Víz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Víz | |
|---|---|
  |
|
| Általános | |
| Magyar név | Víz |
| IUPAC név | Water |
| Egyéb nevek | dihidrogén-monoxid, hidrogén hidroxid |
| Képlet |  |
| Moláris tömeg | 18,0153 g/mol |
| Megjelenés | színtelen, szagtalan |
| CAS-szám | [-] |
| EINECS (EG) szám | - |
| EG-Index szám | - |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 0,998 g/cm3, folyékony |
| Olvadáspont | 0 °C (273,15 K) (32 °F) |
| Forráspont | 100 °C (373,15 K) (212 °F) |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | −285,83 kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | 75,28 J/(mol·K) |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.Dipólus molekula.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása a Földön
- A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
- A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik. Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával.
[szerkesztés] Élettani jelentősége
- Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, a sejt- és testnedvek legnagyobb részét víz alkotja.
A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
[szerkesztés] Az alapelemek egyike
A mitológia illetve az ókori tudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az Arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike.
[szerkesztés] Tulajdonságai
A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. A víznek +4 C fokon a legnagyobb a sűrűsége. Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak, ennek neve: molekularács. A víz jó oldószer.
A víz sűrűsége 4°C-on maximális, 20 °C-on 998,2 kg/m3.
Amikor a víz megfagyásakor kialakuló kristályszerkezetben nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.[1]
[szerkesztés] A horoszkópban
A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.
[szerkesztés] Az ivóvíz
Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. [2] Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. [3]
A közfogyasztású ivóvizek vizsgálatát és ellenőrzését Magyarországon az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a helyi Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végzik. [1]
A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek:
- Színtelen, átlátszó:
-
- a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá teheteik a vizet.
- Szagtalan:
-
- A kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet.
- Kellemes ízű:
-
- A tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek.
- Kellemes hőfokú legyen:
-
- A legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz.
- Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény:
-
- A víz keménységét a benne oldott kalcium, és magnéziumsók adják.
- Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat:
-
- A vizsgáló laboratóriumok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit szennyeződés alkalmatlanná teszi, míg a nagyobb mennyiségű fluor a fogak elszíneződését, esetleg fogszuvasodást is okoznak. Vas és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenéssel kell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, vagy ozonizálják, klórozzák, vagy ezüst elektrokatadinezésével tisztítják meg a vizet.
A 18. század előtti írásokban az édes (iható) vizeket jó-nak nevezték.
[szerkesztés] A Mpemba-paradoxon
A víz különleges tulajdonsága, hogy változatos körülmények között, a fagyni kitett meleg víz hamarabb fagy meg, mint mellette a hideg. A Mpemba-paradoxonra több részleges magyarázatot adtak, de a teljes megértéshez még további vizsgálatokra van szükség. [4]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ víz - egy "különleges" anyag elérve: 2008-03-12
- ^ Rohamosan csökkennek a természeti erőforrások (2005. március 30.)
- ^ Ivóvíz hiány (2006. augusztus 16.)
- ^ National Geographic Magyarország cikke a Mpemba-paradoxonról
[szerkesztés] Lásd még
| Adattáblázat | Balneológia | Gyógyító fürdő | Gőzfürdő |
| Természetvédelem | Ivókúra | Terápia | |
| Ásványi anyagok | Szájfürdő | Kút | |
| Sótalanítás | Tengervíz | Ásványvíz | |
| Fiziológiás oldat | ivóvízhiány |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a kémiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
