Honduras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

República de Honduras
Hondurasi Köztársaság

Honduras zászlaja Honduras címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: [[Tu bandera es un lampo de cielo]]
Főváros	Tegucigalpa é. sz. 14°6′ ny. h. 87°13′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Elnöki köztársaság
- Elnök	Manuel Zelaya Rosales
- Alelnök	Elvin Ernesto Santos
Hivatalos nyelv	spanyol
Beszélt nyelvek	spanyol, angol, indián nyelvek
Függetlenség	Spanyolországtól
- Dátum
Terület
- Összes	112 492 km² (102.)
- Víz (%)	elhanyagolható
Népesség
- 2006-os évi becslés	7 326 496  (96.)
- 2000-es évi népszámlálás	6 975 204
- Népsűrűség	65 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	8 981 millió dollár (113.) PPP: 21 552 millió dollár
- Egy főre jutó	1,213 dollár (122.) PPP: 3 131 dollár
HDI (2003)	0,667 (116.) – közepes
Pénznem	[[Hondurasi lempira]] (HNL)
Időzóna	CST (UTC-6)
Internet TLD	.hn
Nemzetközi gépkocsijel	HN
Hívószám	+504
A BCIE, az ENSZ és az OAS tagja.

Honduras (ejtsd: [ondúrász], jelentése spanyolul „Mélységek”) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában. A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik. A fejletlen agrárország földjéből ólmot, aranyat, ezüstöt, rezet és cinket bányásznak. A trópusi ültetvények legfontosabb terményei: a banán, a kávé, a cukornád, a gyapot és a dohány.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzata 1.2 Vízrajza 1.3 Éghajlata 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelme 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.4.1 Elnökök 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdasága 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 7.3 Művészetek 7.4 Hagyomány és néprajz 7.5 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepnapok 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

A Közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja: Las Minas, 2865 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

Fontosabb folyók:

• Río Patuca
• Río Ulúa
• Río Choluteca
• Río Negro
• Río Coco
• Río Goascorán
• Río Talgua
• Río Culmí
• Río Wuampú
• Río Guayape
• Río Boquerón
• Río Tinto
• Río Cangrejal

[szerkesztés] Éghajlata

A országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog.

1998 novemberében a hurrikán súlyos károkat mért az országra.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelme

A partjait először Kolumbusz pillantotta meg, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor. Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenöször fogalmazták újra.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 16 megyére (spanyolul departamento) oszlik, melyek a következők:

1. Atlántida
2. Choluteca
3. Colón
4. Comayagua
5. Copán
6. Cortés
7. El Paraíso
8. Francisco Morazán
9. Gracias a Dios
10. Intibucá
11. Islas de la Bahia
12. La Paz
13. Lempira
14. Ocotepeque
15. Olancho
16. Santa Bárbara
17. Valle
18. Yoro

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 6 249 598 fő, melynek 54%-a városokban él. A népességnövekedés 2,32%-os, az írástudatlanság 23,8%-os. A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián, 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt, és több indián nyelvet is. A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

A lakosság saját szükségletére kukoricát, rizst és babot termeszt. A jórészt külföldiek tulajdonában lévő ültetvényekről banán, kávé, cukornád, dohány és gyapot kerül a világpiacra. Jelentős az USA-ba irányuló garnélarák- és homárexport.

[szerkesztés] Ipar

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

[szerkesztés] Kereskedelem

Exporttermékek: kávé, banán, garnéla, homár, hús, cinkérc, fa. Importtermékek: műszaki felszerelések és járművek, ipari nyersanyagok, vegyszerek, üzemanyag, élelmiszerek, energia. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Salvador, Mexikó, Guatemala, Németország, Belgium, Japán.

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még eléggé kiépítetlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km. Ezenkívül még 12 repülőtér és 6 kikötő van az országban.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyomány és néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepnapok

• Újév (január 1.)
• Az amerikai ország napja (április 14.)
• a munka ünnepe (május 1.)
• a függetlenségnapja (Szeptember 15.)
• Morazán születésnapja (október 3.)
• Kolumbusz napja (Október 12.),
• a hadsereg napja (Október 21.)
• Karácsony (December 25-26).

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve