Írország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Éire

Írország zászlaja Írország címere
Nemzeti mottó: Éire go deo
Himnusz: Amhrán na bhFiann
Főváros	Dublin
Államforma	köztársaság
- Államfő	Mary McAleese
- Miniszterelnök	Bertie Ahern
Hivatalos nyelv
függetlenség	az Egyesült Királyságtól
- Angol-ír Szerződés	1921. december 6.
Terület
- Összes	70 273 km² (117.)
- Víz (%)	2%
Népesség
- 2005 évi becslés	4 130 700  (119.)
- Népsűrűség	56 fő/km²
GDP	2005
- Összes	164 190 millió USD (47.)
- Egy főre jutó	36 775 USD
HDI ()	(.) –
Pénznem	Euró (EUR)
Időzóna	WET (UTC0)
- Nyári időszámítás	WEST (UTC+1)
Internet TLD	.ie
Nemzetközi gépkocsijel	IRL
Hívószám	+353

Írország (Ireland, Éire) alatt az Ír Köztársaságot (Republic of Ireland, Poblacht na hÉireann) értjük. Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Írország zászlajának színei a zöld, fehér és a narancssárga. Az egyetlen olyan ország a világon, amelynek címerében egy hangszer van: egy hárfa. Ennek oka a zene kitüntetett szerepe az ír hagyományban.

Két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa, és egyben legnagyobb városa Dublin. Jelenlegi elnöke nő, Mary McAleese. Az írek nem használják a prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnök”-öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig „klánfőnök-helyettes”-t. A jelenlegi taoiseach Bertie Ahern.

Az ország nemzeti himnusza az Amhrán na bhFiann (A katona dala).

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Gazdaság 4.1 Általános adatok 4.2 Gazdasági ágazatok 4.3 Közlekedés 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Hivatkozások 9 Ünnepek 9.1 Hivatalos ünnepek 9.2 Egyéb ünnepek 10 Irodalom

[szerkesztés] Földrajz

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

[szerkesztés] Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

[szerkesztés] Vízrajz

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

[szerkesztés] Éghajlat

Lásd az Ír-sziget éghajlatánál.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Lásd az Ír-sziget hasonló szakaszánál.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kettővel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban.

Ír Köztársaság Dublin megye (Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin főváros)1 Wicklow Wexford Carlow Kildare Meath Louth Monaghan Cavan Longford Westmeath Offaly 3 Laois 3 Kilkenny Waterford Cork

Kerry Limerick Tipperary (Észak-Tipperary és Dél-Tipperary)2 Clare Galway Mayo Roscommon Sligo Leitrim Donegal

Az Ír Köztársaság megyéi zölddel.

1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel.
2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel
3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven volatk ismertek.

[szerkesztés] Politikai pártok

Jelenlegi politikai pártok:

• Fianna Fáil und Fine Gael
• Sinn Féin
• Green Party
• Labour Party
• Progressive Democrats

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a ’90-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az ’50-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai)működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

Az ország csatlakozása az Európai Unióhoz 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

1. Fiskális konszolidáció
2. Jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások)
3. Kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja)
4. Külföldi tőke exporttevékenysége
5. Az Európai Unió exportjuttatásai.

Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az ex-tigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára. A Kohéziós Alap „phasing-out” országaként korlátozott mértékben továbbra is jogosult a brüsszeli juttatásokra, melyekből egyszerre több szektorban, a regionális és társadalmi különbségeket kiegyenlítő beruházásokat hajt végre.

[szerkesztés] Közlekedés

Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármű méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlkedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

A vasúti közlekedéshez lásd az Írország vasúti közlekedése szócikket!

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Népesség: 4.400.000 fő

Főváros: Dublin 505.739 fő (agglomerációval: 1.661.185 fő)

Népsűrűség: 57,5 fő/km2

Várható élettartam: 77 év

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezetű. A lakosság 1,3%-a más keresztény felekezetű és 0,5%-a muzulmán.

Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási konfliktus.

Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: George Berkeley, Jonathan Swift, James Joyce, George Bernard Shaw, Richard Brinsley Sheridan, Oliver Goldsmith, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Patrick Kavanagh, Samuel Beckett, John Millington Synge, Seán O'Casey, Séamus Heaney, Bram Stoker.
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Írországban a labdarúgás és a rögbi a legnépszerűbb sport.

[szerkesztés] Hivatkozások

Írországi Kalandok - Írország képekben.

• Írország online térképe címkeresővel

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Hivatalos ünnepek

• Január 1. Újév napja.
• Március 17. Szent Patrik nap.
• Nagypéntek
• Húsvéthétfő
• Tavaszi állami ünnep: május utolsó hétfője Észak-Írországban.
• Júniusi állami ünnnep: június első hétfője a Köztársaságban.
• Július 12.: Boyne-i csata napja Észak-Írországban.
• Augusztusi állami ünnep: augusztus első hétfője.
• Nyári állami ünnep: augusztus. utolsó hétfője Észak-Írországban.
• Októberi állami ünnep: október utolsó hétfője.
• December 25.: Karácsony
• December 26.: Szt. István napja a Köztársaságban
• December 26.: Boxing Day Észak-Írországban.

[szerkesztés] Egyéb ünnepek

• Február 1.: Szent Brigid napja.
• Május 1.: Beltaine.
• Október 31. Samhain.

[szerkesztés] Irodalom

• Antony Shaw: Ireland in your pocket ISBN 0-7171-3579-9
• Sean Dufy: Atlsa of Irish History G.Macmillan 2000. ISBN 978 0 7171 3093 1.
• Peter Zöller: Irlands ErbeG. Macmillan 2001. ISBN 0 7171 3208 0.
• Nathaniel Harris: Heritage of Ireland Bounty Books 2006. ISBN 0 7537 0556 7.
• Kevin Eyres: The secrets of Ireland Star Fire Books 2006. ISBN 1 84451 466 8.
• L. Gerard - S.T. Perry: Írország Panemex Grafo 2006. ISBN 963 949 154 3.
• Rosanna Negrotti: Joyce's Dublin (an illustrated commentary) Caxton Editions 2000. ISBN 1 84067 149 1.