Mexikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Estados Unidos Mexicanos
Mexikói Egyesült Államok

Mexikó zászlaja Mexikó címere
Nemzeti mottó: Spanyol: El respeto al derecho ajeno es la paz. („Az idegen jog iránti tisztelet a béke”)
Himnusz: [[ Himno Nacional Mexicano]]
Főváros	Mexikóváros (Ciudad de México, D.F.) é. sz. 19°24′ ny. h. 99°7′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Szövetségi köztársaság
- Elnök	Felipe Calderón
Hivatalos nyelv	nincs[1]
Beszélt nyelvek	spanyol, indián nyelvek
Függetlenség	Spanyolországtól
- kikiáltása
- elismerése
Terület
- Összes	1 972 550 km² (14.)
- Víz (%)	2,5
Népesség
- 2007-es évi becslés	108 700 891  (11.)
- 2005-ös évi népszámlálás	103 263 388
- Népsűrűség	55 fő/km²
GDP	2006-os becslés
- Összes	840 012 millió dollár (14.) PPP: 1 094 301 millió dollár
- Egy főre jutó	8 066 dollár (56.) PPP: 11 249 dollár
HDI (2004)	0,821 (53.) – magas
Pénznem	[[Mexikói peso]] (MXN)
Időzóna	(UTC-8 – UTC-6)
- Nyári időszámítás	(UTC-7 – UTC-5)
Internet TLD	.mx
Nemzetközi gépkocsijel	MEX
Hívószám	+52
A NAFTA, a G3, a Latin Unió, az OECD, az APEC, az ABINIA, az ENSZ és az OAS tagja.

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul: Estados Unidos Mexicanos vagy México) észak-amerikai ország, államformája elnöki szövetségi köztársaság. Északról az Egyesült Államok, délkeletről Guatemala és Belize, nyugatról a Csendes-óceán, keletről pedig a Mexikói-öböl és a Karib-tenger határolja. A Föld legnépesebb spanyol nyelvű országa, a legészakibb és legnyugatibb latin-amerikai állam. Címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal; korábbi jelképe az aztékkaktusz volt.

Tartalomjegyzék 1 Az országnév írásmódja és eredete 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Élővilág, természetvédelem 2.4.1 Nemzeti parkjai 2.4.2 Természeti világörökségei 3 Történelem 3.1 Őstörténet és gyarmatosítás 3.2 19. század 3.3 20. század 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Politikai pártok 4.4 Közigazgatási felosztás 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Művészet 7.4 Hagyomány és néprajz 8 Gasztronómia 9 Turizmus 10 Sport 11 Ünnepek 12 Külső hivatkozások 13 Lábjegyzetek

[szerkesztés] Az országnév írásmódja és eredete

Az ország neve a középkori spanyol íráskép alapján x-szel, azaz ’ksz’-szel ejtve terjedt el a nagyobb nemzetközi nyelvek közvetítésével, így a magyarban is ebben a formában honosodott meg. Fontos tudni azonban, hogy csupán egy megtévesztő írásmódról van szó, ezt a nevet ugyanis eredetileg soha nem ejtették x-szel. Az óspanyolban, illetve középspanyolban az x betű (jóllehet, a legtöbb szóban ugyancsak a latin x folytatása volt, bár időközben a kiejtése eltávolodott a latin hangzásétól) a magyar ’s’ hangot – IPA [ʃ] – jelölte. Amikor a spanyolok meghódították az Azték Birodalmat, az indián nevek lejegyzésére a latin írásukat használták, és az országot a Mexica – ejtsd: „mesika” – nevű azték törzsről México-nak nevezték el, eredetileg „mesiko” kiejtéssel. E hang a modern spanyolban ’ch’-ként (IPA [x]) folytatódott, amelyet konvencionálisan ma a j (illetve g is) jelöl, azonban – bár Spanyolországban a régebbi helyesírási norma szerint Méjico-t írtak és sokan még ma is azt követik – történelmi hagyományokból (és a mexikóiak tiszteletére) megtartották a név és származékai x-szel történő írásmódját; ezt a formát javasolja a Spanyol Királyi Akadémia (RAE) is.^[2] Maga a mexica szó azték nyelven belüli eredete homályos, erről többféle elmélet is született.

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Területének központi része a füves, 1000 – 2500 m magas Mexikói-fennsík. A Kordillerák vonulatai elérik a 3000 m magasságot. Híresek a működő tűzhányók: a Popocatépetl (5452 m), az Iztaccihuatl (5286 m) és a Citlaltépetl (5700 m). Az ország észekkeleti részén, a Mexikói-öböl partján meleg éghajlatú síkság húzódik. A déli Yucatán-félszigetre a mészkőtáblák és a mocsarak jellemzőek. Az alsó kaliforniai-félsziget (Baja California) a nyugati, csendes-óceáni partvidékhez tartozik.

Időjárása és földrajza nagyon változatos; északon préri és homoksivatag, délen trópusi esőerdő található.

[szerkesztés] Vízrajz

Legnagyobb folyói a Río Bravo, (Rio Grande), és a Río Usumacinta az északi illetve déli határon folyik, a Río Grijalva, a Río Balsas, a Río Pánuco, és a Río Yaqui pedig az ország belsejében.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

[szerkesztés] Őstörténet és gyarmatosítás

Közel 3000 éven át Mexikó területén fejlett kultúrák alakultak ki, így az olmék, a maja és az azték civilizációi. Az Olmék Birodalom az i. e. 13. századtól, a Maja Birodalom a 4. századtól a 10. századig, míg az Azték Birodalom a 12. századtól 1521-ig állt fenn.

Hernán Cortés spanyol területhódító és kalandor hajói 1519. április 22-én vetettek horgonyt Veracruznál. Bár 1520. június 30-án az aztékok tönkreverték a spanyolokat az úgynevezett Szomorú Éjszakán (Noche Triste), 1521-ben ismét sikerült legyőzniük az aztékokat, és elfoglalták fővárosukat, Tenochtitlant. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre spanyol gyarmattá vált.

[szerkesztés] 19. század

1810. szeptember 16-án Miguel Hidalgo y Costilla megindította a Spanyolország elleni függetlenségi harcot egy Dolores nevű kisvárosban. 1811-ben a spanyolok kivégezték Hidalgót, de José María Morelos folytatta a harcot. Morelost 1815-ben végezték ki. A mexikói függetlenségi háború 1821-ben hozta meg eredményét, amikor Spanyolország kénytelen volt Mexikó függetlenségét elismerni. 1822-ben jött lére Agustín de Iturbide császársága, amely csupán hét hónapig állt fenn. A közép-amerikai országok 1823-ban elszakadtak Mexikótól. Az 1824-as évi alkotmány szerint Mexikó szövetségi köztársaság lett. A rabszolgaságot 1829-ben törölték el. Antonio López de Santa Anna tábornok először 1833-ban lett elnök. Ellentmondásos uralma alatt 1836-ban felfüggesztették az alkotmányt.

1846 és 1848 között háború folyt Mexikó és az Amerikai Egyesült Államok között, amelynek végeredményeként Arizona, Új-Mexikó és Kalifornia északi része az USA-hoz került. Ezután 1858 és 1861 között az országban véres polgárháború dúlt. 1848. május 19-én Mexikó ratifikálta a Guadalupe Hidalgo-i szerződést, amelyben elveszítette kormányzatát Texas és Kalifornia, továbbá Arizona és Új-Mexikó területének nagy része felett, 15 millió dollár ellenében.

Bénito Juárez, a zapoték származású, liberális elnök és jogász (1857-72) 1855-ben megújította a mexikói törvényeket. Elnöksége után következett az ún. Porfiriato, amelynek névadója, Porfirio Díaz 1877 és 1911 között volt Mexikó elnöke (megszakítással). A korszak viszonylagos nyugalma és fejlődése (pl. vasútépítés) végső fokon a jövedelmi különbségek fokozódásával járt. Díaz erőteljesen korlátozta a szabadságjogokat, főleg a sajtót ellenőrizte.

[szerkesztés] 20. század

Porfirio Díaz antidemokratikus uralma ellen 1910-ben, újraválasztása után tört ki a forradalom. A forradalmárok ugyan legyőzték a szövetségi hadsereget, de a belső egység hiánya miatt az országban zavaros viszonyok uralkodtak 1920-ig, mígnem létrejött a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt).

A forradalom bukása után a PRI vette át a hatalmat 70 évre. L. Cárdenas elnöksége idején (1934–1940) földremformot és államosításokat hajtottak végre.

1994. január 1-jén Chiapas államban zapatista felkelés tört ki a NAFTA ellen. A hadműveletek két hét harc után társadalmi nyomásra leálltak, azóta az EZLN (A Nemzeti Felszabadulás Zapatista Hadserege) által ellenőrzött területek autonóm önkormányzatot, oktatást és egészségügyi rendszert kaptak.

A 2000. júliusi választáson a jobboldai PAN nyert.

A 2006-os választáson ismét a PAN nyert. A PRI tovább gyengült; már csak a harmadik legnagyobb frakciót tudhatja magáénak, mert a második helyre a PRD (Party of the Democratic Revolution) futott be. Az új elnök a PAN színeiben indult Felipe Calderón lett.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Mexikó közigazgatásilag 31 szövetségi államra (estados) és 1 szövetségi körzetre (Distrito Federal) tagolódik. Minden államnak saját alkotmánya és törvényhozó testülete (kongresszusa) van, élükön a kormányzó áll. A Distrito Federal Mexikóváros területének egy részét foglalja el, közvetlenül a szövetségi kormány irányítása alatt áll.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Legnépesebb városok: Mexikóváros (Ciudad de México), Guadalajara, Monterrey, Chihuahua, Puebla, Tampico, Torreón, Tijuana, Veracruz, Acapulco, Cuernavaca, León, Mexicali, Ciudad Juárez.^[3]

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Mexikóban a lakosság 60%-a mesztic (félvér: fehér és indián keveréke), indián 30%, fehér (spanyol, európai) 9%, fekete 1%.^[4]

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Számos exportcikket termel, így gyapotot, zöldség- és gyümölcsféléket, kávét, cukornádat és dohányt. 2003-as adatok alapján a világranlistán kávétermelésben a 4., cukornád termesztésben pedig 5. helyen állt.

[szerkesztés] Ipar

Jelentős iparág: vasérc, ólomérc, cinkérc, arany, ezüst, higany és kén bányászata, továbbá kőolaj- és földgázkiteremlés (2003-ban Mexikó a világon 4. volt kőolajkitermelésben). Az ország gazdasági életét a szénhidrogén-kitermelésre alapozzák. Élelmiszeripara is jelentős. Gépiparából kiemelkedik az autógyártás (pl. a német Volkswagen).

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Kultúra

Mexikó legismertebb nemzeti/vallásos szimbóluma a Guadalupei Miasszonyunk ikon.

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

• könyvtárak
• múzeumok

[szerkesztés] Művészet

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene: Lupita d'Alessio

[szerkesztés] Hagyomány és néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

A mexikói konyha az azték és a spanyol konyha elemeit tartalmazza. A legfontosabb étkezés az ebéd. Este egy kevés gyümölcsöt és tacót fogyasztanak. Nemzeti italuk a tequila. Ezenkívül a mezcal, a pulque és a sör is kedvelt.

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

Ünnepek

Dátum	spanyol neve	magyar neve
január 1.	Año Nuevo	újév
február 5.	Aniversario de la Constitución Mexicana	az alkotmány napja
február 24.	Día de la Bandera	a zászló napja
március 21.	Natalicio de Benito Juárez	Benito Juárez születésnapja
március/április	Jueves Santo	nagycsütörtök
március/április	Viernes Santo	nagypéntek
május 1.	Día del Trabajo	a munka ünnepe
május 5.	Batalla de Puebla	pueblai csata évfordulója
szeptember 1.	Informe Presidencial	a Kormánynyilatkozat évfordulója
szeptember 16.	Día de la Independencia	a függetlenség napja
október 12.	Día de la Raza	Kolumbusz napja – Az újvilág felfedezésének napja
november 1.	Días de los Muertos	halottak napja
november 2.	Día de los Fieles Difuntos	mindenszentek napja
november 20.	Aniversario de Revolución Mexicana	a forradalom napja
december 12.	Nuestra Señora de Guadalupe	a Guadalupei Szent Szűz napja
december 25-26.	Navidad	Karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Mexikó térképe
• Mexikó képekben

• hivatalos oldal
• az elnök oldala
• mexikói bútor

[szerkesztés] Lábjegyzetek

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve