. – Kivégzik Nicolae Ceauşescu román kommunista elnököt és feleségét Bukarestben.
• december 28.
  • Romániában lassan kezd helyreállni a rend.
  • Alexander Dubčeket a csehszlovák Szövetségi Gyűlés elnökévé választják.
• december 29. – A csehszlovák Szövetségi Gyűlés egyhangúlag Václav Havelt választja köztársasági elnöknek.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1989 a filmművészetben

[szerkesztés] 1989 az irodalomban

• Salman Rushdie: Sátáni versek

[szerkesztés] 1989 a zenében

• Alphaville: The Breathtaking Blue
• Blind Guardian: Follow the Blind
• Bródy János: Hang nélkül
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Vasárnapi nép
• Katona Klári: Mozi
• Janet Jackson: Rhythm Nation 1814
• Nine Inch Nails: Pretty Hate Machine
• Queen: The Miracle
• Queen: At the Beeb
• Aerosmith: Pump
• Red Hot Chili Peppers: Mother's Milk
• Sepultura: Beneath the Remains
• Nirvana: Bleach
• Madonna: Like a Prayer

[szerkesztés] 1989 a tudományban

[szerkesztés] 1989 a sportban

• április 15. – Liverpool - Nottingham Forest FA Kupa mérkőzésen a jegy nélkül bejutók nagy száma miatt tragédia történt. A tömeg a kerítéshez szorította az elől álló szurkolókat, aki közül több mint kétszázan súlyosan megsebesültek, a halottak száma 96 volt.

[szerkesztés] 1989 a televízióban

Megkezdi adását a Nap TV.

[szerkesztés] 1989 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1989-ben a Világörökség részévé vált

• Görögország: Olympia régészeti feltárásai
• Görögország: Müsztrasz
• India: A buddhista emlékek Sanchiban
• Mali: Bandiagara szirtjei (A dogonok földje)
• Mauritánia: Banc d'Arguin Nemzeti Park
• Portugália: Az Alcobaça-kolostor
• Zambia és Zimbabwe: Mosi-oa-Tunya / Viktória-vízesés

[szerkesztés] Születések

• január 5. – Németh Krisztián, magyar labdarúgó
• február 20. – Bubba Lewis, amerikai színész
• február 21. – Scout Taylor-Compton amerikai színésznő
• március 11. – Anton Yelchin, orosz származású amerikai színész
• március 18. – François Goeske, német színész
• március 26. ‑ Tigran Vardanjan, magyar színekben versenyző orosz műkorcsolyázó
• április 8. – Birtalan Botond, magyar labdarúgó
• május 4. – Gyurta Dániel, magyar úszó
• május 11. – Giovani dos Santos, mexikói labdarúgó
• május 17. – Tessa Virtue, kanadai műkorcsolyázó
• július 16. – Gareth Bale, walesi labdarúgó
• július 23. - Daniel Radcliffe, amerikai színész
• augusztus 21. – Hayden Panettiere, amerikai színésznő
• augusztus 25. – Zentai Márk (Mark), magyar énekes
• szeptember 1. – Bill Kaulitz , a német Tokio Hotel együttes énekese
• szeptember 1. – Tom Kaulitz , a német Tokio Hotel együttes gitárosa
• szeptember 30. – Tobi Atkins ausztrál színész
• október 4. – Kimmie Meissner, amerikai műkorcsolyázó
• november 22. ‑ Elliot Hilton, angol műkorcsolyázó
• december 12. – Knoch Viktor olimpiai 5. helyezett gyorskorcsolyázó
• december 28. – Mackenzie Rosman amerikai színésznő

[szerkesztés] Halálozások

• január 7. – Hirohito, japán császár (* 1901)
• január 11. – Ábrahám Ambrus, zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (*1893)
• január 22. – Weöres Sándor, író, költő (* 1913)
• január 23. – Salvador Dalí, katalán festőművész (* 1904)
• február 19. – Kálmán György, színész (* 1925)
• február 22. – Márai Sándor, író, újságíró (* 1900)
• február 27. – Konrad Lorenz, osztrák etológus (* 1903)
• március 8. – Mészáros Ági, kétszeres Kossuth-díjas színésznő (* 1918)
• március 14. - Zita Bourbon-pármai hercegnő, utolsó magyar királyné (* 1892)
• április 22. – Kulin György, csillagász (* 1905)
• április 23. – Hódos Imre, olimpiai bajnok birkózó (* 1928)
• május 20. – Galgóczi Erzsébet, író (* 1930)
• június 3. – Rubollah Khomeini, iráni főpap, ajatollah, politikus (* 1904)
• július 2. - Andrej Gromiko, volt szovjet külügyminiszter, az Elnöki Tanács Elnöke (* 1909)
• július 6. – Kádár János, kommunista politikus, állami és pártvezető (* 1912)
• július 11. – Sir Laurence Olivier, színész, rendező (*1907)
• július 16. - Herbert von Karajan, osztrák karmester (* 1908)
• augusztus 18. – Németh Imre, olimpiai bajnok kalapácsvető (* 1917)
• augusztus 19. – Képes Géza, költő, műfordító (* 1909)
• augusztus 22. – Alekszandr Szergejevics Jakovlev, szovjet repülőgéptervező (* 1906)
• augusztus 28. – Gerencsér Ferenc, cimbalomművész, cimbalomtanár (* 1923)
• szeptember 4. – Georges Simenon, belga író (* 1903)
• szeptember 22. – Irving Berlin, zeneszerző (* 1888)
• szeptember 22. – Lakatos István, zenerörténész (* 1895)
• október 4. – Graham Chapman, brit színész, komikus, forgatókönyvíró (* 1941)
• november 19. – Dr. Kovács Károly Pál, Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1907)
• november 2. – Ronyecz Mária, Jászai-díjas magyar színésznő (* 1944)
• november 5. – Vladimir Horowitz, ukrán származású amerikai zongoraművész (* 1903)
• november 6. – Makay Margit, magyar színésznő, kiváló művész (* 1891)
• november 13. – Lakatos Gabriella, Kossuth-díjas magyar balettművész, kiváló művész (* 1927)
• november 20. – Leonardo Sciascia, olasz író, újságíró, politikus (* 1921)
• november 25. – Armand Salacrou, francia író, drámaíró (* 1899)
• november 29. – Zombori Ödön (Janicsek Ödön), magyar olimpiai bajnok birkózó (* 1906)
• december 14. – Andrej Dmitrijevics Szaharov, fizikus, Nobel-békedíjas emberjogi aktivista (* 1921)
• december 17. - Vermesy Péter zeneszerző (* 1939)
• december 22. – Samuel Beckett, ír költő, próza- és drámaíró (* 1906)
• December 25. - Elena Ceauşescu, Nicolae Ceauşescu felesége (* 1916)
• december 25. – Nicolae Ceauşescu, román diktátor (* 1918)
• december 28. – Hermann Oberth, fizikus, az űrkutatás egyik úttörője (* 1894)

{{NobelDíjak| fizikai = Norman F. Ramsey és Hans G. Dehmelt amerikai, Wolfgang Paul német fizikusok| kémiai = Sidney Altman, Thomas R. Cech amerikai kémikusok| orvosi = J. Michael Bishop és Harold E. Varmus amerikai orvosok| irodalmi = Camilo José Cela, spanyol író| béke = Tenzin Gyatso a 14. dalai láma| közgazdasági = Trygve Haavelmo, norvég közgazdász|