Paraguay

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República del Paraguay
Tetã Paraguái
Paraguayi Köztársaság

Paraguay zászlaja Paraguay címere
Nemzeti mottó: spanyol: "Paz y justicia" Béke és igazság
Himnusz: Paraguayos, República o Muerte
Főváros	Asunción d. sz. 25°17′ ny. h. 57°38′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	Nicanor Duarte Frutos
- Alelnök	Luis Alberto Castiglioni
Hivatalos nyelv	spanyol, guaraní
Függetlenség	Spanyolországtól
- Kikiáltása
Terület
- Összes	406 752 km² (59.)
- Víz (%)	2,3
Népesség
- 2005-ös évi becslés	6 347 884  (100.)
- Népsűrűség	15 fő/km²
GDP	2006-os becslés
- Összes	8 773 millió dollár (114.) PPP: 29 297 millió dollár
- Egy főre jutó	1 483 dollár (118.) PPP: 5 277 dollár
HDI (2004)	0,754 (91.) – közepes
Pénznem	Paraguayi guaraní (PYG)
Időzóna	(UTC-4)
- Nyári időszámítás	(UTC-3)
Internet TLD	.py
Nemzetközi gépkocsijel	PY
Hívószám	+595
A Dél-amerikai Unió, a MERCOSUR, az ENSZ és az OAS tagja.

Paraguay nevét legnagyobb folyójáról kapta. Az indián eredetű név jelentése: "papagájok vize". Az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Bolívia mellett, a kontinens másik, tengerparttal nem rendelkező országa. Felszínét a Paraguay – mocsarakkal tarkított, őserdővel borított – völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keletre pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld uralja a tájat. Földje ásványkincsekben szegény, de vízenergiában gazdag. A Brazíliával közösen üzemeltetett Itaipu a Föld legnagyobb vízerőműve. Lakói főleg növénytermesztésből (rizs, kukorica, búza, gyapot) és állattenyésztésből (szarvasmarha) élnek. Jelentős a fakitermelés is.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 1.5 Történelem 2 Államszervezet és közigazgatás 2.1 Alkotmány, államforma 2.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 2.3 Politikai pártok 2.4 Közigazgatási felosztás 2.5 Védelmi rendszer 3 Népesség 3.1 Legnépesebb települések 3.2 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.3 Szociális rendszer 4 Gazdasága 4.1 Általános adatok 4.2 Gazdasági ágazatok 4.2.1 Mezőgazdaság 4.2.2 Ipar 4.2.3 Kereskedelem 4.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 5 Közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok, néprajz 6.5 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 9 Ünnepek 10 Források 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Dél-amerika két tengerpart nélküli országának egyike. A Paraguay folyó osztja két részre. Tőle nyugatra van az ország 60% elfoglaló Gran Chaco. Ez a sok folyóval átszelt alföld folyamatosan emelkedik az Andok előhegységei felé. A Paraguay folyótól nyugatra található Paraná-fennsík is, ennek magassága általában 300-600m, de a Caaguazúi-hegységben 700m-t is elér.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

A becslések szerint 250.000 főnyi őslakosság az európaiak megjelenése előtt több hullámban népesítette be a területet. Keleten a tupí-guaraní nyelvcsalád törzsei, nyugaton az aruak, a guaicuru, a mataco-mataguayo, a chamacoco, az angaite és a lengua törzsek telepedtek meg. 1527-ben a spanyolok megbízásával hajózó Sebastián Gaboto, a Csendes-óceánhoz vezető átjárót keresve fedezte fel a területet. Az 1537-ben alapított Asunción város hamarosan a spanyol gyarmati közigazgatás központjává vált a Río de la Plata vidéken, ahonnan a további területek és nemesfémek felkutatására indítottak expedíciókat. 1547-ben Domingo Martínez de Irala kormányzó által szervezett expedíció megtalálta a szárazföldi utat Peru felé, és ezt követően a területet a Perui Alkirályság alá rendelték. A terület határán feltűnő portugál gyarmatosítók ellensúlyozására a spanyolok 1588-tól az általuk meghódított területeken, elsősorban a határvidéken, jezsuita és kis számú franciskánus szerzetes betelepítését kezdeményezték. A XVII. század elejétől az általuk szervezett közösségeket az úgynevezett redukciókban telepítették le, ahol becslések szerint mintegy százezer indián élt a XVIII. század fordulóján. Az erre az időre megerősödő helyi kreol arisztokrácia 1725-ben, majd 1733-35 között lázadt fel a Jezsuita Rend által gyakorolt gazdasági monopólium ellen, majd ezt követően 1753-56 között a missziók lakossága is fegyvert ragadt az 1750-ben kötött spanyol-portugál Madridi Szerződéssel szembeni tiltakozásul, melyben a spanyol korona missziós területeket engedett át a portugáloknak. Részben ez is közrejátszott, hogy a zárt településeknek e sajátos formájára már nem tartva igényt 1767-ben III. Károly rendeletében a jezsuita rendet feloszlatta.

1776-ban a paraguayi területeket a Perui Alkirályságból kiváló Río de la Plata-i alkirálysághoz csatolták. Ennek székhelyéből, Buenos Airesből kiinduló spanyolok elleni függetlenségi felkelés argentin csapatai 1810-ben a paraguayi területek bekebelezésére tettek kísérletet, de ezt a helyi csapatoknak sikerült meghiusítani, és az 1811. június 17-i asuncióni kongresszuson kimondták a Spanyolországtól független, önálló Paraguay létrejöttét. Az ország élére José Gaspar Rodríguez de Francia, a függetlenségi harcok egyik hőse került, akit 1817-ben örökös diktátorrá neveztek ki. A szomszédos államok által területileg fenyegetett ország megerősítése érdekében Francia vasszigorral kormányzott. Az országot teljesen elzárta a külvilágtól és a bel- illetve a külbékét kicsiny, de jól fegyelmezett hadseregével sikerült is biztosítania haláláig,1840. szeptember 20-ig.

Utódját, Carlos Antonio Lópezt 1844-ben diktátori hatalommal elnökké választották, s ezt a hivatalt 1862. szeptember 10-i haláláig meg is tartotta. López hatalmas személyi vagyont halmozott fel, ugyanakkor ő kezdte meg Francia politikájával szakítva az ország nyitását és modernizációját. Juan Manuel de Rosas argentin elnökkel, aki nem ismerte el Paraguay függetlenségét, az 1845-46-os sikertelenül megvívott háborúba keveredett, majd Rosas bukása után normalizálódtak a két ország közti kapcsolatok. 1853-ban végre több ország elismerte Paraguay állami létét, de külkapcsolatai soha sem váltak zavartalanná a szomszédos országokkal. 1862-ben, apja halálakor Francisco Solano López lett az elnök, aki tovább folytatta az ország modernizálására tett kísérleteket. Mégis legfontosabbnak a hadsereg fejlesztését vélte, melynek létszámát rövidesen 60.000 főre növelte. 1864-ben, mikor Brazília Uruguay ellen támadást hajtott végre, a politikai egyensúly veszélyeztetésétől félve López hadat üzent Brazíliának és ezzel megkezdődött a hat évig tartó paraguayi háború, melyben a lakosság többsége elesett és az argentín-brazil-uruguayi Hármas Szövetség az ország területének csaknem a felét szerezte meg Paraguaytól.

1870-1904 között a konzervatív Colorados és a liberális Azules párt közötti vég nélküli harcok és egymást követő államcsínyek jellemezték az ország belpolitikáját. Paraguay az I. világháború alatt semleges maradt, amely az ország gazdaságára nézve némi élénkülést hozott. 1928-ban a Bolíviával határos Chaco-vidéken jelentős olajmezőt fedeztek fel, amely a két ország között amúgy is meglévő területi vitát tovább mérgesítette. Az állandó határincidensek végül 1932-35 között a Gran Chacó-i háborúhoz vezettek. Az 1938-ban megkötött béke értelmében Paraguay a vitatott területek nagy részét megkapta, de biztosítania kellett Bolívia számára egy kijáratot a Paraná folyóhoz. Közben az ország irányítását Eusebio Ayala elnöktől (1932-36) az 1936. február 17-én lezajlott febrerista népi felkelésben annak vezetője, Rafael Franco ezredes (1936-37) ragadta magához, akit egy újabb katonai puccs elődje sorsára juttatott. 1939-ben José Félix Estigarribia tábornokot (1939-40), a chacói háború hősét választották elnöknek, aki nem sokkal később váratlanul meghalt és helyét Higinio Morínigo (1940-48) vette át.

Moríngio kormányzását követően az ország ismét politikai anarchiába süllyedt, és az egymást követő diktátorok rövid életű kormányzását csak Alfredo Stroessner tudta megszakítani. Stroessner 1954. május 5-én hadügyminiszterként katonai puccsal megdöntötte Federico Chávez Careaga (1949-54) hatalmát és az elnökválasztás után, amelyen egyedüli jelöltként indult, ő lett az ország elnöke (1954-89). A Colorado Párt és a hadsereg támogatásával felszámolta az ellenzéket, ugyanakkor a külföldi segélyeket felhasználva visszaszorította az inflációt és iskolák, korházak, utak és vízi erőművek építésébe kezdett. Stroessnert nyolcszori újraválasztását követően 1989. február 2-án katonai főparancsnoka, Andrés Rodríguez tábornok vezette katonai puccs buktatta meg, de a katonai irányítású Colorado Párt megtartotta politikai vezető szerepét Rodríguez tábornok elnökké választásával. 1992-ben új alkotmány lépett érvénybe és a kormány demokratikus reformokat léptetett életbe. Ennek eredményeként 1993 májusában megrendezték az ország első demokratikus választását, melyen a Colorado Pártbeli, magyar származású Juan Carlos Wasmosy győzedelmeskedett. Elnöksége alatt (1993-98) Paraguay csatlakozott a Mercosur-hoz és felgyorsult a privatizáció az egyes ágazatokban. Az 1998-as elnökválasztáson a szintén Colorado Pártbeli Raúl Cubas Grau győzött és vette át Wasmosytól az ország kormányzását.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

• Asociación Nacional Republicano-Partido Colorado (ANR) – Colorado Párt
• Partido Demócrata Cristiano (PDC) – Kereszténydemokrata Párt
• Partido Liberal Radical Auténtico (PLRA) – Liberális Párt
• Encuentro Nacional (EN)
• Partido Blanco (PB)
• Partido Revolucionario Febrista (PRF) – Febrerista Párt

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Paraguay közigazgatásilag 17 kerületre (departemento) és a fővárosra osztható:

1. Alto Paraguay
2. Alto Paraná
3. Amambay
4. Distrito Capital
5. Boquerón
6. Caaguazú
7. Caazapá
8. Canindeyú
9. Central
10. Concepción
11. Cordillera
12. Guairá
13. Itapúa
14. Misiones
15. Ñeembucú
16. Paraguarí
17. Presidente Hayes
18. San Pedro

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

mesztic 91%, guarani indián 3%, német 2%, egyéb 4%

A lakosság 90%-a római katolikus. 5%-uk protestáns.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Mezőgazdaságának alapja az állattenyésztés (szarvasmarha). A növénytermesztés (rizs, bab, búza, kukorica) alárendelt, a jerba tea és a citrusfélék feldolgozása valamint exportja növekszik. ERdőségei értékes keményfákat adnak.

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

Vízenergiában gazdag ország, villamosenergia-szükségleteinek 99%-át vízerőművek fedezik. Ipara nem jelentős, csak a mezőgazdasági termékek feldolgozása (húsfeldolgozás) számottevő.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedési hálózatát a 441 km hosszúságú vasút- és 29 500 km hosszúságú közúthálózat adja. A repülőterek száma 11 (melyek közül a legjelentősebb Asunción nemzetközi repülőtere), a kikötőké 4.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve