1945
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 1. – Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte.
- január 17. – Varsót elfoglalják a szovjetek.
- január 20. – Fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között.
- január 23. – A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot.
- január 27. – A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a Birkenaui és Auschwitzi koncentrációs táborokat.
- január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát.
- február 1.
- A PRO megkezdi működését Péter Gábor vezetésével.
- A Szlovák Nemzeti Tanács Kassán, mint szlovák nemzeti szervezet kezdi el működését.
- február 4. és 15. között megrendezik a jaltai konferenciát, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntenek Németország lefegyverzéséről.
- február 6. – A szovjet csapatok átkelnek az Oderán.
- február 13. – A szovjet hadsereg beveszi Budapestet.
- február 13. – Az angol és az amerikai légierő bombázza Drezdát hatalmas károkat és több mint 150 000 ember halálát okozva.
- február 21. – Az Iwo Jima-i partraszállást támogató USS Saratoga repülőgép-hordozót három perc alatt öt kamikaze találja el, a hajó nem süllyed el; a USS Bismarck Sea azonban legénységének 218 tagját viszi magával a hullámsírba.
- február 23. – Törökország hadat üzen Németországnak és Japánnak.
- február 24. – Amerikai csapatok felszabadítják Manilát.
- február 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a németek, magyarok, árulók és a szlovák nép ellenségeinek mezőgazdasági vagyonáról”, amelyet a rendelet értelmében el kell kobozni és gyorsított eljárással szét kell osztani.
- március 4. – Finnország hadat üzen Németországnak.
- március 9. – március 10. – Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel.
- március 18–21. – Marc Mitscher tengernagy 58. flottakülönítményének és Raymond Spruance tengernagy 5. flottájának repülőgépei a Japán legdélebbi szigetén, Kyushun fekvő célpontokat támadnak.
- március 22. – Megalakul az Arab Liga Kairóban, (Egyiptom).
- március 23–24. – Az angol és amerikai csapatok átkelnek az Alsó-Rajnán.
- március 29. – A szovjet egységek fölszámolják a Königsbergnél körülzárt német erőket.
- március 30. – Somogyszob községet elfoglalják.
- április 1. – Amerikai csapatok szállnak partra Okinaván.
- április 4.
- A Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest – (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep).
- Az előrenyomuló szovjet csapatok elfoglalják Pozsonyt.
- A szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a csehszlovák kormány.
- április 5.
- A csehszlovák kormány jóváhagyja a „kassai kormányprogram” néven ismertté vált dokumentumot.
- Moszkva felmondja a szovjet–japán semlegességi szerződést.
- április 9. – Vörös Hadsereg győzelmével befejeződik Königsberg ostroma.
- április 10. – Amerikai csapatok harc nélkül foglalják el Hannover városát.
- április 14. – Hosszú ostrom után Amerikai kézre kerül Köln.
- április 18. – Bécs helyőrsége leteszi a fegyvert a szovjetek előtt.
- április 19-26. – Brit csapatok megostromolják és elfoglalják Brémát.
- április 25. – Szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál.
- április 28. – Mussolinit olasz partizánok kivégzik.
- április 30. – A szovjet csapatok elfoglalják a Reichstag épületét, Hitler öngyilkos lesz.
Wilhelm Keitel aláírja a német fegyverletételét
- április 30. – München amerikai csapatok kezére kerül.
- május 3.
- május 5. – Az ausztriai Kremsmünsterbe menekült Jozef Tiso államfőt és a szlovák kormány több tagját az amerikaiak őrizetbe veszik.
- május 5–8. – Prágában felkelés a német megszállók ellen (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros).
- május 8. – Németország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a nyugati szövetségesek előtt.
- május 9. – A németek megadják magukat a szovjeteknek is. A Vörös Hadsereg bevonul Prágába.
- május 10. – A Moszkvában megalakult Nemzeti Front kormánya Prágába érkezik.
- május 19. – Elnöki dekrétum Csehszlovákiában a németek, magyarok, „árulók és kollaboránsok” vagyonának államigazgatás alá helyezéséről.
- június 26. – San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is.
- július 17. és augusztus 2. között a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.
- augusztus 2. – Beneš dekrétumai megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.
- augusztus 6. – A 8 óra 15 perckor Hirosimára ledobott atombomba 71 ezer embert öl meg.
- augusztus 9. – Az Egyesült Államok 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal.
- augusztus 14. – Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját
- szeptember 2. – A Missouri csatahajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját – a II. világháború vége.
- szeptember 2. – Győz a forradalom Vietnamban.
- szeptember 9. – A Kínában és Indokínában lévő egymilliós japán hadsereg Nangkingban kapitulál Csang Kaj-sek nemzeti erőinek.
- november 13. – Megalakul a francia ideiglenes kormány De Gaulle vezetésével.
- november 15. – Megalakul az új koalíciós kormány Tildy Zoltán miniszterelnök vezetésével.
- november 20. – Kezdetét veszi a náci vezetők háborús bűneit tárgyaló nürnbergi per.
- november 21. – Guatemala az ENSZ tagja lesz.
- november 22. – Szlovákiában az Ideiglenes Nemzetgyűlés ratifikálja a Kárpátukrajna Szovjetunióhoz való csatolásáról szóló törvényt.
- november 23. – Elsőfokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnököt.
- november 27. – Norvégia az ENSZ tagja lesz.
- november 29. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása;
- Megszűnik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE).
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1945 a filmművészetben
[szerkesztés] 1945 az irodalomban
[szerkesztés] 1945 a zenében
[szerkesztés] 1945 a politikában
[szerkesztés] 1945 sporteseményei
- Az Újpest FC nyeri a második világháború utáni első bajnokságot. Ez a klub hatodik bajnoki címe.
[szerkesztés] 1945 a televízióban
[szerkesztés] 1945 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 3. – Szombathy Gyula, színművész
- január 10. – Rod Stewart, brit énekes
- január 29. – Tom Selleck, amerikai színész
- február 6. – Bob Marley, jamaicai énekes, gitáros és dalszerző († 1981)
- február 13. – Földes László (Hobo), magyar bluesénekes, dalszövegíró
- február 14. – II. János Ádám, liechtensteini fejedelem
- február 20. – George Smoot, amerikai asztrofizikus és kozmológus
- február 27. – Daniel Olbrychski, lengyel filmszínész
- március 30. – Eric Clapton, brit rockzenész
- április 17. – Konrád Ferenc, olimpiai bajnok vízilabdázó
- május 14. – Yochanan Vollach, Izraelben labdarúgó
- május 17. – Fodor Ákos, költő, műfordító
- május 31. – Rainer Werner Fassbinder, német filmrendező († 1982)
- június 15. – Harsányi Gábor színművész
- július 3. – Saharon Shelah, izraeli matematikus
- július 18. – Duray Miklós, szlovákiai magyar politikus, író
- július 23. – Molnár Endre, olimpiai bajnok vízilabdázó
- július 25. – Birtalan Ferenc, költő, író
- július 30. – Patrick Modiano, francia író
- augusztus 5. – Giczy Csaba, olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok kajakozó
- augusztus 14. – Wim Wenders, német filmrendező
- augusztus 31. – Pfeffer Anna, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó
- szeptember 1. – Somogyi Ferenc, politikus, diplomata
- szeptember 11. – Franz Beckenbauer, német labdarúgó
- október 1. – Molnár Piroska, Kossuth-díjas színművész
- október 2. – Martin Hellman, amerikai kriptográfus
- október 19. – Divine, amerikai színész, énekes († 1988)
- november 21. – Goldie Hawn, Oscar-díjas amerikai színésznő
- november 23. – Dennis Nilsen, brit sorozatgyilkos
- november 30. – Roger Glover, a Deep Purple walesi basszusgitárosa
- december 15. – Farkasházy Tivadar, újságíró
- december 25. – Horkay István, képzőművész
[szerkesztés] Halálozások
- január – Arany Dániel, matematikus, matematikatanár (* 1863)
- január 2. – Gulácsy Irén, író (* 1894)
- január 5. – Szabó Dezső, író, kritikus, publicista (* 1879)
- január 7. – Pásztor János, szobrászművész (* 1881)
- január 27. – Szerb Antal, író, irodalomtörténész (* 1901)
- február 5. – Jekelfalussy Zoltán, a Monarchia utolsó fiumei kormányzója (* 1862)
- február 16. – Ditrói Mór, színigazgató, rendező
- február 22. – Schenk Jakab, zoológus, természetvédő
- március 5. – Balatoni Károly, úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető (* 1878)
- március 8. – Sárközi György, költő, író, műfordító
- március 14. – Fényes Adolf, festőművész (* 1867)
- március 29. – Csík Ferenc, olimpiai bajnok úszó
- április 2. – Apor Vilmos, püspök (* 1892)
- április 28. – Benito Mussolini, olasz politikus, diktátor (kivégezték)
- április 29. – Antalffy-Zsiross Dezső, orgonaművész, zeneszerző, karmester (* 1885)
- április 30. – Adolf Hitler, német politikus, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) vezetője, német „Führer” (vezér) és birodalmi kancellár (* 1889)
- május 1. – Joseph Goebbels, a III.Birodalom népnevelési-, kulturális-, és propagadnaminisztere (* 1897)
- május 3. – Garay János, olimpiai bajnok vívó (* 1889)
- június 26. – Emil Hácha, cseh ügyvéd, Csehszlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus elnöke
- augusztus 1. – Csortos Gyula, színművész
- augusztus 2. – Pietro Mascagni, olasz zeneszerző
- augusztus 4. – Gerhard Gentzen, német matematikus, logikus
- augusztus 27. – Álgyay Hubert Pál, hídmérnök (* 1894)
- augusztus 31. – Stefan Banach, matematikus
- szeptember 22. – Vikár Béla, etnográfus, műfordító, akadémikus (* 1859)
- szeptember 24. – Hans Wilhelm Geiger, német atomfizikus
- szeptember 26. – Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (New Yorkban) (* 1881)
- október 24. – Vidkun Quisling, norvég katonatiszt, politikus (kivégezték)
- november 16. – Janovics Jenő, színész, rendező, a magyar folmgyártás megteremtője
- november 18. – Lugosi Döme, magyar író (* 1888)
- november 20. – Francis William Aston, Nobel-díjas angol fizikus (* 1877)
- november 28. – Dwight Davis, amerikai politikus, a Davis-kupa megalapítója (* 1879)
- december 21. – George S. Patton, amerikai tábornok (* 1885)
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Wolfgang Pauli oszták fizikus |
| Kémiai | Artturi Ilmari Virtanen finn biokémikus |
| Orvosi-fiziológiai | Sir Alexander Fleming skót orvos, Ernst Boris Chain angol biokémikus, Sir Howard Florey ausztrál patológus |
| Irodalmi | Gabriela Mistral chilei költőnő |
| Béke | Cordell Hull amerikai politikus |
