Szingapúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.


Szingapúr zászlaja	Szingapúr címere

Nemzeti mottó: Majulah Singapura
"Előre, Szingapúr"

Himnusz: Majulah Singapura

Főváros Szingapúr (városállam)
é. sz. 1°17′ k. h. 103°53′

Államforma parlamentáris köztársaság

- Elnök Sellapan Rama Nathan

- Miniszterelnök

Lee Hsien Loong

Hivatalos nyelv angol, mandarin, maláj, tamil

függetlenség Malajziától

- kikiáltása 1965. augusztus 9.

Terület

- Összes 692 km² (175.)

- Víz (%) 1,4%

Népesség

- 2005 évi becslés 4 425 720 (118.)

- Népsűrűség 6 389 fő/km²

GDP 2005

- Összes 124 001 millió USD (54.)

- Egy főre jutó 28 228 USD (22.)

HDI () (.) –

Pénznem Szingapúri dollár (SGD)

Időzóna sst (UTC+8)

Internet TLD .sg

Nemzetközi gépkocsijel SGP

Hívószám +65

Szingapúr (kínaiul: 新加坡共和国, tamilul: சிங்கப்பூர் குடியழுத்து malájul: Republik Singapura) független ország, városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900 méter ... 1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és a szintén szanszkrit पुर, pura, azaz város szavakból kapta.

1965-ös függetlenedése óta az Oroszlánváros rohamos fejlődésbe kezdett, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának is köszönhetett. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. A stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Ma már alig lehet elképzelni, hogy alig 100 évvel ezelőtt szemetes, cölöpházakkal teletűzdelt kis kikötő volt, hiszen ma központjában a leghatalmasabb bankok és társaságok felhőkarcolói állnak a modern sugárutak és üzletek mellett. A világon az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel büszkélkedő kis államban szigorú törvények védik a környezetet, és súlyos büntetést szabhatnak ki arra, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, rágógumit ragasztgat, vagy akár nem öblíti le a wc-t a nyilvános illemhelyen. (Innen ered a sajnos lefordíthatatlan mondás: Singapore is a fine country. A [fine] jelenthet nagyszerűt, de bírságot is.)

A nagy szigor mellett a világon Szingapúrban követik el a legkevesebb bűntényt. Ráadásul a nemzetközi felmérések alapján ez az ország a legkevésbé korrupt. A sorozás minden egyes szingapúri férfi állampolgárnak (sőt, a nem állampolgár betelepültek fiainak is) kötelező. Ugyan történelme során még nem keveredett háborúba a városállam, ma mégis százezres aktív hadserege van, és összesen 350 ezren hívhatók be katonai szolgálatra.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Szingapúr az azonos nevű szigeten terül el, ezen kívül még kb. 60 kisebb sziget (Jurong, Tekong, Ubin stb.) alkotja. A kis területű ország legnagyobb része síkság, és csak pár szigethegy emelkedik ki felszínén. Ezek közül a legmagasabb a Bukit Timah nevű domb 167 méterrel a tenger szintje felett. A sekély parti sáv feltöltésével a sziget területét folyamatosan növelik, így például 1960-ban Szingapúr területe még csak 581,5 km² volt szemben a mai 697,2 km²-rel. A feltöltésnek az volt az ára, hogy eltűntek a jellegzetes trópusi mangrove erdők. A városias képet mutató országban amúgy sem maradt igazán sok az eredeti növénytakaróból. Szingapúr területének mindössze 5%-án burjánzik mind a mai napig a trópusi esőerdő. Ennek kárpótlásaként hozták létre a város botanikus és állatkertjét, amely a világ egyik legszebbje a maga műfajában, trópusi gyűjteménye pedig páratlan. Saját vízforrása alig van, így a sziget egyetlen édesvíz készlete az esővíz, amelyet több víztározó gyűjt össze (Seletar, Murai, Pandan stb.).

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Szingapúr az egyenlítői éghajlaton fekszik, ahol az évi 2400 mm az átlagos. A statisztikák szerint mindössze két fok átlagos eltérést tapasztalhatunk a januári és a júliusi középhőmérséklet között. Az esős évszak novembertől januárig tart, amikor az európai embereknek sokszor meg kell küzdeniük a magas páratartalommal

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A szigetet először kínai források említik a 3. században. Ebben az időben Tomaszeknek nevezték a Maláj-félsziget csücskén elhelyezkedő szigetet. Sokáig csak halászok és kalózok tanyáztak a kicsi kis kikötőben. Singapurát a maláj hagyományok szerint Srivijaya egyik hercege alapította. Srivijaya uralmát a 14. században a Majapahit Birodalom döntötte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb várossá fejlődött, és halászatból valamint kereskedelemből lakói tehetősebbek lettek. De még mindig nem tartozott a legfontosabb települések közé. Hamarosan a Sziámi Királyság tette rá a kezét a területre, majd a 15. század elején a Malakkai Szultanátus (másnéven Johorei Szultanátus) birtokába került.

A következő évszázad a lassan fejlődő városka életében sorsdöntő volt. Először jelentek meg Szingapúr partjainál európai hajók. A portugálok háborút robbantottak ki a malájok ellen, és ekkor 1617-ben porig égették a cölöpházakon álló városkát. A portugálok sem tudták megtartani a szigetet hosszú ideig, ugyanis a 17. század elején a hollandok kezére került Szingapúr. A nagybirodalmi huzavonából végül Nagy-Britannia került ki győztesen, amikor 1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai Társaság képviselője megállapodást kötött a hollandokkal, miszerint a szigeten kikötőtelepülést alapít. A brit gyarmati városkát Szingapúrnak nevezte el, és hamarosan innen kiindulva DK-Ázsia jelentős részét sikerült a társaság befolyása alá vonni. Egyre fontosabb kikötővé vált, és 1832-ben a környező szorosbéli területek központjává vált, majd 1867-ben brit koronagyarmattá vált. Egyre fontosabb kikötővé vált stratégiai fontossága miatt, hiszen az Európát Kínával összekötő hajóút mentén feküdt. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom részévé vált, Szingapúr jelentősége megkopott. A mélyzuhanásból aztán még nagyobb lendülettel tört fel, amikor 1869-ben megnyitották a Szuezi-csatornát. A matrózvilág egyik legismertebb kikötőjévé vált. A DK-ázsiai brit központ egyre jobban fejlődött, de még mindig főként alacsony cölöpházak alkotta negyedekből állt.

Az I. világháború után brit katonai támaszpont létesült a szigeten. A katonai jelenlét ellenére a II. világháborúban 1942. február 15-én a japán csapatok elfoglalták Szingapúrt, és egészen a japán kapitulációig, 1945 szeptemberéig tartották felügyeletük alatt. A japánok új nevet is adtak a városnak: Szjonan-to, vagyis a Dél fénye. A háború elültével a sziget újra a britek birtokába került. 1946-ban önálló koronagyarmatként kezelték, majd 1959-ben önigazgatást nyert el. A szabad választásokon Lee Kuan Yew nyert, aki a későbbiekben hatalmas szerepet játszott abban, hogy Szingapúr a mai fényében tündököljön. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett referendumon a szigetállam úgy döntött, hogy csatlakozik a Maláj Államszövetséghez, amelyben Szingapúr mellett Malájföld, Sabah és Sarawak vett részt. A szövetség 1963 szeptemberében alakult meg. Szingapúr ekkor autonóm kormányzattal rendelkezett. Az államalakulaton belül hamarosan ellentétek kerültek felszínre a szingapúri és a szövetségi kormány között. Ezek a szigetország kiválásához vezettek. Így 1965. augusztus 9-én Szingapúr független államá alakult, ugyanis elsőként két nappal a szétválás után ekkor ismerte el Malajzia Szingapúr szuverenitását.

Az újonnan alakult állam súlyos gondokkal nézett szembe. Lakói között tombolt a munkanélküliség, kevés lakás volt, a forgalmas kikötő csak a környezetszennyezést növelte és a kis országnak alig volt saját nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew kormánya sikerrel vette az akadályokat, és a nemzetközi üzleti élet központjává sikerült emelnie a városállamot. A szingapúri csoda karmestere (hivatalosan) egészen 1990-ig vezette az országot.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Szingapúr Parlamentje

Bár Szingapúr köztársaság, és mint ilyen, az ország vezetését "választják", Lee Kuan Yew megszakítás nélkül volt hatalmon 3 évtizeden keresztül. A People's Action Party (PAP, Lee pártja) gyakorlatilag az egyetlen párt az országban. A kritikusok szerint a PAP mindent meg is tett az esetleges konkurens pártok elnyomására: a lejáratástól, pereskedéstől kezdve a választási rendszer (számukra kedvező) átalakításáig terjedt az eszköztáruk. Ezért aztán Szingapúrt inkább tekintélyelvű államnak tartják, mint demokráciának.

Lee Kuan Yew utódlása is érdekesen zajlott. 1990. november 26-án benyújtotta lemondását az elnöknek, kinevezve utódjául Goh Chok Tong-ot, akit később meg is választottak.

Lee lemondásakor létrehoztak egy új posztot a kormányzatban Rangidős Miniszter néven, melyet mindig a lemondó miniszterelnök foglal el. Tehát Lee továbbra is ott maradt a kormányban. Megtartotta a kormányzó párt (PAP) elnöki posztját is, így biztosítva, hogy elgondolásai továbbra is nyitott fülekre találjanak (a pártelnöki posztot végül 1992-ben átadta Goh Chok Tong miniszterelnöknek). Amikor Goh Chok Tong-ot előléptették miniszterelnök-helyettesből miniszterelnöknek, a régi pozíziójat Lee legidősebb fia Lee Hsien Loong foglalta el.

2004. augusztus 12-én Goh Chok Tong lemondott, és az első miniszterelnök fiát Lee Hsien Loong-ot nevezte ki utódjául. Mivel immáron a Rangidős Miniszter cím Goh Chok Tong-ot illeti meg, az idősebb Lee kiszorult volna a kormányzatból. Ezt orvosolandó, a fiatal Lee még egy újabb pozíciót hozott létre a kormányában, a Miniszter Tanácsadó-it, amit apja rögvest el is foglalt, és azóta is együtt kormányozzák Szingapúrt. (A poszt nem keverendő össze az amúgy minden miniszter mellett, a háttérben megtalálható tanácsadókkal, a Miniszter Tanácsadó a kormány tagja, talán a Tárcanélküli Miniszter lehet a magyar megfelelője.)

A Lee család többi tagja is jelentős gazdasági és/vagy politikai pozíciókkal rendelkezik, gyakorlatilag nem nagyon van olyan terület, ahol ne lennének jelen. Ezek alapján a kritikusok Szingapúrt leginkább egy nagyon sikeres családi vállalkozásnak tartják.

[szerkesztés] Politikai pártok

Az ország egyetlen pártja a People's Action Party.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A kínai származású szingapúriak alkotják a szigetállam lakosságának legnagyobb részét, mintegy 75.2%-át. A maláj 13.6, az indiai származásúak pedig a szingapúri lakosság 8.8%-át teszik ki. Az eurázsiai szingapúriak és más kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsidók, thaiok, japánok és európaiak a társadalom 2.4%-át alkotják.

A szingapúri állam nagy gondot fordít a különböző népcsoportok közötti békés kapcsolat fenntartására, tanulva az 1960-as években bekövetkező, etnikai okokra viszavezethető lázadásokból. Nagy hangsúlyt fektetnek a jó viszony megőrzésére a társadalom minden területén, beleértve az oktatási rendszert, katonaságot, valamint a lakhatást. Az állam hozzáállása eddig jobbára sikeres volt, és az 1970-es évek eleje óta kevés jele volt a faji feszültségnek.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Ázsia legfontosabb ipari közpotja, kikötőjének forgalma első a világon. Szingapúrban található a Föld legnagyobb olajfinomító-kapacitása. A világ leggazdagabb állama (GDP: 28 228 USD/fő). Mezőgazdasága, főként kaucsukot, olajpálmát, dohányt és gyümölcsöket termel az ültetvényeken. Ipara elsősorban ónkohászatra és cementgyártásra épül.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

A közvélemény általában támogatja az ország szigorú törvényeit. Egyetértenek a drogcsempészeket sújtó halálbüntetéssel, a pornográfia tilalmával és a politikai véleménynyilvánítás korlátozásával – cserébe virágzó gazdasági körülmények között élhetnek. A szex különböző formáinak tilalma azonban nem találkozik a lakosság akaratával.

Szingapúrban érdekes módon nyílt és törvényes a prostitúció. A legnépszerűbb sétálóutcában pl. az ékszerboltok, száraztisztító szolgálatok és butikok között helyet kapnak az eszkortszolgálatok irodái is. Tudni lehet bizonyos diszkókról, hogy itt gyülekeznek azok a nők, akik áruba bocsátják testüket.

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Látnivalók

A Clarke Quay a brit gyarmati idők egykori folyami kikötője a Sigapore-folyón. A felhőkarcolók árnyékába szorult gyarmati időket idéző házacskák zsúfolt kiülős éttermekké, esti szórakozóhelyekké alakultak át.
Az 1887-ben megnyitott Beach House-t a médern városállam megalapítójáról Raffles Hotelnek nevezték el, és 1987-ben műemléknek nyilvánították.
A Sentosa-sziget rengeteg természeti és mesterséges látványossággal kiépített hely a turistáknak és a helyieknek egyaránt. Itt található az egyetlen megmaradt tengerparti erőd, a Siloso-erőd. A Lepkék Parkja, a Rovarok Királysága és az óceánárium a régió faunájának egy-egy szegmensét mutatja be.
Jurong madárpark

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Szingapúr.lap.hu (linkgyűjtemény)
Szingapúr interaktív információs térképe
Sentosa-sziget
Jurong madárpark
Raffles Hotel

Ázsiai fővárosok

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda \| Ausztrália \| Bahamák \| Barbados \| Belize \| Egyesült Királyság \| Grenada \| Jamaica \| Kanada \| Pápua Új-Guinea \| Saint Kitts és Nevis \| Saint Lucia \| Saint Vincent és a Grenadine-szigetek \| Salamon-szigetek \| Tuvalu \| Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades \| Botswana \| Ciprus \| Dél-afrikai Köztársaság \| Dominikai Közösség \| (Fidzsi-szigetek) \| Gambia \| Ghána \| Guyana \| India \| Kamerun \| Kenya \| Kiribati \| Malawi \| Maldív-szigetek \| Mauritius \| Málta \| Mozambik \| Namíbia \| Nauru \| Nigéria \| Pakisztán \| Seychelle-szigetek \| Sierra Leone \| Szingapúr\| Srí Lanka \| Tanzánia \| Trinidad és Tobago \| Uganda \| Vanuatu \| Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei \| Lesotho \| Malajzia \| Szamoa \| Szváziföld \| Tonga

Kategóriák: Szingapúr | A Nemzetközösség tagjai

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.