Kelet-Timor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
Nemzeti mottó: Honra, Pátria e Povo (Becsület, Haza, Nép) | |||||
Himnusz: Pátria | |||||
Főváros | Dili | ||||
Államforma | köztársaság | ||||
- Államfő | José Ramos Horta | ||||
- Miniszterelnök | Xanana Gusmão
|
||||
Hivatalos nyelv | Tetum, portugál | ||||
függetlenség | Portugáliától, majd Indonéziától | ||||
- Indonézia megszállta | 1974 | ||||
- elismerése | 2002. május 20. | ||||
Terület | |||||
- Összes | 15 007 km² (154.) | ||||
Népesség | |||||
- 2005 évi becslés | 1 040 880 (153.) | ||||
- Népsűrűség | 69 fő/km² | ||||
GDP | |||||
- Összes | |||||
- Egy főre jutó | |||||
HDI () | (.) – | ||||
Pénznem | Amerikai dollár (USD ) |
||||
Időzóna | (UTC+9) | ||||
Internet TLD | .tl |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | TMP | ||||
Hívószám | +670 |
||||
Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és a Kambing-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
Timor szigetét a portugálok 1520-ban fedezték fel, és 1633-ban hozták létre ott első gyarmatukat. A hollandokkal folyó évszázados viszálykodásnak az 1859-es lisszaboni szerződés vetett véget, amely a sziget keleti részét a portugáloknak juttatta. 1942 és 1945 között Indonéziával együtt a sziget is japán megszállás alatt állt. 1945. augusztus 17-én Indonézia kikiáltotta függetlenségét Hollandiától, a Kelet-Timorra visszatért portugálok viszont brutálisan leverték az önállóságot követelő lakosság felkelését. 1973-ban Portugália autonóm tartománya lett.
1975 augusztusában polgárháború robbant ki a teljes függetlenség hívei és az indonézbarátok között. A Kelet-timori Demokratikus Népi Köztársaság függetlenségét 1975. november 28-án kiáltották ki. Alig egy héttel később, december 7-én Indonézia megszállta a szigetrészt, a kormány 6000 "önkéntest" küldött a vele rokonszenvezők támogatására. 1976 júliusában Indonézia 27. tartományává nyilvánították. Az ENSZ nem ismerte el Kelet-Timor bekebelezését. Az 1999-ben megtartott népszavazáson a timoriak többsége a függetlenségre szavazott. A szavazás után az indonézpárti milíciák felégették a fővárost, az infrastruktúra megsemmisült. Ezek után ENSZ-felügyelet alá került.
A teljes függetlenséget 2002. május 20-án nyerte el. Az országot 2002. szeptember 27-én felvették az ENSZ-be. De azóta a lakosság helyzete sokban rosszabbodott. A stabilitás nem állt helyre, a bandák, a hatalomból kihagyott, egykoron a függetlenségért küzdő csoportok folyamatosan ellenségeskedést szítottak-szítanak. 2006 májusában a hadsereg a ki nem fizetett bérek miatt zavargásokba kezdett, amelyek több száz halálos áldozattal jártak, és csak az év végén sikerült a helyzetet megoldani. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefentartó erő ellenőrzi, kevés sikerrel a kiszélesedő bűnszervezetek egyre növekvő hatalma miatt.
Ramos-Horta elnök életveszélyesen megsebesült 2008. február 11-én abban egy elvetélt puccskísérletben. Gusmão miniszterelnökre is tüzet nyitottak, de ő sértetlenül megmenekült. Az ausztrál kormány azonnal erősítést küldött Kelet-Timorra a rend helyreállítására.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Teljes lakossága 1 040 000 fő, melynek 50%-a városokban él.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A népesség 92%-a timori maláj, 8%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (indonéz, kínai, portugál) tartozik. A lakosság 90%-a római katolikus vallású, 4%-a mohamedán, 3%-a protestáns, 3%-a pedig buddhista és törzsi vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Gazdaságilag igen elmaradott ország. Ásványkincsei (színesércek, kőolaj, földgáztelepek) kiaknázatlanok. Önellátásra rizst, maniókát és kukoricát termesztenek, sertést, kecskét, juhot, baromfit tenyésztenek. Kivitelre az ültetvényeken termesztett kávé kerül. Gazdasági helyzete nagymértékben függ a nemzetközi segélyszervezetek által biztosított segélyektől.
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
Az ország közlekedése igen elmaradott. Vasúthálózata 677 km, közúthálózata 3800 km. Az országban 3 kikötő és 1 repülőtér van.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
![]() |
Ausztrália: Ausztrália | Új-Zéland |
![]() |
Melanézia: Fidzsi-szigetek | Kelet-Timor | Pápua Új-Guinea | Salamon-szigetek | Vanuatu |
![]() |
Mikronézia: Kiribati | Marshall-szigetek | Mikronézia | Nauru | Palau |
![]() |
Polinézia: Szamoa | Tonga | Tuvalu |
Függő területek: Amerikai-Szamoa1 | Ashmore- és Cartier-szigetek3 | Baker-sziget1 | Cook-szigetek5 | Északi-Mariana-szigetek1 | Francia Polinézia4 | Guam1 | Howland-sziget1 | Jarvis-sziget1 | Johnston-atoll1 | Kingman-zátony1 | Korall-tengeri-szigetek3 | Midway-szigetek1 | Niue5 | Norfolk-sziget3 | Palmyra-atoll1 | Pitcairn-szigetek2 | Tokelau5 | Új-Kaledónia4 | Wake-sziget1 | Wallis és Futuna4 | |
1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka 2 Az Egyesült Királyság külbirtoka 3 Ausztrália külbirtoka 4 Franciaország külbirtoka 5 Új-Zéland külbirtoka |