Dominikai Közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Commonwealth of Dominica
Dominikai Közösség

Dominikai Közösség zászlaja Dominikai Közösség címere
Nemzeti mottó: After God is the Earth
Himnusz: A Dominikai Közösség himnusza
Főváros	Roseau é. sz. 15°18′ ny. h. 61°23′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris köztársaság
- Elnök	Nicholas Liverpool
- Miniszterelnök	Roosevelt Skerrit
Hivatalos nyelv	angol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
- Dátum
Terület
- Összes	754 km² (129.)
- Víz (%)	1,6
Népesség
- 2006-os évi becslés	71 727  (201.)
- 2003-as évi népszámlálás	69 278
- Népsűrűség	95 fő/km²
GDP	2005-ös becslés
- Összes	300 millió dollár (178.) PPP: 457 millió dollár
- Egy főre jutó	4 181 dollár (79.) PPP: 6 764 dollár
HDI (2004)	0,793 (68.) – közepes
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Időzóna	(UTC-4)
- Nyári időszámítás	(UTC-4)
Internet TLD	.dm
Nemzetközi gépkocsijel	WD
Hívószám	+1-767
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS tagja.

Sziget a Kis-Antillák szigetívében. Spanyol nevét, amely "vasárnap"-ot jelent, annak köszönheti, hogy felfedezése a hét ezen napján történt. Nagy-Britannia volt gyarmata 1978-ban nyerte el függetlenségét. A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Az idegenforgalom jelentős bevételi forrása a szigetállamnak. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.3.1 Elnökök 3.3.2 Miniszterelnökök 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népessége 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 5.1 Általános adatok 5.2 Gazdasági ágazatok 5.2.1 Mezőgazdaság 5.2.2 Ipar 5.2.3 Kereskedelem 5.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 5.3 Közlekedés 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Tudomány 6.5 Gasztronómia 7 Turizmus 8 Sport 9 Állami ünnepek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Az arawakok voltak Dominicán a legkorábbi lakók. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf Dominicára egy vasárnapi napon (vasárnap dominica latinul) érkezett, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominicát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták Dominicát, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominica elszigetelt maradt, egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről. 1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominica volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Elnökök

Név	hivatali ideje
Sir Louis Cools-Lartigue	1978. november 3. – 1979. január 16.
Fred Degazon	1979. január 16. – 1980. február 28.
Jennes Armour (Fred Degazont helyetesítette)	1979. június 21. – 1980. február 28.
Aurelius Marie	1980. február 28. – 1984. február 28.
Clarence A. Seignoret	1984. február 28. – 1993. október 25.
Crispin Sorhaindo	1993. október 25. – 1998. október 6.
Vernon Shaw	1998. október 6. – 2003. október 1.
Nicholas Liverpool	2003. október 1. óta

[szerkesztés] Miniszterelnökök

Név	Hivatali ideje
Patrick John	1978. november 3. – 1979. június 21.
Oliver Seraphin	1979. június 21. – 1980. július 27.
Mary Eugenia Charles	1980. július 27. – 1995. június 14.
Edison James	1995. június 14. – 2000. február 3.
Rosie Douglas	2000. február 3. – 2000. október 1.
Pierre Charles	2000. október 3. – 2004. január 6.
Roosevelt Skerrit	2004. január 8. óta

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják:

1. Parroquia de San Andrés
2. Parroquia de San David
3. Parroquia de San Jorge
4. Parroquia de San Juan
5. Parroquia de San José
6. Parroquia de San Lucas
7. Parroquia de San Marcos
8. Parroquia de San Patricio
9. Parroquia de San Pablo
10. Parroquia de San Pedro

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népessége

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakosság kb. 70 000 fő. A népesség 0,45%-kal csökken. Összetétele: fekete: 80%, mulatt: 19%, indián: 1%.

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A lakosság 80%-a katolikus, 5%-a metódista, 3%-a pünkösdista, 3%-a ádventista, 2%-a baptista. A vudu vallás is elterjedt.

Az ország hivatalos nyelve az angol. Ennek helyi változatát beszélik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Állami ünnepek

dátum	Név
január 1.	újév
január 2.	újév másnapja
február/március	Karnevál (rózsahétfő)
febrár/március	hamvazószerda
tavasz	nagypéntek
tavasz	húsvégvasárnap és hétfő
május 1.	a munka ünnepe
május	pünkösdvasárnap és hétfő
augusztus 1.	az emancipáció napja
november 3.	a függetlenség napja
november 4.	a népi választás napja
december 25-26	karácsony

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Karte von Dominica (www.lonelyplanet.com)
• hivatalos oldal
• a turizmus hivatalos oldala

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga