New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Tajvan - Wikipédia

Tajvan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

中華民國
Zhōng huá Mín guó
Tajvan zászlaja Tajvan címere
Tajvan zászlaja Tajvan címere
Himnusz: Three Principles of the People
Tajvan fekvése
Főváros Tajpej
Államforma köztársaság
 - Elnök Csen Suj-pien
 - Miniszterelnök Szu Ceng-csang


Hivatalos nyelv Mandarin
függetlenség  
 - kikiáltása 1911. október 10
 - Elismerése 1912. január 1
Terület  
 - Összes 35 980 km² (138.)
 - Víz (%) 2,8%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 22 894 384  (48.)
 - Népsűrűség 636 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 629,8 milliárd USD (17.)
 - Egy főre jutó 27 122 USD (23.)
HDI ()  (.) – 
Pénznem Tajvani új dollár (TWD)
Időzóna (UTC+8)
Internet TLD .tw
Nemzetközi gépkocsijel RC
Hívószám +886

Kép:Taiwan-CIA WFB Map.png

Tajvan (台灣, Taiwan, hivatalosan 中華民國, Zhōng huá Mín guó, magyarosan Csunghua Minkuo, azaz Kínai Köztársaság) egy csendes-óceáni szigeten fekszik, Kína partjaitól kb. 200 km-re délkeletre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

A szigetet északról a Kelet-kínai-tenger, keletről a Fülöp-tenger, délnyugatról a Dél-kínai-tenger határolja. Tajvan keleti része hegyvidék, mely a szigetnek kb. kétharmadát foglalja el, nyugat felé síkság terül el. Legmagasabb pontja a Ju San (3952 m.)

Tajvan éghajlata trópusi-óceáni. Az esős évszak júniustól augusztusig tart. Előfordulnak hurrikánok és földrengések.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Nem tudni, a kínaiak mikor fedezték fel Tajvant, elképzelhető, hogy már a 3. században, de a 17. századi holland hódításig a szigetet csak az őslakók lakták. 1662-ben a hollandokat Cseng Cseng Kung csapatai kiűzték a szigetről. Cseng megalapította a Tungning Királyságot, ami húsz évig állt fenn. Tajvan innentől a kínaiaké volt 1895-ig, mikor Kínának le kellett mondania róla a kínai-japán háború során.

1895. május 25-én a japánok elleni függetlenedést elérendő megalapították a Tajvani Köztársaságot. Október 21-én azonban a japánok elfoglalták a fővárost, Tainant. A japánok építkezésekbe fogtak a szigeten, kiépült az infrastruktúra, iskolákat alapítottak.

A II. világháborút elveszítve a japánoknak meg kellett válniuk Tajvantól, ami kínai katonai megszállás alá került. A katonai vezetés és a polgári lakosság közti összetűzések legvéresebbikében, az ún. 228-as incidensben több mint 30 000 tiltakozót mészároltak le.

1949-ben, a Kínában zajló polgárháborúból vesztesen kikerülő Kuomintang kétmillió menekülttel együtt Tajvanra vonult vissza Csang Kaj-sek vezetésével. Míg a kontinentális Kínában a győztes kommunista párt kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot, Tajvanon megmaradt a Kínai Köztársaság. Az állam alapjául az 1946-os kínai alkotmányt tették meg (1947. december 25-én módosították, majd azóta többször átírták). A szigetország gyorsan fejlődött, egyike lett az ázsiai kistigriseknek, ma gazdaságilag a régió egyik vezető állama.

1971-ben az ENSZ Közgyűlés 2758. számú határozatában megvonta Tajvan ENSZ-tagságát, és helyette a Kínai Népköztársaságot ismerte el tagként, amely mindjárt vétójoggal rendelkező széket is kapott a Biztonsági Tanácsban. Azóta a világ legtöbb állama a KNK-val létesített diplomáciai kapcsolatot, de sokan Tajvant (is) elismerik, vagy legalábbis kereskedelmi kapcsolatot és képviseletet tartanak fent.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Tajvan helyzete nem teljesen tisztázott. A Kínai Népköztársaság a területéhez tartozónak tekinti. Maguk a tajvaniak a Kínai Köztársaság tajvani tartományához tartozónak tartják a szigetet. A Köztársaság fővárosaként Tajvan legnagyobb városa, Tajpej funkcionál. A Kínai Népköztársaság - az "egy Kína" elvnek megfelelően - nem ismeri el Tajvan államiságát, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatot azokkal az országokkal, amelyek Tajvannal diplomáciai kapcsolatot tartanak fent. Emiatt, jelenleg (2008) a világ 25 országa tart fent diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, de nagyon sok országban tajvani kereskedelmi képviselet működik, amely konzuli szolgáltatásokat is nyújt. Hasonlóképpen, ezek az országok általában konzuli feladatokat is ellátó kereskedelmi képviseletet működtetnek Tajpejben.

Magyarország Tajpejben Magyar Kereskedelmi Irodát működtet, Tajvan Budapesten a Tajpej Képviseleti Irodát tartja fent. Ez az iroda intézi a vízumügyeket is, de magyar állampolgárok úgy is beutazhatnak Tajvanra, hogy előzetesen nem folyamodnak vízumért, hanem a repülőtéren kapják meg a belépési engedélyt. Ez az un. "érkezési vízum" (landing visa), amely 30 napos tartózkodásra jogosít, és nem hosszabbítható meg.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Tajvan tartomány tizenhat megyére oszlik, ezekből tizenöt Tajvan szigetén található, egy pedig Penghu szigetén. Tajvan két legnagyobb városa, Tajpej és Kaosiung nem részei a tartománynak, hanem vele azonos rangú közigazgatási egységek.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

A népesség növekedési üteme 0,304% (2007. évi becslés), az átlagéletkor 35 év, a várható átlagos élettartam 77,5 év.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

  • Tajpej: 2 623 300 fő (elővárosokkal 7 935 900 fő).
  • Kaohsziung: 1 545 600 fő (elővárosokkal 2 582 300 fő).
  • Tajcsung: 1 023 300 fő (elővárosokkal 2 150 600 fő).
  • Tajnan: 739 700 fő (elővárosokkal 788 900 fő).

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv a kínai (mandarin, min, hakka nyelvjárások). Beszélt nyelv még az angol.

A népesség 98%-a kínai (melynek 84%-a tajvani, 14%-a "szárazföldi" kínai), 2%-a pedig a helyi 20 őslakos népcsoport tagja.

A lakosság 59%-a taoista, 37%-a buddhista, 2%-a római katolikus, 2%-a pedig protestáns

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

Ipara fejlett, mely a munkaigényes, kevés nyersanyagot igénylő ágazatokra (számítástechnikai ipar, elektronika) épül. Fontos még a hajógyártás, a kőolaj-finomítás és a vegyipar.

Ásványkincsekben szegény sziget, mindössze rézből, kénből és azbesztből vannak kisebb készletei.

Jelentéktelen, minden mezőgazdasági terméket importból fedez, melyek többsége a Fülöp-szigetekről illetve Kínából származik.

[szerkesztés] Kereskedelem

  • Exportcikkek: gépek, elektronikai berendezések, fémek, textíliák, műanyagok, vegyipari termékek.
  • Importcikkek: gépek, elektronikai berendezések, ásványi anyagok, kőolaj.
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Japán, Hongkong, USA, Kína, Dél-Korea.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

Az országot víz- és atomerőművek látják el elektromos árammal. Az áramtermelés 2001-ben a következőképpen oszlott meg (Amiglobe 2001):

  • nukleáris energia: 26,25%
  • fosszilis energia: 65,91%
  • vízenergia: 7,84%

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés

  • A fejlett közlekedési hálózatot 35 931 km hosszú közúthálózat és 1108 km hosszú vasúthálózat alkotja.
  • Tajvanon mindenhol találkozhatunk motoros robogókkal. Ezekre nem vonatkozik a tajvani közlekedési szabályzat, sőt, egy mai napig élő joghézag miatt egy robogó és egy másik jármű közötti balesetnél automatikusan a másik jármű vezetője a vétkes.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Az országban 38 betonozott és 3 füves repülőtér van, a legjelentősebbek a Tajpej és Kaohsziung városok melletti nemzetközi repülőterek.

[szerkesztés] Vízi közlekedés

[szerkesztés] Diplomácia

Az országot a világon 25 állam ismeri el:

[szerkesztés] Kultúra

Tajvan kultúrájában a kínai hagyományok keverednek a japán és nyugati hatásokkal. Az őslakosoknak is saját kultúrájuk van.

Tajvan egyik nevezetessége a Nemzeti Palotamúzeum, mely több mint 650 000 kínai bronz-, jade-, porcelánműtárgyból, festményből, kalligráfiából áll. A gyűjtemény, melyet a Kuomintang hozott magával Kínából, olyan kiterjedt, hogy egyszerre csak körübelül a századrészét szokták kiállítani.

A tajvaniak 98%-ának anyanyelve a kínai nyelv valamely nyelvjárása. A legtöbb tajvani beszéli az ország hivatalos nyelvét, a mandarin nyelvet. A lakosság kb. 70%-ának a min nyelvjárások közé tartozó tajvani nyelv, kb. 15%-nak a hakka, kb. 13%-nak pedig a mandarin az anyanyelve. Az idősebbek közül sokan tudnak japánul is, mivel a sziget 1945 előtt japán fennhatóság alá tartozott. A sziget lakosságának 2%-a az ausztronéz nyelvcsalád tajvani ágához tartozó törzsi nyelveket beszéli.

A népességnek körülbelül a fele vallásos, legtöbbjük buddhista vagy taoista. Különböző keresztény egyházak is megtelepedtek a szigeten.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Tajvan témájú médiaállományokat.


Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu