Andorra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Principat d'Andorra

Andorra zászlaja Andorra címere
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (Latin: Egységben erősebb az erény)
Himnusz: El Gran Carlemany
Főváros	Andorra la Vella é. sz. 42°30′ k. h. 1°31′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris társhercegség
- francia társherceg	Nicolas Sarkozy
- spanyol társherceg	Joan Enric Vives Sicília
- miniszterelnök	Albert Pintat Santolària
Hivatalos nyelv	katalán
független	1278
Terület
- Összes	468 km² (179.)
Népesség
- 2005 évi becslés	70 549  (193.)
- Népsűrűség	150,7 fő/km²
GDP
- Összes	2,77 milliárd (177.)
- Egy főre jutó	38 800
HDI ()	(.) –
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.ad
Nemzetközi gépkocsijel	AND
Hívószám	+376
Franciaország Spanyolország ANDORRA LA VELLA El Serrat Soldeu Encamp Les Escaldes Sant Julià de Lòria térkép szerkesztése

Az Andorrai Hercegség (másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység) egy európai miniállam Franciaország és Spanyolország között. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta).

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népessége, lakossága 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.3 Mezőgazdaság 5.4 Ipar 5.5 Kereskedelem 5.6 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Egyéb témák 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

[szerkesztés] Vízrajz

A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága.

[szerkesztés] Éghajlat

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

• Madriu völgy, Unesco világörökségi helyszín

[szerkesztés] Történelem

A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).

Jelenlegi társhercegek:
Francia társherceg: Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan Enric Vives i Sicilia, Urgell püspöke

Lásd még: Andorra társhercegeinek listája

[szerkesztés] Politikai pártok

• Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
• Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
• Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
• Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:

• Andorra la Vella
• Canillo
• Encamp
• Escaldes-Engordany
• La Massana
• Ordino
• Sant Julià de Lòria

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

[szerkesztés] Népessége, lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Lakossága: 71 822 (becsült, 2007 július) korábbi adatok:

• Népsűrűség:
• Népességnövekedés: 0.842%
• Születéskor várható élettartam: 83.52 év (férfi: 80.62, nő: 86.62)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%) és a franciák (7%) alkotják. A fennmaradó 6%-ot egyéb nemzetiségek alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez. A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti.

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok, ám az EU 2009-től valószínűleg engedélyt ad majd erre.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

Andorra távközlése

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

• Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott

[szerkesztés] Ünnepek

• január 1.: újév
• január 7.: Szent Júlia napja
• január 17.: Szent Antal napja
• március 14.: Az alkotmány napja
• május 8.: Szent Miguel napja
• május 27.:
• június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
• június 29.: Szent Péter napja
• szeptember 8.: Nemzeti ünnep
• szeptember 16.: d'Ordino napja
• december 25.: karácsony

[szerkesztés] Egyéb témák

• Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
• Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
• Andorra Online – Vegyes, Andorrával kapcsolatos témák
• Andorra földrajzi térképe
• Borisz, Andorra fejedelme
• Andorra hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
• Andorra.lap.hu
• Google Maps

Andorra

Andorra la Vella | Andorra települései | Andorra földrajza | Andorra távközlése | Andorra történelme | Andorra közigazgatása | Andorra címere | Andorra zászlaja | Andorra himnusza