Bulgária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Република България
(Republika Balgarija)

Bulgária zászlaja Bulgária címere
Nemzeti mottó: Съединението прави силата (Egységben az erő)
Himnusz: Мила родино
Főváros	Szófia
Államforma	köztársaság
- Államfő	Georgi Parvanov
- Miniszterelnök	Szergej Sztanisev
Hivatalos nyelv	bolgár
független	1908. szeptember 22.
- Az Oszmán Birodalomtól
Csatlakozás az EU-hoz	2007. január 1.
Terület
- Összes	111 002 km² (103.)
- Víz (%)	0,3%
Népesség
- 2003 évi becslés	7 537 929  (88.)
- Népsűrűség	69,5 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Bolgár leva (BGN)
Időzóna	EET (UTC+2)
- Nyári időszámítás	EEST (UTC+3)
Internet TLD	.bg
Nemzetközi gépkocsijel	BG
Hívószám	+359
EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. tagja.
Románia Törökország Görögország Mac. Szer. SZÓFIA Vidin Lom Pleven Rusze Várna Neszebar Burgasz Sztara Zagora Plovdiv Blagoevgrad Kardzsali Fekete- tenger Duna Égei-tenger térkép szerkesztése

Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet-Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország 2007. január 1. óta az Európai Unió tagja.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Növény- és állatvilág 2.5 Környezetvédelem 3 Történelem 3.1 Őstörténet 632-ig 3.2 Első bolgár állam 632-1018 3.3 Bizánci uralom 1018-1185 3.4 Második bolgár állam 1185-1396 3.5 Török uralom 1396-1878 3.6 Harmadik bolgár állam 1878-tól 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb városok 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.3.1 Etnikumok 5.3.1.1 Törökök 5.3.1.2 Zsidók 5.3.2 Nyelv 5.3.3 Vallás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Kulturális örökség 8.1.1 UNESCO védnökség alatt lévő emlékművek 8.2 Oktatási rendszer 8.3 Kulturális intézmények 8.4 Művészetek 8.5 Hagyományok, folklór 8.6 Gasztronómia 9 Sport 10 Hivatalos ünnepek 11 Bolgár állam- és kormányfők 12 Külső hivatkozások 13 Források 14 Hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése, határai

• Legnagyobb hossza: 520 km, legnagyobb szélessége: 330 km
• Határok: északon Románia – 609 km, legnagyobb részben a Duna által (470 km), nyugaton Szerbia – 506 km, délen Görögország – 493 km, Törökország – 259 km, keleten a Fekete-tenger – 378 km.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Bulgária földje változatos, felszínének majdnem fele dombos táj. Az ország nagy tájai:

• Északon a lösszel borított, hullámos Duna menti táblásvidék, a Bolgár-tábla húzódik. A Balkán-hegység és a Duna között fekvő táj, mely az Elő-Balkánhoz kapcsolódik. Középidei üledékekből, főleg jura időszaki mészkőből álló táblás síkság. Része a Dunai-síkság, melynek vizszintesen rétegződő kőzetei felett folyami üledékréteg fekszik.

• Dél-Dobrudzsa: a Dunai-síkság folytatása, az ország északkeleti szegletében északkelet-délkeleti irányba. Termékeny, sztyeppeszerű síkság.

• A Balkán-hegységtől déli irányban, vele párhuzamosan fut a Bolgár-középhegység, legmagasabb kiemelkedésével, a Vitosával. A földtörténeti újkorban keletkezett Eurázsiai-hegységrendszer tagja, a magasabb csúcsok kristályos kőzetekből, míg az alacsonyabb részek jobbára középidei mészkőből állnak. Iránya nyugat-keleti, a szerb határtól a Fekete-tengerig terjed. Kb. 600 km hosszú. Legmagasabb pontja a Botev-csúcs (2376 m).
  • Nyugati-Balkán, fő vonulatai: Vraska, Csuka, Babin Nosz, Szv. Nikola, Csiprovec-Berkocai hegyek, keletre a Koznica és a Vracsanszka Planina.
  • Középső-Balkán, fő hegyvonulatai: Golema Planina, Rzsana, Murgas, Szofijszka-hegység, 2000 m-es csúcsok: Baba-csúcs, Vezsen-csúcs, Vaszil Levszki-csúcs, Hriszto Botev-csúcs.

A Balkán-hegység déli oldalán medencék sorakoznak: Szófiai-medence, Zlatica-medence, Pirdopi-medence, Karlovói-medence, Kazanlaki-medence, Szliveni-medence.

• Marica-alföld vagy Ruméliai-medence termékeny síksága fiatal, feltöltött síkság a Bolgár-középhegység és a Rila-Rodope masszívum között. A Momin-szoros kapcsolja össze a Szófiai-medencével.

• Rila-Rodope masszívum: Az alföldtől nyugat felé találjuk a vonulatait, a délnyugati országhatárral párhuzamosan futó Sztruma folyótól keletre. A földtörténeti ókorban keletkezett, óidei kristályos kőzetekből, (pala, mészkő, homokkő) álló rögvidék, amely a későbbi tektonikus mozgások következtében és a glaciális átalakítás miatt megfiatalodtak, így sok helyen magashegységi domborzat alakult ki. Sok glaciális sziklacsúcs, tengerszem alakult ki. Legmagasabb pontja a Muszala (2 925 m), a Rila hegységben.

• Bolgár tengerpart: a legkeletibb tájegység, a Fekete-tenger partján 378 km hosszú, északi része a Dobrudzsai part, délebbre ettől az Aranypart fekszik. Változatos, lankás dombokkal és kis hegyekkel tarkított vidék. Lassan mélyülő, homokos. Legalacsonyabb pont: Fekete-tenger 0 m

[szerkesztés] Vízrajz

• Legjelentősebb folyók: a Duna (Dunav), a Marica-bolgár szakasza 322 km, az Iszkar 368 km, a Sztruma, a Jantra és a Tundzsa.
• Legnagyobb tavak: Burgaszi-tó, Iszkar-víztároló, Sztudenkladeneci-víztároló.

[szerkesztés] Éghajlat

Télen a hőmérséklet 0 és -7^oC között mozog, csak nagyon ritka esetekben megy le a hőmérő higanyszála – 20^oC-ig. A tavasz a mérsékelt szárazföldi éghajlatra jellemzően alakul. A nyár forró és párás – különösen Észak-Bulgáriában a Duna-part mentén. Dél-Bulgáriában a nyári hőmérséklet a Földközi-tenger éghajlatához hasonlóan 28–35^oC körül mozog. Az ősz enyhe és kellemes. A legesősebb hónap a május, október és a november.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

Bulgáriában 3 nemzeti és 9 természeti park, 89 rezervátum és 2234 természeti nevezetesség található. Kettő közülük, a Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Az idegenforgalom erőteljes fejlődése az országban a helyi növény -és állatfajták, a természeti jelenségek, az évszázados fák és az érintetlen természeti tájak megőrzésére irányul.

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Őstörténet 632-ig

A mai Bulgária területén jelentős korai kultúrák voltak. Kárpát-medencei kapcsolatai miatt megemlítem a Vinča-kultúrát. A szkíták emlékezetét a görögök és művészi ötvöstárgyaik őrizték meg. Később a terület a Római, majd a Bizánci Birodalom része lett. A népvándorlás nem kerülte el, a gótok és a hunok megfordultak errefelé. És ami fontos: szlávok érkeztek, olyan nagy számban, hogy a továbbiakban ők lettek a népesség alapja.

[szerkesztés] Első bolgár állam 632-1018

A népvándorlás a hunok után is folytatódott. A török nyelvű bolgárok jöttek Aszparuh kán vezetésével, aki Attila leszármazottjának tudta magát. Elfoglalták Bizánctól a bolgár földeket. Államot szerveztek, amely néhány nemzedék alatt szláv nyelvű és keresztény lett. Ez az állam betagolódott a korabeli keresztény, feudális Európába. De az ismét megerősödő Bizánc széttörte.

[szerkesztés] Bizánci uralom 1018-1185

Bizánc katonai győzelme ellenére kénytelen volt elismerni a tőle független önálló bolgár egyház létét és továbbra is létezett bolgár arisztokrácia. Az 1100-as évek második felében gyors hanyatlás következett be a birodalomban. Ez végül elvezetett ahhoz, hogy magát Bizánc városát is elfoglalták a nyugati keresztesek 1204-ben. De még ez előtt Bulgária függetlenné vált Bizánctól Aszen Iván felkelése nyomán.

[szerkesztés] Második bolgár állam 1185-1396

Bulgária rövid időre ismét nagy és erős, kulturálisan is virágzó ország lett. De az összes szomszédjával folytatott állandó háború és a feudális anarchia felmorzsolta. Az Anatóliából érkező oszmán törökök fokozatosan elfoglalták, még az ősi ellenség, Bizánc végleges eleste előtt.

[szerkesztés] Török uralom 1396-1878

Úgy tűnik, a bolgárok nagyon negatívan emlékeznek meg erről a közel ötszáz évről. Pedig nagy sikerük, hogy ilyen hosszú elnyomás ellenére is megőrizték nyelvüket, vallásukat és kultúrájukat. Ebben igen nagy szerepük volt a kolostoroknak, köztük az Athosz-hegy (ma Görögországban különleges jogállású terület) kolostorainak.

[szerkesztés] Harmadik bolgár állam 1878-tól

A Török Birodalom válsága sokáig tartott, de végül Bulgária függetlenségére vezetett. A függetlenség közvetlen oka egy török szempontból vesztes oroszok elleni háború volt. A második világháború végéig nem szilárdultak meg Bulgária határai. A határviták sorozatos háborúkra vezettek a szomszédokkal és mindkét világháborúban a vesztes oldalra állította Bulgáriát. Így Bulgária észak-keleti csücske egy ideig Romániához tartozott. A román királyok akkori nyaralója Balcsik városában található, a Fekete-tenger partján. A II. világháború után a szovjet tömbbe tartozott. Rendszerváltás a többi hasonló országgal egy időben, 1990-ban volt. Utána itt is gazdasági összeomlás jött. A kilábalás későn kezdődött és lassan halad, de mára Bulgária az Európai Unió és a NATO tagja.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Bulgária parlamentáris köztársaság az 1991. július 12-én jóváhagyott alkotmány szerint. Ez rögzíti a jogállamiság alappilléreit, a politikai sokszínűséget és a piacgazdaságot.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Államfő

Bulgária államfője a köztársasági elnök. Helyettese a köztársasági alelnök. Funkciójuk középgyenge. Az elnököt és az alelnököt közvetlenül a nép választja meg, 5 évenként. Az elnöki/alelnöki mandátum legfeljebb 10 évig tarthat. A legutóbbi elnökválasztás 2006. október 22-én és 29-én zajlott le.

2002. október 22.:

Jelöltek		Párt	Szavazat	%
Elnök	Alelnök
Georgi Parvanov	Angel Marin	független	1 780 119	64,057
Volen Sziderov	Pavel Sopov	Támadás Párt	597 175	21,49
Nedelcso Beronov	Juliana Nikolova	független	271 078	9,75
Georgi Markov	Marija Ivanova	Rend, Törvényesség, Igazságosság Párt	75 478	2,72
Petar Beron	Sztela Bankova	független	21 812	0,79
Grigor Velev	Jordan Mutafcsiev	Egységes Bulgária Párt	19 857	0,71
Ljuben Petrov	Neli Topalova	független	13 854	0,50

2006. október 29.:

Jelöltek		Párt	Szavazat	%
Elnök	Alelnök
Georgi Parvanov	Angel Marin	független	2 050 488	75,95
Volen Sziderov	Pavel Sopov	Támadás Párt	649 387	24,05

Parlament

Az egykamarás Nemzetgyűlés (teljes nevén: Egyszerű Nemzetgyűlés) az egyetlen törvényhozó szerv. 240 képviselőből áll, akiket 4 évente választanak meg egyfordulós, általános, titkos választásokon, kizárólag területi listás rendszerben.

A Nemzetgyűlés megalkotja a törvényeket, valamint határozatokat és felhívásokat fogad el. Kitűzi a köztársasági elnöki választásokat, országos népszavazást rendel el, megválasztja és felmenti a kormányfőt, valamint annak javaslatára a minisztereket, megválasztja a Bolgár Nemzeti Bank elnökét, általános amnesztiát hirdet, ratifikálja a nemzetközi szerződéseket.

Az Egyszerű Nemzetgyűlés intézményén kívül létezik a Nagy Nemzetgyűlés intézménye is. Ennek megválasztásáról az Egyszerű Nemzetgyűlés dönthet a saját feloszlatásáról szóló határozat meghozatalával együtt. A Nagy Nemzetgyűlés 400 tagból áll, megválasztása ugyanúgy történik, mint az Egyszerű Nemzetgyűlésé. Az éppen aktuális Nagy Nemzetgyűlés mandátuma alatt specifikus feladatai mellett ellátja az Egyszerű Nemzetgyűlés összes funkcióját is.

Nagy Nemzetgyűlés összehívása a következő esetekben történik: - új alkotmány elfogadása céljából, - a hatályban lévő alkotmány 9. fejezetének (ez az alkotmány megváltoztatásáról, kiegészítéséről, valamint az új alkotmány elfogadásáról szóló szabályokat tartalmazza), - a Bulgáriai Köztársaság területének megváltoztatását érintő kérdések esetében, - az államforma megváltoztatása esetében, - a hatályos alkotmány 5. (2) és (4), valamint 57. paragrafusának megváltoztatása esetében.

Eddig hét esetben került sor Nagy Nemzetgyűlés megválasztására. A legutóbbi a Hetedik Nagy Nemzetgyűlés, mely 1990. július 10. és 1991. október 2. között működött, az utolsó kommunista alkotmány hatályát megszüntette és jelenleg hatályos alkotmányt elfogadta.

Korábbi Nagy Nemzetgyűlések:

• 1. 1879: Megválasztja Sándor herceget (Alexander Battengerg) bolgár államfővé.
• 2. 1881: Hét évre hatályon kívül helyezi az alkotmányt, s különleges jogosítványokat szavaz meg Sándor hercegnek.
• 3. 1886–1887: Bolgár államfővé választja először Valdemar dán herceget, majd miután ő nem fogadja el a választást, megválasztja Ferdinánd német herceget a Saxe-Coburg-Gotha dinasztiából.
• 4. 1893: Alkotmányváltoztatás.
• 5. 1911: Alkotmányváltoztatás.
• 6. 1945–1949: Elfogadja a népköztársasági alkotmányt.

A bolgár közjogi hagyomány – a magyarral ellentétben – az egyes parlamenteket sorszámmal jelöli. A számozás 1879-től indul, a Bulgária államiságát visszaállító 1879-es Alapító Gyűlés után, mely de facto szintén nagy nemzetgyűlés, de nem nevezik annak, mivel azon fogadták el az 1879-es bolgár alkotmányt, mely bevezette a nagy- és egyszerű nemzetgyűlések rendszerét. Az Első Nagy Nemzetgyűlés 1879. április 17. és 1879. június 26. között, az Első Egyszerű Nemzetgyűlés pedig 1879. október 21. és 1879. november 24. között működött. A jelenlegi törvényhozó szerv teljes neve: Negyvenedik Egyszerű Nemzetgyűlés – mandátuma 2005. július 11-én kezdődött meg.

A kommunizmus időszakában a számozást megszakították. Az 1945–1946 között működött Huszonhatodik Egyszerű Nemzetgyűlés – és az 1945–1949 között működött Hatodik Nagy Nemzetgyűlés – után a számozást újrakezdték. Így az 1950 és 1990 között működött kommunista parlamenteket 1.-9. Egyszerű Nemzetgyűlés néven nevezték a kommunizmus időszakában. 1990-ben azonban visszaállították az eredeti közjogi hagyományt, s a kilenc kommunista parlamentet visszamenőlegesen újraszámozták, számozásuk tehát 27.-35. Így a rendszerváltozás utáni első demokratikus egyszerű nemzetgyűlés neve Harminchatodik Egyszerű Nemzetgyűlés lett.

Kormány

A kormány vezetőjét, a miniszterelnököt a parlament választja meg, a köztársasági elnök jelölése alapján. A megválasztott miniszterelnök javaslatot tesz a kormány struktúrájára és személyi állományára, amit a parlament szavaz meg. Jellemzően az új miniszterelnök megválasztása és a kormány struktúrájára és személyi állományára vonatkozó javaslatának megszavazása egymás után történik. A miniszterhelyetteseket a miniszterelnök nevezi ki. A miniszterelnök mandátuma lejár az aktuális parlament mandátumával együtt. A kormányfő lemondása vagy sikeres bizalmatlansági szavazás esetén a teljes kormány mandátuma megszűnik.

Európai Parlament

Bővebben: 2007-es európai választás Bulgáriában

2007. május 20-án zajlottak le az első bulgáriai EP-választások. Lásd: 2007-es európai választás Bulgáriában‎.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Bővebben: Bulgária közigazgatási beosztása

Az ország 28 megyére oszlik (области/oblasti). Ezek a következők:

• Blagoevgrad megye, székhelye Blagoevgrad
• Burgasz megye, székhelye Burgasz
• Dobrics megye, székhelye Dobrics
• Gabrovo megye, székhelye Gabrovo
• Haszkovo megye, székhelye Haszkovo
• Kardzsali megye, székhelye Kardzsali
• Jambol megye, székhelye Jambol
• Kjusztendil megye, székhelye Kjusztendil
• Lovecs megye, székhelye Lovecs
• Montana megye, székhelye Montana
• Pazardzsik megye, székhelye Pazardzsik
• Pernik megye, székhelye Pernik
• Pleven megye, székhelye Pleven
• Plovdiv megye, székhelye Plovdiv
• Razgrad megye, székhelye Razgrad
• Rusze megye, székhelye Rusze
• Sumen megye, székhelye Sumen
• Szilisztra megye, székhelye Szilisztra
• Szliven megye, székhelye Szliven
• Szmoljan megye, székhelye Szmoljan
• Szófia város, székhelye Szófia
• Szófia megye, székhelye Szófia
• Sztara Zagora megye, székhelye Sztara Zagora
• Targoviste megye, székhelye Targoviste
• Várna megye, székhelye Várna
• Veliko Tarnovo megye, székhelye Veliko Tarnovo
• Vidin megye, székhelye Vidin
• Vraca megye, székhelye Vraca

[szerkesztés] Politikai pártok

Jelenleg 6 parlamenti párt(szövetség) működik az országban:

• Koalíció Bulgáriáért (Коалиция за България) (Bolgár Szocialista Párt (BSP) (posztkommunista, szocialista) – koalícióban 7 kis szatelitpárttal)
• Második Szimeon Nemzeti Mozgalom (Национално движение Симеон втори – НДСВ) (centrista, liberális)
• Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (Движение за права и свободи – ДПС) (liberális, kisebbségi)
• Demokraták Erős Bulgáriáért (Демократи за силна България – ДСБ) (középjobb)
• Egyesült Demokrata Erők (Обединени демократически сили – ОДС) (középjobb) – 6 önálló párt szövetsége
• Támadás Párt (Партия Атака) (szélsőjobb)
• Bolgár Nemzeti Szövetség (Български национален съюз – БНС) (középjobb-liberális, agrárius, nacionalista) – 3 önálló szervezet szövetsége

A legutóbbi, 2005. június 25-én megtartott parlamenti választások eredménye:

Párt	Szavazat	Arány	Mandátum
Koalíció Bulgáriáért	1,129,196	33.98%	82
Második Szimeon Nemzeti Mozgalom	725,314	21.83%	53
Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért	467,400	14.07%	34
Támadás Párt	296,848	8.93%	21
Egyesült Demokrata Erők	280,313	8.44%	20
Demokraták Erős Bulgáriáért	234,788	7.07%	17
Bolgár Nemzeti Szövetség	189,268	5.70%	13

[szerkesztés] Védelmi rendszer

Katonai költségvetés (2003): 400 millió USD, a GDP 2,6%-a. Teljes személyi állomány(2004): 45 000 fő. Szolgálati idő: 9 hónap.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakosság: 7 621 000 fő (2005-ös becsült adat). A fővárosban, Szófiában (Szofija, Szeredőc) közel 1 195 000 fő él.
• Népsűrűség: 68,7 fő/km².
• Népességnövekedés: -1,1%. Igen magas a kivándorlás aránya.
• Születéskor várható átlagos élettartam 72 év.
• Csecsemőhalandósági ráta: 14,2‰.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Etnikumok

A két legutóbbi népszámlálás adatai az etnikai hovatartozásról:^[1]

Etnikai csoport	Létszám (1992)	Arány (1992)	Létszám (2001)	Arány (2001)
bolgár	7 271 185	85,67%	6 655 210	82,71%
török	800 052	9,43%	746 664	9,28%
cigány	313 396	3,69%	370 908	4,60%
orosz	17 139	0,20%	15 595	0,19%
örmény	13 677	0,16%	10 382	0,13%
vlach	5 159	0,06%	10 566	0,13%
macedón	0	0,00%	5 071	0,06%
görög	4 930	0,06%	3 408	0,04%
ukrán	na	–	2 489	0,03%
zsidó	3 461	0,04%	1 363	0,01%
román	na	–	1 088	0,01%
egyéb	58 634	0,69%	18 792	0,23%
nem válaszolt	0	0,00%	62 108	0,77%
teljes lakosság	8 487 317	100,00%	8 046 652	100,00%

Az elemzők szerint rendszerváltozás utáni népszámlálási adatok nem fedik le a teljes valóságot. Sokan a társadalmi beilleszkedés felgyorsítása végett igyekeznek a környék többségébe beolvadni. Így a bolgár többségű Kelet-Rodopéban a pomákok és a keresztény cigányok jelentős számban vallják magukat bolgárnak, ugyanakkor a muzulmán többségű Nyugat­ Rodopéban a pomákok és a cigányok teljes mértékben töröknek vallják magukat. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a falusi emberek körében a bolgárok számára a pomákok törökök, a törökök körében a pomákok félig bolgárok, és a cigány mindenki számára cigány marad, függetlenül attól, hogy minek vallotta magát.

[szerkesztés] Törökök

A keresztények sanyarú sorsa ellenére a XIX. századi bolgár forradalmi újságírásban a törökök nem más vallású és utálatra méltó zsarnokokként szerepeltek. Rakovszki, Karavelov, Szlavejkov és Botev cikkeiben inkább a vallási fanatizmus, a reformra és a nyugati civilizáció befogadására képtelen ember jelképévé váltak. Ennek is köszönhető, hogy az 1878-as felszabadulást követően az új bolgár kormány egyik első rendelete megtiltotta a muzulmán lakosság zaklatását. Az 1878-as tarnovói alkotmányt a török küldöttek meg is szavazták, hiszen az figyelembe vette vallási érdekeiket, s a muzulmán vallási intézmények finanszírozását az állam magára vállalta. 1878 és 1923 között több mint 80 török újság jelent meg, a muzulmánok 1300 török nyelvű iskola működtetésével oktatási autonómiát élvezetek, a kisebbségek megtarthatták földjeiket. Komolyabb atrocitásokra csak a Bulgária által az első Balkán-háború során Törökországtól visszaszerzett területeken került sor, amikor is a hatóság Kardzsali és Momcsilgrad környékéről nagy létszámú muzulmán lakosságot űzött el, válaszul a kelet-trákiai bolgárellenes török kegyetlenkedésekre.

A bolgár kormány kisebbségi politikája 1923-ban radikálisan megváltozott. Az akkori hatalom a törökkérdést történelmi eseményekre hivatkozva a lakosság riogatására használta. Addigra az ország elvesztette a két Balkán-háborút és az első világháborút, minek következtében jelentős bolgár kisebbség került a határokon túlra, az ország nagy területi veszteségeket szenvedett, Bulgáriát elárasztották a Szerbiából, Romániából és Görögországból érkező menekültek. Ráadásul a demográfiai adatok a muzulmán lakosság gyors térnyerését mutatták. 1925-ben került sor az első szervezett bolgár-török lakosságcserére. Újabb hivatalos lakosságcserék voltak 1927-ben, 1933-ban és 1935-ben. 1934-ben kezdte meg működését a Rodina (Haza) Szövetség, melynek célja az volt, hogy a pomákokat (bolgár nemzetiségű muzulmánok) bolgár nevek felvételére ösztönözze. Ebben az időszakban Bulgáriában a Szerbiával és Görögországgal szembeni revizionista és nacionalista eszmék eluralták a politika színterét, így nem is csoda, hogy a török kisebbség jogai fokozatosan csökkentek.

A bolgár kisebbségi politikát a kommunizmus alatt két részre lehet bontani. 1945 és 1956 között a sztalini kisebbségi modell volt érvényben. A törökökkel kapcsolatos bolgár politika irányítására Moszkva Szófiába küldte A. V. Novicsevet, a leningrádi egyetem török-történelem szakos tanárát. A kommunista hatalom gyorsan leszámolt a háború előtti nemzeti politikusokkal. A Rodina Szövetség vezetőit egytől egyig meggyilkolták. A hatóság részlegesen visszaállította a török nyelvű oktatást, azonban kizárólag laikus alapon. Az ország hivatalos kisebbségi lapja a Rabotnicseszko Delo pártlap török fordítása lett. Az egyetemeken kommunista török vagy a Szovjetunióból érkező azeri professzorok oktattak török nyelven irodalmat, történelmet, filozófiát, fizikát és matematikát. A Bolgár Kommunista Párt felvett tagjai sorába sok törököt. Az új hatalom olyan kisebbségi elitet szeretett volna létrehozni, melynek segítségével felvehette volna a harcot a muzulmán vallási befolyással szemben. A kommunista rezsim ateista volta miatt azonban csak részleges sikereket ért el az erősen vallásos török lakosság soraiban. A Rodopéban pomák fegyveres csoportok görög és török segítséggel antikommunista szabotázsakciókat hajtottak végre a földek erőszakos kollektivizálása idején. Ebben az időszakban sem állt le a kivándorlás, Szófia 1951-ben kénytelen volt összesen 110 ezer muzulmánt Törökországba engedni.

A Bolgár Kommunista Párt 1956 áprilisában, Todor Zsivkov hatalomra jutásával szakított a sztalini kisebbségi politikával. Az új főtitkár ekkor kijelentette, hogy „a bulgáriai törökök a bolgár nemzet elidegeníthetetlen részei”. A diktátor 1958-ban meghirdette „a nacionalizmus és a vallási fanatizmus elleni harcot”, ami a valóságban a török nyelvű sajtó és oktatás megszűnését jelentette. A kisebbségek elnyomása Ciprus Törökország által történt lerohanása után fokozódott. 1960-tól egyre több tanulmány jelent meg arról, hogy a XVI. és a XVII. században a török hódítók milyen kegyetlen eszközökkel térítették muzulmán hitre a bolgár keresztényeket. Ezzel lehetett indokolni, hogy a hatóságok 1960 és 1976 között 220 ezer pomák nevét bolgárosították a rendőrség és a katonaság bevetésével. Végül a Bolgár Kommunista Párt 1977-es kongresszusán – miután ugyanebben az évben ismét hozzájárult 66 ezer török kivándorlásához – Zsivkov kijelentette, hogy az ország gyakorlatilag homogén, törölték az alkotmányból az etnikai kisebbség kifejezést, valamint a személyi okmányokból a "nemzetiségi hovatartozás" rubrikát.

Az 1984–1985-ös történések a zsivkovi politika teljes csődjét jelzik. A híressé vált törökellenes események kiváltó okai a következők:

• 1. A lakosságtól elszakadt hatóságok nem voltak képesek előre felmérni az erőszakos névváltoztatás és a mecsetek bezárásának várható következményeit.
• 2. A bolgár titkosszolgálat pontos adatokkal rendelkezett arról, hogy Kadhafi líbiai és Khomeini iráni vezető erős propagandát folytat a balkáni muzulmán kisebbségek között.
• 3. 1960-tól kezdve a bolgárok száma előbb stagnált, majd csökkent, míg a muzulmán és a cigány lakosság aránya erőteljesen növekedett.
• 4. Mivel a török lakosság zöme a kommunizmus idején viszonylag jól fizetett nehéz fizikai munkát végzett (dohánytermesztés, bányászat), a gazdasági gondokkal küszködő bolgár lakossághoz képest egyre biztosabb egzisztenciát teremtett magának.
• 5. A bolgár vezetés eszközt keresett ahhoz, hogy elvonja a lakosság figyelmét a gazdasági csődről és a katasztrofálissá vált áruhiányról. A kormánynak el kellett terelnie a közvélemény figyelmét a gorbacsovi peresztrojkáról is.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben az erőszakos cselekmények nem arattak osztatlan sikert a bolgár közvélemény előtt. Sokan emlékeztek még azokra az időkre, amikor ugyanez a párt a török kisebbséggel való békés együttélést szorgalmazta. Ilyen körülmények között az emberek nem értették, hogy miért kell valakit meghurcolni azért, ha most meg töröknek vallja magát. A muzulmánok ellenállása sok értelmiségi számára az egyre inkább lejáratódott kommunizmussal szembeni ellenállás példájává vált. Ráadásul a közvélemény pontosan értesült az ország nemzetközi elszigetelődéséről a Szabad Európa Rádióból. A kommunista hatalom 1989-ben a „Nagy Kirándulás” néven ismert kivándorlási hullám megszervezésével az utolsó sikertelen kísérletet tette a törökprobléma megoldására. Az 1989-ben Törökországba távozott muzulmánok számát pontosan máig sem sikerült meghatározni, mivel sok menekült a kedvezőtlen anyaországi fogadtatás miatt visszatért Bulgáriába.

Az 1989-es rendszerváltozás során a legelső intézkedések között hatályon kívül helyezték a török- és muzulmánellenes intézkedéseket, az eredeti nevűket visszavenni kívánók számára könnyített adminisztratív eljárás került bevezetésre. A börtönben lévő Ahmed Dogan török nemzetiségű filozófust, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságokért párt alapítóját szabadon engedték. Az 1990-es demokratikus választások óta a Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért párt minden parlamentben szerepelt, több ízben is tagja volt a kormánykoalíciónak.

Egy szociológiai tanulmány következtetései e témában:

• 1. A mindennapi kapcsolatokban komoly ellentét sehol sem tapasztalható.
• 2. Vallási szélsőségesnek csupán a muzulmánok és a keresztények S százaléka nevezhető.
• 3. Az erőszakmentesség ellenére minden közösségben erős előítéletek és sztereotípiák élnek a másikkal szemben.
• 4. Mind a bolgárok, mind a muzulmánok leginkább a cigányokkal szemben mutatnak intoleranciát.
• 5. A másik közösségről szóló rémhíreket az emberek személyesen általában nem tapasztalták, a sajtóból értesülnek róla.
• 6. A bolgár közvélemény egyrészt elítéli a zsivkovi erőszakot, elismeri a szabad vallásgyakorlás és névhasználat jogát, azonban elképzelhetetlennek tartja a kollektív kisebbségi jogok bevezetését.
• 7. A muzulmánok többsége Todor Zsivkovval és a Bolgár Kommunista Párttal azonosítja az 1984–1985-ös erőszakot, nem a bolgárság egészével.
• 8. Az északkelet-bulgáriai török társadalom sokkal jobban integrálódott, mint a rodopei. Komolyabbnak nevezhető kölcsönös utálat és etnikai feszültség leginkább csak a fele-fele arányban lakott Kardzsali városában és annak környékén tapasztalható.^[2]

[szerkesztés] Zsidók

A pliszkai és a ruszei régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a mai Bulgária területén már a római korban éltek zsidó közösségek. Jelentősebb izraelita kolóniákról azonban csak azután beszélhetünk, hogy a Spanyolországból elűzött szefárdok megérkeztek a Török Birodalomba. Bár az újonnan érkezettek, mivel nem voltak muzulmánok, adófizető másodrangú állampolgároknak számítottak, ám saját hierarchiájukat kialakítva gyorsan megtalálták helyüket a balkáni nagyvárosokban. A bolgár közvélemény körében is jelen volt az Európára jellemző antiszemitizmus, melynek okai a következők:

• 1. A bolgár paraszti rétegek kizsákmányolói (gazdagabb keresztény földbirtokosok és a török birodalmi apparátus) a városokban éltek, ahová a zsidóság is kivétel nélkül letelepedett.
• 2. A keresztény gyermekek vérét ivó zsidókról szóló rémtörténetek Európához hasonlóan a középkori Bulgáriában is terjedtek.
• 3. A zsidóság jobban elfogadta a török uralmat, ami miatt a bolgárok árulóknak és a törökökkel kollaborálóknak tartotta őket.
• 4. A birodalom adószedői a görögök és a zsidók voltak, mivel ez a két nemzetiség rendelkezett megfelelő pénzügyi tapasztalapokkal.
• 5. A bulgáriai zsidók is önkéntes izolációban éltek.

A XVII. és a XVIII. században a Habsburg Birodalom területéről sok askenázi zsidó menekült Bulgáriába. Ők hozták létre a jelentős ruszei és vidini izraelita közösségeket. A XVIII. században a helyi zsidóság egyre jelentősebb szerepet játszott a gazdaságban. A birodalom első bankját a zsidó származású Arie család hozta létre a XVIII. században Szamokovban. A felszabadulást megelőző időszakban a már említett nagy jelentőségű bolgár forradalmi sajtó elmarasztalta a zsidó közösségeket, mert azok együttműködtek a törökökkel. Ettől függetlenül az 1878-as tirnovói alkotmány az ország muzulmán kisebbségéhez hasonlóan a zsidóság vallási jogait is biztosította.

Az ország zsidósággal szembeni toleranciájára jellemző, hogy bár Borisz cár Hitler szövetségese volt, a bulgáriai zsidóságot a német nyomás ellenére nem deportálták, illetve egyetlen zsinagógát sem romboltak le. Hitlernek mindössze annyit sikerült elérnie, hogy a bolgár nemzetgyűlés elfogadta az úgynevezett Nemzetvédelmi törvényt, mely szerint a korábban a bolgár elittel elvegyült tehetősebb zsidó rétegnek ki kellett költöznie Szófiából, továbbá minden izraelitának kötelező volt hordania a sárga csillagot (azoknak a zsidó származású állampolgároknak, akik harcoltak az első világháborúban, „csak” sárga keresztet kellett viselniük). Más volt azonban a helyzet a Bulgária által megszállt görögországi és jugoszláviai területeken. Trákiában és Macedóniában a visszatért bolgár közigazgatásnak meg kellett engednie, hogy a németek deportálják a helyi zsidókat. A macedóniai zsidóság elhurcolásában vett részt, a vádak szerint, Kurt Waldheim, az ENSZ későbbi főtitkára, Ausztria egykori elnöke.

A háború után a baloldali zsidó értelmiség komoly szerepet töltött be a kommunista pártban. Ez a helyzet azonban az 1949-es moszkvai antiszemita perek hatására fokozatosan megszűnt, bár a bolgár kommunisták ilyen jellegű megnyilvánulásait össze sem lehet hasonlítani a szovjet vagy a lengyel elvtársak tudatos zsidóellenes politikájával. Erre a legjobb példa, hogy a bolgár kommunisták az ötvenes években nem akadályozták meg az ország zsidó lakosságának szinte teljes körű kivándorlását Izraelbe. Kelet-Európában ez szinte egyedülálló volt.

[szerkesztés] Nyelv

A hivatalos nyelv a bolgár, melyet a legutóbbi népszámláláson a lakosság 86,3%-a vallott anyanyelvének. A lakosság 9,8%-a a törököt, 3,0%-a pedig a cigányt vallotta anyanyelvének.

[szerkesztés] Vallás

Félhivatalos államvallás az ortodox kereszténység. A második legnagyobb vallás az iszlám, melyet a lakosság 12%-a vallott magáénak. Az iszlám valláshoz tartozik a török kisebbség szinte teljes egészében és a cigány kisebbség kb. 40%-a. Emellett jelentős bolgár nemzetiségű muzulmán közösség is van (a pomákok).

A 2002-es népszámlási adatok a felekezeti megoszlásról:^[3]

Felekezet	Létszám	Arány
ortodox	6 552 751	81,44%
muszlim	966 978	12,02%
katolikus	43 811	0,54%
protestáns	42 308	0,53%
örmény	6 500	0,08%
fehér testvérek	1 243	0,02%
buddhista	1 042	0,01%
izraelita	573	0,01%
krisnatudatú	533	0,01%
bahá’í	105	0,00%
evangélikus	23	0,00%
nem válaszolt	308 116	3,83%
teljes lakosság	8 046 652	100,00%

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Bulgária 1996–1997-es gazdasági válsága az átalakuló Közép-Európában a legsúlyosabb volt. A GDP közel 10%-os visszaesésének legfontosabb tényezője a bankrendszer összeomlása volt. 1997 áprilisában új gazdasági stabilizációs programot hirdettek meg, amelynek legfontosabb eleme a privatizáció felgyorsítása volt. 1998-ra a GDP közel felét már a magánszektor állította elő. Sőt, 1999-re az állami kézben lévő iparvállalatok felét leépítették, s megkezdődött a bolgár pénzintézetek privatizációja is. 2000-től kezdve az ország gazdasági növekedési mutatója már éves szinten meghaladta a 3%-ot, de a gazdasági-politikai bizonytalanságok nyomán (pl. a feketegazdaság becslések szerint a bolgár GDP 1/3-át adja) a külföldi működőtőke-befektetések szintje még alacsony. Gazdasági jövőjének legfontosabb kérdése az ipari szerkezet átalakítása.

[szerkesztés] Általános adatok

• A nemzeti valuta a leva.
• GNP: 12,6 milliárd USD.
• A GNP/fő adatai: 1560 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 14%, ipar 29%, szolgáltatás 58%.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Bulgária nagymúltú mezőgazdasága az 1990-es évtizedben, a rendszerváltozás éveiben szinte a teljes összeomlás szélére jutott, s csak 1997-től kezdődött meg a termelés emelkedése. Jövőbeli fellendülése elsődlegesen a földtulajdonviszonyok rendezésétől függ.

Mezőgazdasági termékei:

• Észak-Bolgár-tábla: búza, kukorica, napraforgó, a domboldalakon szőlő, gyümölcsfák
• Balkán-hegység: juh-, kecske-, és kisebb mértékben szarvasmarha, a medencékben rózsakertészetek
• Marica-alföld: öntözéses gazdálkodás, gyapot, rizs, korai zöldségfélék, gyümölcsösök, szőlők
• Rodope, Sztruma-völgy: dohány.

[szerkesztés] Ipar

• Energiatermelés: A bolgár ipar és tágabb értelemben az egész gazdasági élet legkritikusabb pontja az energiagazdaság. Az energiatermelés 52%-a hőerőművekből, 41%-a az egyetlen kozdoluji atomerőműből és 7%-a vízerőművekből származik. 1990-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az elavult technológia és a nem megfelelő biztonsági színvonala miatt a kozdoluji atomerőmű azonnali leállítását javasolta. Mivel az erőmű az ország energiaellátásában stratégiai fontosságú, így hosszas tárgyalások után a végleges bezárás időpontját 2010-re halasztották. Ez az egyik feltétele volt az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésének is.
• Feldolgozó ipar: Az ipari szerkezet átalakításának a mai napig a legnagyobb kérdése a gépgyártás jövője.

[szerkesztés] Kereskedelem

A gépgyártás összeomlása nyomán a legfontosabb kiviteli cikkeivé a textil- és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági termékek váltak. Mivel a hazai energiatermelés értéke messze nem fedezi a szükségleteket, az összes import 1/3-át jelenleg is az energiahordozók teszik ki, amelyek főleg Oroszországból érkeznek. Bár az utóbbi években exportja jelentősen nőtt, értéke még így is alacsony, mindössze közel 5 milliárd USD. Egyébként külkereskedelmi irányai is jelentősen megváltoztak az utóbbi években, exportjának közel 20%-a Görögországgal és Törökországgal bonyolódik le. Görögországgal – mint az egyetlen szomszédos EU tagállammal – már több, határon átnyúló, szubregionális szintű együttműködés van érvényben. Az utóbbi években szabadkereskedelmi szerződést írt alá Törökországgal is.

[szerkesztés] Közlekedés

Bulgária jól fejlett távolsági buszjárat hálózattal rendelkezik. Ez jellemző nem csak a nagyvárosok közötti, hanem a legkisebb falvak közötti közlekedésre is. A nagyobb városok autóbusz állomással rendelkeznek, amelyek gyakran a vasútállomás mellett találhatók. Autóbuszjegyeket úgy az állomáson, mint az autóbuszban is meg lehet vásárolni.

Vasúti hálózat: Szinten jól fejlett. Még a másodosztályú állomáshelyeken is naponta átlagosan egyszer járnak vonatok. Jegyeket a vasútállomásokon lehet beszerezni. Abban az esetben, ha egy kisebb állomáson száll fel, ahol nincs jegypénztár, akkor a vasúti jegyet a vonaton a jegykezelőtől is megveheti.

Rent-a-car: Ezt a szolgáltatást nagyvárosokban és üdülőhelyeken lehet igénybe venni. Általában az a gyakorlat, hogy letétet és a napi díjat előre ki kell fizetni, továbbá feltétlen szükséges a jogosítvány bemutatása (nemzetközi jogosítvány). A személyautó épségben való visszaszolgáltatása után a letétet visszafizetik.

Taxi szolgáltatás: A nagyvárosokban a taxik mennyiségileg megfelelőek és olcsóak. A taxi tarifáik kilométer szerint vannak meghatározva, annak függvényében, hogy mely taxi-szolgáltató céget vesszük igénybe. Ugyanakkor figyelemmel kell kísérni a taxi ablakára ragasztott címkén levő tarifa összegét.

Tömegközlekedési eszközök: Megyei jogú központokban, és néhány városban vannak autóbuszok és trolibuszok is. Szófiában pedig, ezeken kívül metró és villamos közlekedés is létezik. A fővárosban a tömegközlekedéshez szükséges jegyeket és bérleteket újságárusoknál és az erre a tevékenységre kijelölt helyen lehet beszerezni, amelyek leggyakrabban a megállókban találhatók. A tömegközlekedési eszközre való felszállás után azonnal kezelni kell a jegyet. Ha a tömegközlekedési eszközre nagyobb tömegű csomaggal szállt föl, akkor még egy jegyet kell kezelnie. Vidéki városokban a tömegközlekedési eszközökben jegyellenőrök is adnak el jegyeket. Viszont ajánlatos a jegyet előzetesen megvásárolni.

Szófiában un. iránytaxik (15 főig) is léteznek, amelyek előre meghatározott útirányban közlekednek. Ezeknek nincsenek kijelölt megállóhelyei, de integetéssel meg lehet őket állítani, illetve leszálláskor szólni kell sofőrnek, hogy hol szeretne leszállni. Ennek szolgáltatásnak az ára 1 leva, amit a sofőrnek kell átadni.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Kulturális örökség

Bulgária figyelemreméltó, ezer éves múltra visszatekintő kulturális örökséggel rendelkezik. Az ország területén 36 történelmi-kulturális rezervátum és több mint 40 000 kulturális emlékmű található. Ezek különböző történelmi időkből származnak: történelem előtti ásatások, trák sírok, görög archeológiái maradványok, római- és bizánci kori várak, az Első és Második Bolgár Cárság, a nemzeti reneszánsz idejéből fennmaradt történelmi emlékművek. Továbbá a nagyvárosok megőrzött építészeti együttesei valamint eredeti atmoszférát és egykori tipikus, reneszánsz korabeli bolgár építészetet megőrzött egész falvak, városok: Plovdivi óvárosa, Veliko Tarnovo, Koprivstica, Trjavna, Arbanaszi, Bozsenci, Zseravna, Melnik, Banszko, Kovacsevica, Neszebar, Szozopol. stb. Bulgáriában sok (több mint 160) templom és kolostor található. A kolostorok közül a leghíresebbek és a leglátogatottabbak a következők: rilai, bacskovoi, rozserii, trojani, preobrazseni, valamint az aladzsai kőkolostor. A turisták a kolostorok sokaságában éjszakázhatnak, s így teljes egészében átélhetik a szent helyek atmoszféráját. Az országban több száz nevezetes templom van, amelyek a bolgár ikonfestő iskolák egyedi képeit, falfestészetét, fafaragásait, középkori freskóit és ikonjait őrzik.

[szerkesztés] UNESCO védnökség alatt lévő emlékművek

Bulgáriában hét történelmi – kulturális emlékmű és két rezervátum található, amelyek az UNESCO világörökség védnökségi listájában szerepelnek: a Szvestariban található trák sírhely, a kazanlaki trák sírkamra, a madarai lovas, a Szófia mellett levő Bojana-templom, az Ivajloban lévő kőkolostorok; a rilai kolostor; Neszebar óvárosa, a bioszférás Szrebarna Rezervátum, valamint a Pirini Nemzeti Park.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Népviselet és folklor
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok, folklór

Nagyon érdekesek és egyediek a népviseleti ruhák és hangszerek. A legnépszerűbb kosztümök közé tartoznak a trák, a rodopei és Vidin környéki un. feketeruhák (csemodreskovci) és fehérruhák (belodreskovci). Rendkívül változatosak a különböző népszokások megrendezésekor hordott népviseleti ruhák. A legnépszerűbbek ezek közül a kuker és lazarka viselet, valamint a parázstáncoló nesztinár táncosok ruhái. Eredeti hangzásúak a hagyományos bolgár hangszerek, mint a kaba-duda, dzsura-duda, koboz, kétcsövű síp, furulya, dob, bolgár mandolin, kereplő és még egyéb ezekhez hasonló hangszer. A bolgár ünnepi népszokások szigorú naptári rend szerint zajlanak. Csak férfiak vehetnek részt a koleduvane népszokásban, a karácsonyi éneklésben. A szurvakane a legjellegzetesebb újévi hagyomány, amely az egész országban fennmaradt napjainkig is. A bolgár laduvane szintén újévi hagyomány, de csak lányok vehetnek részt benne és házasságkötésre vonatkozó csoportos jövendölésnek felel meg. Trifon Zarezan napján (február 14.) – amely a bortermelők, kocsmárosok és kertészek napja – metszik meg az első szőlőt. A hagyomány szerint csak férfiak vesznek részt ebben a népszokásban. A maskarás játékokat Szirni Zagovezni napján rendezik – maszkosok vesznek részt benne (bakkecskének, bikának, kosnak és egyéb félelmet keltő állatnak öltözött férfiak- bolgárul: kukeri a maszkok elnevezése). A résztvevők fiatal, nőtlen férfiak, akik kikészítetlen nyers kecske és juhbőrbe öltöznek ilyenkor. A derekukon kolompok sokaságával felszerelt maszkosok nagy látványosságot keltenek. A lóversenyzés (kusia) olyan népszokás, amelyet Tódor napján (a Nagyböjt időszakának első szombatján) rendeznek meg. A lazaruvane a mezőknek, legelőknek, erdőknek és a fiatal leányoknak (lazarki) szentelt népszokás, akik hagyományos tavaszi népviseletbe öltöznek ilyenkor. A lányok Lázár napján házról házra járnak, amelyet szombat délben kezdenek el és folytatják egészen másnap vasárnapig, amely a Virágvasárnapnak, más néven Vrabnicának felel meg. Március elsején ünneplik a tavasz kezdetét. Erre a napra készítik el a hagyományos martenicákat (piros-fehér színből sodort kettős gyapjú vagy pamut fonal), amelyeket kitűzve hordanak az emberek, abban a hiedelemben, hogy ez egészséget hoz nekik. Szent György napját, melyet május 6-án ünnepelnek, szintén tiszteletben tartják a bolgárok, a szentet a juhpásztorok és nyájak védőszentjének tartják. Ezen a napon a házakat és a gazdaságokat zöld koszorúkkal díszítik fel, kígyózik a horó körtánc, lengenek a hinták. A szabadban fogyasztják a hagyományos Szent György napi ünnepi ételt a kurbánt (az első újszülött bárányból főzött húsos, sűrű leves), a pogácsát és más hagyományos ételeket.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

Az ország legnépszerűbb sportja a labdarúgás. A bolgár válogatott a 4. helyet szerezte meg az 1994-es világbajnokságon az Egyesült Államokban. Hriszto Sztoicskov vitathatatlanul a legjobban ismert bolgár labdarúgó lett; Barcelonában eltöltött évei alatt megnyerte az Aranylabdát (1994). Georgi Asparuhov (1943-1971) népszerű játékos volt hazájában. Külföldről is kapott ajánlatokat olasz és portugál kluboktól, de ő Bulgáriában maradt. Karrierje csúcsán, autóbalesetben hunyt el. További híres játékosok Dimitar Berbatov, Martin Petrov, Valeri Bojinov, és Stiliyan Petrov; mindannyian Angliában játszanak.
Az ország híresebb és legsikeresebb klubjai a PFC CSKA Sofia (30-szoros bolgár bajnok), a PFC Levski Sofia (25-szörös bolgár bajnok és 26-szoros kupagyőztes) és a PFC Slavia Sofia (a legrégibb klub Bulgáriában, 8-szoros bolgár bajnok, 12-szeres kupagyőztes). További népszerű csapat a PFC Lokomotiv Sofia, PFC Litex Lovech, PFC Cherno More Varna, PFC Lokomotiv Plovdiv és PFC Botev Plovdiv. A Levski Sofia az első bolgár klub, akik az új Bajnokok Ligájában indulhattak.

A foci mellett Bulgária számos más sportban elért eredménnyel is büszkélkedhet. Maria Gigova és Maria Petrova háromszoros világbajnokok ritmikus gimnasztikában. További híres tornászok Simona Peycheva, Neshka Robeva (edzőként is sikeres) és Yordan Yovtchev. A bolgárok szintén sikeresek súlyemelésben, (több, mint 1,000 aranyérmet szereztek különböző versenyeken), és birkózásban is. Stefan Botev, Nickolai Peshalov, Demir Demirev és Yoto Yotov csak pár név a legkíválóbb súlyemelők közül; Serafim Barzakov, Armen Nazarian, Plamen Slavov, Kiril Sirakov és Sergey Moreyko pedig világklasszis birkózók. A bolgárok atlétikában is eredményesek. Stefka Kostadinova, aki jelenleg a női magasugrás rekordtartója, 209 centimétert ugrott az 1987-es atlétikai világbajnokságon Rómában. A bolgár röplabda-válogatott a legerősebb csapatok egyike Európában; jelenleg ötödik a FIVB listáján. A 2006-os röplabda-világbajnokságon bronzérmesek lettek. A sakk is nagyon népszerű játék. A legjobb sakkjátékosok egyike, és a korábbi világbajnok Veselin Topalov is bolgár. 2005 végén a férfi és a női sakkvilágbajnok is egyaránt bolgár volt. Albena Denkova és Maxim Staviski jégtáncban nyertek kétszer világbajnokságot (2006-ban és 2007-ben).

[szerkesztés] Hivatalos ünnepek

• Január 1. – Új Év
• Március 3. – Bulgária török uralom alól való felszabadulásának napja
• Húsvét – (Vasárnap és hétfő) a juliánus naptár alapján
• Május 6. – György nap, a Bolgár Hadsereg napja
• Május 24. – A szláv írásbeliség és kultúra napja
• Szeptember 6. – Bulgária egyesülésének napja
• Szeptember 22. – Függetlenség napja
• December 25–26. – Karácsony
• December 31. – Új Év

[szerkesztés] Bolgár állam- és kormányfők

• Bulgária uralkodóinak listája
• Bulgária köztársasági elnökeinek listája
• Bulgária miniszterelnökeinek listája

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hójelentés.hu – Bulgária hójelentése és sícentrumai magyarul
• History, art and music in Bulgaria
• Bulgária térkép
• Guide to Bulgaria – cities, villages, resort. Maps and facts.
• Travel, sport and property guide to Bulgaria. Maps. FAQ
• Bulgária Alapvető Történelme Oldalban
• Bulgaria – Panoramas & QTVR
• Bulgária domborzati térképe
• Térképezz! Bulgária térkép - feltölthető fotó, leírás a pontos helyszín bejelölésével

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)

[szerkesztés] Hivatkozások

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Amerikai Egyesült Államok • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Izland • Kanada • Lengyelország • Lettország • Litvánia • Luxemburg • Magyarország • Németország • Norvégia • Olaszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Szlovákia • Szlovénia • Törökország