Vallás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nem adható egyetlen meghatározás: "élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye" (Gustav Mensching).

Tartalomjegyzék

1 A vallás dimenziói
2 Vallásosság
3 A vallások közös elemei
4 A vallásokat foglalkoztató kérdések
5 A vallás története
6 Az egyes vallások részletesen
7 Vallás és jogrend
8 A legnagyobb vallások a Földön
9 Kritikák
10 Irodalom
11 Hivatkozások
12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A vallás dimenziói

A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája. Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket. Vallásról helyesebb mindig többes számban beszélni, a "vallás" fogalma a modern világ tudományos koncepciója. A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások. 7 vallási dimenziót különített el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására. élmény - "vallási élmény"; társadalmi - egynél több személy közös élménye; narratív - a vallási élmény története és lényege az utókor számára; tanítási - az élmény tartalmának rendszerezett kifejtése; etikai - a vallás tanításainak megfelelő magtartás; rituális - a vallási élmény keltésének és életbentartásának rendszeres gyakorlatai; anyagi - a vallás tárgyi megjelenése és szervezeteinek gazdálkodása.

Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról.

[szerkesztés] Vallásosság

Vallásosnak nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. (Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban vagy legősibb válfajában követik. Kivétel az ortodox kereszténység, amelyik a kereszténység keleti ágának elnevezése, és bár magukat a kereszténység eredetibb ágának tekintik, ezt a nyugati kereszténység természetesen nem fogadja el.) Egy adott vallás amikor intézményesül, akkor legalább egy, de jellemző esetekben több egyház is keletkezik belőle. Élő vallásoknak nevezzük azokat a vallásokat, amelyeknek ma is működő egyházai vannak, illetve emberek gyakorolják a szertartásait és ápolják a tanait. Nagyon sok vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek. Ezen vallásokat sokszor már nem is vallásoknak, hanem mítoszoknak, hiedelmeknek nevezzük. Gondolhatunk itt az emberiség kialakulása körüli ősi hiedelmekre, Mezopotámia, Egyiptom, görögök, rómaiak, nomád népek, maják, aztékok, inkák vallásaira.

A világ vallásai terület (államhatár) és dominancia szerint

[szerkesztés] A vallások közös elemei

A vallásokban megfigyelhetünk általánosságban szinte mindig előforduló jelenségeket. Igaz ezekre az is, hogy megnevezésük gyakran eltér, de funkciójuk azonos. Az alábbi példákban ezeknek a keresztény és muszlim megnevezését is feltüntetjük.

Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak vagy mecsetnek.

Megfigyelhetők vallási vezetők, akik az egész intézményt, vagy csupán az alárendelt hívők közösségét irányítják, az egyházi eseményeket vezénylik. Őket papoknak nevezik.

Ezentúl a modernebb vallásoknál egyértelműen feltűnik egy olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Igaz ezekre az is, hogy a vallás létrejöttének idejére teszik az elkészültüket, és változtatásuk nem, vagy csak igen kivételes esetekben lehetséges. Ezt általánosságban csak szentírásnak szoktuk nevezni, a kereszténység Bibliának, az iszlám Koránnak nevezi.

[szerkesztés] A vallásokat foglalkoztató kérdések

A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket:

az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte (vagy nemléte)
az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja
életünk értelme, az életben vállalható helyes célok
erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását
a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai

Általánosságban a különböző vallások és a nem vallásos személyek mind másféle válaszokat adnak a fenti kérdésekkel kapcsolatban és több vallás egynél több válasszal is szolgálhat egy-egy kérdésre.

[szerkesztés] A vallás története

Bővebben: Vallástörténet

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Az egyes vallások részletesen

Egyes vallások jelképei

[szerkesztés] Világvallások

Világvallás meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal. Az alábbi felsorolásban szereplő vallásokat számos szaktekintély és a köztudat is világvallásnak tekinti, ugyanakkor a fenti kritériumoknak nem felel meg mindegyik. A buddhizmus és hinduizmus nem missziós vallás, hasonlóan a zsidósághoz, amely ezen kívül nincs jelen minden kontinensen, mint a kínai univerzalizmus^[1] sem. Követőinek számát tekintve igen nagy vallásnak számít a taoizmus, a Baha'i és a konfucianizmus.

[szerkesztés] Kisebb vallások

[szerkesztés] Vallási igénnyel fellépő módszerek, tanok (valláspótlékok)

[szerkesztés] Vallás és jogrend

A világ nagy részén napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország – például Magyarország – alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az állam és a vallás szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek ügyeibe.

Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és felekezet van.

[szerkesztés] A legnagyobb vallások a Földön

A legnagyobb vallások a Földön (a táblázat felső becsléseket tartalmaz):

Vallás	százalék
Keresztény	33.32%
Római Katolikus	16.99%
Protestáns	5.78%
Ortodox	3.53%
Anglikán	1.25%
Muzulmán	21.01%
Hindu	13.26%
Buddhista	5.84%
Szikh	0.35%
Judaizmus	0.23%
Bahá'i	0.12%
egyéb vallás	11.78%
nem vallásos	11.77%
ateista	2.32% (2007)

Forrás: The World Factbook 2008.

Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt követők sokféle vallási közösség tagjai lehetnek, számos vallási irányzatot követhetnek, sőt meggyőződésük és önbesorolásuk szerint lehetnek valláson kívüliek is. Egyik vallási irányzat, sőt a vallástalan irányzat sem mondható egységesnek. Sokszor nagyon erősek a belső ellentétek. A táblázatban szereplő számok hozzávetőleges értékek.

További nehézség a világ vallásait követők létszámának meghatározásában az, hogy maguk a vallások is eltérő kritériumok szerint tekintenek valakit a vallás követőjének. Számos vallás (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, taoizmus stb.) egy adott kultúrrégió összes tagjára vonatkozik, és európai értelemben nem is beszélhetünk az adott vallás melletti döntésről vagy egyáltalán vallásról. A valamely valláshoz való tartozásnak több rétege van, amely vallásonként különböző. A (gyermekkorban vagy felnőttkorban történő) beavatás és a felnőtt tudatos döntés nagyon eltérő elkötelezettséget jelent. Bizonyos etnikumokhoz való tartozás az adott etnikum kultúrájának (vallásának) elfogadását is jelenti - a vallás és a kultúra közötti különbségtétel nem lehetséges. A vallások nagy részének vannak tanai és erkölcsi tanításai - ám a valláshoz tartozás többnyire nem igényli a tanok ismeretét és a parancsok követését. A vallásosság nem jelent mindenképpen tételes valláshoz vagy jelentős vallási hagyományhoz való kötődést, jelenthet egyéni vallási képzetekhez való ragaszkodást, amit Robert Bellah nyomán sheilaizmusnak neveznek, bevett európai szakfogalom szerint pedig pl. barkácsolt vagy maga módján való vallás(osság)nak.

Magyarországon a lakosság döntő többsége valamely egyház tagja - a keresztelkedés révén, amely jellemzően gyermekkorban történik. A lakosság döntő többsége magát valamilyen értelemben vallásosnak mondja (10-13% az egyház tanítása szerint, 50% a "maga módján"). A nagyobb felekezetek tagjai kevésbé, a kisebbeké inkább ismerik / hiszik vallásuk tanításait illetve követik erkölcsi törvényeit.

[szerkesztés] Kritikák

A vallás iránt kritikus nézetek szerint a vallások e tekintetben inkább a magyarázat pótszerei, mint magyarázatok, és a vallások összetartó ereje szociológiai és pszichológiai, nem pedig episztemológiai.

Az ateizmus, mint a vallásosság, hit ideológiájának ellentéte, felsorakoztat nagyon sok valláskritikát is. Emellett a vallásnak létezik különféle filozófiai, és tudományos kritikája is. Bővebben lásd valláskritika. Lásd még vakhit.

[szerkesztés] Irodalom

Rencsényi Tibor: Élő vallások, Változó Világ 1., Budapest 1995.
Hamilton, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom - elméleti és összehasonlító vallásszociológia [Ford. Lázár, A Péter] Megújuló világképek Sorozat. Budapest, AduPrint, 1998
Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám [Ford. Pálvölgyi Endre] Budapest, Akkord, 2005
Swatos, William H. Jr.: Encyclopedia of Religion ans Society
World Religions and Social Evolution of the Old World Oikumene Civilizations: A Cross-Cultural Perspective, by Andrey Korotayev, Lewiston, NY: Edwin Mellen Press, 2004, ISBN 0773463100 [2].

[szerkesztés] Hivatkozások

^ A szóhasználat e vallási irányzat elnevezése tekintetében a magyarban, de más nyelveken is egyaránt használja az univerzizmus / univerzalizmus megjelölést. Von Glasenapp univerzizmust használ ugyan, de a magyar és nemzetközi szóhasználatban egyaránt az univerzalizmus az elterjedtebb.