ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Vietnam - Wikipédia

Vietnam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Cộng Hòa Xã Hội Chủ Nghĩa Việt Nam
Vietnami Szocialista Köztársaság
Vietnam zászlaja Vietnam címere
Vietnam zászlaja Vietnam címere
Nemzeti mottó: Ðộc lập, tự do, hạnh phúc
(Függetlenség, szabadság, boldogság)
Himnusz: Tiến Quân Ca
Vietnam fekvése
Főváros Hanoi
é. sz. 21°2′ k. h. 105°51′
Államforma kommunista pártállam
(szocialista köztársaság)
 - Elnök Nguyễn Minh Triết
 - Miniszterelnök Nguyễn Tấn Dũng


Hivatalos nyelv vietnami
Függetlenség Franciaországtól 
 - kikiáltása  
 - elismerése  
Terület  
 - Összes 331 689 km² (65.)
 - Víz (%) 1,3
Népesség  
 - 2005. júliusi évi becslés 84 238 000  (12.)
 - 1999-es évi népszámlálás 76 323 173
 - Népsűrűség 253 fő/km²
GDP 2006
 - Összes 274,6 milliárd dollár (36.)
 - Egy főre jutó 3255 dollár
HDI (2003) 0,704 (108.) – közepes
Pénznem vietnami đồng (VND)
Időzóna (UTC+7)
 - Nyári időszámítás (UTC+7)
Internet TLD .vn
Nemzetközi gépkocsijel VN
Hívószám +84

A Vietnami Szocialista Köztársaság (Cộng Hòa Xã Hội Chủ Nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnami-öböl határolja.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

Vietnam történelme több mint 2700 évre nyúlik vissza. Évezredeken keresztül a Kínai Birodalom különböző dinasztiái kormányozták. Függetlenségét Vietnam a 10. század elején, teljes autonómiáját pedig egy évszázaddal később érte el.

A vietnami dinasztiák kormányzásának a 19. század közepén szakadt vége, amikor a francia gyarmatosítás elérte az országot. A második világháború folyamán Japán megszállta az országot. A háború után Franciaország megpróbálta visszaállítani ellenőrzését az indokínai területek felett, ám sikertelenül, az első indokínai háborúban Vietnam kivívta függetlenségét.

A genfi egyezmény két részre osztotta az országot: Észak- és Dél-Vietnamra. A hidegháború alatt Észak-Vietnam Kína és a Szovjetunió, Dél-Vietnam pedig az Egyesült Államok támogatását élvezhette. Az egyre erősödő feszültségek hamarosan háborúba torkollottak, aminek formálisan az 1973. januári párizsi békeszerződés aláírása, és az Egyesült Államok csapatainak 1973 márciusában történt kivonása vetett véget. 1974 januárjában azonban Észak-Vietnam megszegte a békeszerződést, és betört Dél-Vietnam területére. A harcok végül Sài Gòn 1975. áprilisi elfoglalásával értek véget.

1976-ban az északi kormány alatt az ország egyesült.

1979-ben vietnami csapatok szállták meg Kambodzsát és megdöntötték Pol Pot kormányát, ilyen módon stabilizálva Kambodzsát. Vietnam csapatait 1989-ben vonta ki Kambodzsa területéről.

1979-ben Kína egy sziget kapcsán területi vitába keveredve Vietnammal háborút indított az ország megszállására, azonban nem járt sikerrel.

[szerkesztés] Kormányzat

A Vietnami Szocialista Köztársaság egy erősen centralizált rendszerben kormányzott állam, amit nagyban meghatároz a Vietnami Kommunista Párt (Đảng Cộng Sản Việt Nam). A kormány elméletileg ugyan független a párttól, ám a gyakorlatban az esetek többségében a párt utasításait követi. Ugyan történtek arra erőfeszítések, hogy a kormány és a párt tagjai ne ugyanazon emberek közül kerüljenek ki, ez a gyakorlat manapság is jellemző.

