Tonga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Pule'anga Fakatu'i 'o Tonga
Tongai Királyság

Tonga zászlaja Tonga címere
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a Isten és Tonga a mi örökségünk
Himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga
Főváros	Nuku'alofa d. sz. 21°08′ ny. h. 175°12′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	monarchia
- Király	George Tupou V
- Miniszterelnök	Dr. Feleti Sevele
Hivatalos nyelv	tonga, angol
Monarchia	Független
Terület
- Összes	748 km² (186.)
- Víz (%)	4
Népesség
- 2005. júliusi évi becslés	102 000  (194.)
- Népsűrűség	153 fő/km²
GDP
- Összes	2005 (167.) PPP: 817 millió dollár
- Egy főre jutó	7984 dollár (76.)
HDI (2003)	0,810 (54.) – magas
Pénznem	Pa'anga (TOP)
Időzóna	TOT (UTC+13)
- Nyári időszámítás	(UTC+13)
Internet TLD	.to
Nemzetközi gépkocsijel	TGA
Hívószám	+676

A Csendes-óceánban fekvő állam Polinézia három szigetcsoportját foglalja magába. A szigetek részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.2.1 Királyok 3.2.2 Miniszterelnökök 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Média 10.1 Újságok 10.2 Televízió 10.3 Rádió 11 Ünnepek 12 Lásd még 13 Források 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az országot 169 sziget és atoll alkotja. Főbb szigetek északról délre:

• Niuafo’ou
• Niuatoputapu
• Fonualei
• Vava’u
• Ha’apai
• Tofua
• Nomuka
• Tongatapu
• Eua Island
• ’Ata

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A régészek szerint már Kr. e. 3000 ezelőtt is lakott volt.

A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. 1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el.

1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. Az 1900-ban brit protektorátus lett.

A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.

1970-ben nyerte el függetlenségét.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Királyok

Hivatalban töltött ideje	Név
1875–1893	I. George Tupou király
1893–1918	II. George Tupou király
1918–1965	III. Salote Tupou királynő
1965–2006	IV. Taufa’ahau Tupou király
2006–	V. George Tupou király

[szerkesztés] Miniszterelnökök

Név	Hivatali ideje
Tevita Unga	1876 – 1879. december 18.
Shirley Waldemar Baker	1881 – 1890
Siaosi Tuku'aho	1890 – 1893
Siosateki Tonga	1893 – 1905
Sione Mateialona	1905 – 1912. szeptember 30.
Tevita Tu'ivakano	1912. szeptember 30. – 1922. június 30.
Uiliame Tupoulahi Tungi	1922. június 30. – 1940
Solomone Ula Ata	1940 – 1949. december 12.
Taufa'ahau Tungi herceg	1949. december 12. – 1965. december 16.
Fatafehi Tu'ipelehake herceg	1965. december 16. – 1991. augusztus 21.
Vaea of Houma báró	1991. augusztus 21. – 2000. január 3.
Ulukalala Lavaka Ata herceg	2000. január 3. óta

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Körzet	terület (km²)	Lakosság (2005)	Székhely
Eua	87,44	5 278	Ohonua
Ha’apai	109,98	8 593	Pangai
Niuas	71,69	2 119	Hihifo
Tongatapu	260,48	70 670	Nuku’alofa
Vava’u	121,00	16 917	Neiafu
összesen	650,59	103 577	Nuku’alofa

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.

[szerkesztés] Média

[szerkesztés] Újságok

Hetilapok:

• The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
• Tonga Star
• The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)

Havilapok:

• Kele’a
• Taumu’a Lelei
• Tohi Fanongonongo
• ‘Ofa ki Tonga

[szerkesztés] Televízió

Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)

[szerkesztés] Rádió

• Radio Tonga
• Keresztény rádió
• Radio 2000
• Radio Nuku’alofa

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Név	magyarul
január 1.	New Year´s Day	újév
változó	Good Friday	Nagypéntek
változó	Easter Monday	Húsvéthétfő
április 25.	ANZAC Day	ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak)
május 4.	Crown Prince´s Birthday	a koronaherceg születésnapja
június 4.	Emancipation Day	Függetlenség napja
július 4.	King´s Birthday	a király születésnapja
november 4.	Constitution Day	az alkotmány napja
december 4.	King Siaosi Tupou I. Day	I. George Tupou király napja
december 25.	Christmas Day	karácsony
december 26.	Boxing Day	karácsony

[szerkesztés] Lásd még

• Tonga Birodalom
• Tonga himnusza

[szerkesztés] Források

Vajda Béla: A világ országai (2004)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Információk az országról
• A kormány oldala (angol/tongai)

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga