Csendes-óceán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.

166,24 millió km²-nyi területével (melléktengerekkel 181,34 millió km²) a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).

Tartalomjegyzék 1 Vízének jellemzői és áramlatai 2 Története 3 Perem- és melléktengerei 4 Nagyobb kikötők

[szerkesztés] Vízének jellemzői és áramlatai

A Csendes óceánban található víz mennyisége 696,19 millió km³ (melléktengerekkel 714,41 millió km³).

A víz hőmérséklete a sarkkörök közelében fagypont közeli, az Egyenlítő környékén 25-30 °C-os. A magasabb hőmérséklet okozta kicsapódás miatt az Egyenlítő körüli vizek kevésbé sósak, a sarkközeli vizek pedig a kevesebb párolgás miatt kisebb sótartalmúak, mint a térítők környékén.

Az Északi-Csendes-óceánban a felszínközeli víz keringése az óramutató járásával megegyező, a déliben azzal ellentétes.

A 15. szélességi kör mentén nyugati irányba haladó Északi egyenlítői áramlat a Fülöp-szigeteknél északra fordulva a Kuroshio (Japán) áramlatban folytatódik. A 45. foknál keletre forduló Kuroshióból kiválik az északra tartó Aleut áramlat, a déli ág pedig az Északi egyenlítői áramlathoz kapcsolódik. A kettéváló Aleut áramlat északi ága a Bering-tengerben egy az óramutató járásával ellentétes áramlás, déli ága pedig a Kaliforniai áramlat.

A nyugati irányú Déli egyenlítői áramlat Új-Guineánál délre fordul, majd az 50. fokot elérve keletre, és csatlakozik az Antarktisz körüli áramlathoz. Chile partjainál ebből válik ki a Humboldt (Peru) áramlat.

[szerkesztés] Története

Az első emberek az óceánon a polinézek voltak, akik benépesítették a szigeteket.

[szerkesztés] Perem- és melléktengerei

Bali-tenger, Bering-tenger, Bering-szoros, Korall-tenger, Észak-kínai tenger, Alaszkai-öböl, Vietnami (Tonkin)-öböl, Fülöp-tenger, Japán-tenger, Ohotszki-tenger, Dél-kínai tenger, Tasman-tenger

[szerkesztés] Nagyobb kikötők

• Acapulco, Mexikó
• Anchorage, USA
• Auckland, Új-Zéland
• Bangkok, Thaiföld
• Brisbane, Ausztrália
• Callao, Peru
• Cebu, Fülöp-szigetek
• Guayaquil, Ecuador
• Hongkong, Kína
• Honolulu, USA
• Kitimat, Kanada
• Keelung, Tajvan
• Kobe, Japán
• Long Beach, USA
• Los Angeles, USA
• Metro Manila, Fülöp-szigetek
• Panama City, Panama
• Portland, USA
• Prince Rupert, Kanada
• San Diego, USA
• San Francisco, USA
• Sapporo, Japán
• Seattle, USA
• Sangaj, Kína
• Szingapúr
• Sydney, Auszrália
• Tijuana, Mexikó
• Valparaiso, Chile
• Vancouver, Kanada
• Victoria, Kanada
• Vlagyivosztok, Oroszország
• Yokohama, Japán