[szerkesztés] Politika

Habár Vietnamban nem léteznek ellenzéki pártok, a külföldi vietnami közösségek számos szervezetet hoztak létre a kormány hatalmának gyengítése érdekében, olyan országokban, mint Franciaország és az Egyesült Államok.

Vietnam tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek, és pályázik a WTO-tagságra is.

[szerkesztés] Földrajz

Rizsföld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben Vietnam északi részén
Rizsföld teraszok a Sa Pa közeli hegyekben Vietnam északi részén

Az ország körülbelül 331 688 km2-en terül el, vagyis alig kisebb, mint Németország. Domborzatát 40-40%-ban dombok és hegyek alkotják. Sűrű erdői az ország 75%-át borítják.

Az északi országrészt döntően fennsíkok és a Vörös Folyó deltája, a középsőt hegységek, míg a délit partmenti alföldek, a Dai Truong Son (központi hegyek) magasan fekvő sík vidékei, és a Mekong-delta jellemzik.

Éghajlata trópusi monszun. A levegő páratartalma az év során átlagosan 84%-os. Az éves csapadékmennyiség 120 és 300 cm között, a hőmérséklet pedig 5 °C és 37 °C között mozog. Két évszak létezik: a hideg, illetve a májustól októberig tartó forró és esős.

[szerkesztés] Gazdaság

A VKP 1986-ban megrendezett hatodik kongresszusával hivatalosan is felhagytak a marxista gazdaságpolitikával, és bejelentették a đổi mới („helyreállítás”) gazdasági reformjait. Ezek sok tekintetben hasonlítottak a Kínában elindított reformokra, és hasonló eredményekre is vezettek.

Vietnam éves GDP-növekedése 1990 és 1997 között elérte a 8%-ot, 2000 és 2002 között pedig 7% körül mozgott. Ezek az eredmények a világ második leggyorsabban növekvő gazdaságává tették az országot.

Azonban a nagyfokú növekedéssel párhuzamosan nőtt a városi munkanélküliség is. Ennek oka az, hogy sok vidéki ugyanis a városokba költözik, hogy munkát találjon. A vidéki munkanélküliség becslések szerint a kritikusnak számító 35%-ot is elérheti az aratási szezonon kívül. Tovább rontja a helyzetet az állami és a külföldi tőkével működő cégek esetleges fizetésképtelensége, és a hadsereg leépítésének máig érezhető hatásai.

Bár pályázik a WTO-ba való felvételre, Vietnam még ma is szegény országnak számít egy főre levetített 3255 dolláros GDP-jével. Az infláció mértéke 2004-ben kb. 14% volt, amit a „kétszámjegyű” besorolás elkerülésére a kormány 9,5%-ra csökkentett.

Észrevehetően növekedett a lakosság vásárlóereje, aminek oka a magas ingatlanárakban keresendő. A fővárosban, Hà Nội-ban az ingatlanok árai elérhetik a tokiói vagy a New York-i árszínvonalat is, ami meglepő lehet annak fényében, hogy a város lakosainak átlagjövedelme átszámítva havi 18 500 forint körül mozog. Az ingatlanárak robbanásszerű növekedésével a tulajdonosok magasabb áron tudták értékesíteni ingatlanjaikat.

[szerkesztés] Demográfia

Vietnam lakossága az 1999-es népszámlálási adatok szerint a következő nagyobb csoportokra oszlik:

  1. viet/kinh: 65,8 millió (86,21%)
  2. tay: 1,48 millió (1,94%)
  3. thai: 1,33 millió (1,74%)
  4. mường: 1,14 millió (1,49%)
  5. khmer: 1,06 millió (1,38%)
  6. hoa: 0,862 millió (1,13%)
  7. nung: 0,856 millió (1,12%)
  8. hmong: 0,787 millió (1,03%)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

Fő cikk: Vietnam városai

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Vietnamot 60 tartomány és 5 város alkotja:

Kép:VietnameseProvincesMapTiengViet.png

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Egyéb

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Vietnam témájú médiaállományokat.


Más nyelveken


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -