Saint Lucia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

State of Saint Lucia
Sent Lisi
Saint Lucia Állam

Saint Lucia zászlaja Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: angol: "The Land, The People, The Light" A föld, a nép, a fény
Himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia
Főváros	Castries é. sz. 14°1′ ny. h. 60°59′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	Parlamentáris monarchia
- Uralkodó	II. Erzsébet
- Kormányzó	Pearlette Louisy
- Miniszterelnök	Stephenson King
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	angol, kreol, francia, spanyol
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
- Kikiáltása
Terület
- Összes	620 km² (193.)
- Víz (%)	1,6
Népesség
- 2005-ös évi becslés	160 765  (188.)
- Népsűrűség	259 fő/km²
GDP	2006-os becslés
- Összes	933 millió dollár (162.) PPP: 1 081 millió dollár
- Egy főre jutó	5 650 dollár (66.) PPP: 7 141 dollár
HDI (2004)	0,790 (71.) – közepes
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Időzóna	(UTC-4)
Internet TLD	.lc
Nemzetközi gépkocsijel	WL
Hívószám	+1-758
A Nemzetközösség, a La Francophonie, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS tagja.

A Kis-Antillák Szélfelőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. Az egykori brit gyarmat 1979-ben kiáltotta ki függetlenségét. A sziget vulkanikus eredetű. Trópusi éghajlatú földjén cukornádat, banánt, kókuszdiót, kakaót és citrusféléket termesztenek. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása (cukor- és rumgyártás) jellemzi. Dinamikusan fejlődő ágazat az idegenforgalom.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajza, természeti környezete 2.1 Domborzata 2.2 Vízrajza 2.3 Éghajlata 2.4 Növény- és állatvilága 3 Népessége,lakossága 3.1 Általános adatok 3.2 Városok 3.3 Nyelvi összetétel, vallási összetétel 3.4 Szociális rendszer 4 Közigazgatása és politikai rendszere 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Főkormányzók 4.6 Védelmi rendszer 5 Gazdasága 5.1 Szektorai 5.2 Közlekedés 6 Oktatási rendszer és kultúra 6.1 Iskolarendszer 6.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Gasztronómia 7 Történelem 8 Média 9 Állami ünnepek 10 Hasznos információk 11 Forrás 12 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

[szerkesztés] Domborzata

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200-300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter.

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26°C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak május és augusztus között van.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

[szerkesztés] Városok

Saint Lucia települései
Rangsor	Név	Lakosság			Kerület
		1991-es népszámlálás	2001-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Castries	11 100	10 634	11 293	Castries
2.	Bexon	n.a.	7 119	7 560	Castries
3.	Babonneau	n.a.	5 138	5 457	Castries
4.	Ciceron	n.a.	3 577	3 799	Castries
5.	Dennery	2 500	3 051	3 149	Dennery
6.	La Clery	n.a.	2 801	2 975	Castries
7.	Vieux Fort	4 100	2 827	2 899	Vieux Fort
8.	Morne du Don	n.a.	2 679	2 845	Castries
9.	Marchand	n.a.	2 576	2 736	Castries
10.	Micoud	3 300	2 619	2 631	Micoud
11.	Laborie	1300	2 638	2 574	Laborie
12.	Grande Rivière	n.a.	2 031	2 448	Gros Islet
13.	Augier	n.a.	2 176	2 231	Vieux Fort
14.	Soufrière	3 000	1997	1959	Soufrière
15.	Anse-la-Raye	1500	1405	1480	Anse-la-Raye
16.	Canaries	1000	1334	1306	Canaries
17.	Gros Islet	1400	679	783	Gros Islet
18.	Cap Estate	400	n.a.	699	Gros Islet
19.	Choiseul	400	313	302	Choiseul
20.	Choc	40	n.a.	52	Gros Islet

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a kreol nyelvet is.

A katolikusok aránya 67,5%, az ádventistáké 8,5%, a pünkösdistáké 2,1%, az evangélikusoké 2%.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország államformája alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó.

Saint Lucia 1971-ben nyerte el a függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül. Az ország államfője II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt a főkormányzó képviseli az államban.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament kétkamarás, a képviselőházból (17 választott képviselő) és a szenátusból (11 szenátor) áll. A miniszterelnök a képviselőház legnagyobb pártjából kerül ki. Saint Lucia 10 választókerületből áll.

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 11 kerületre van felosztva:

szám	kerület	terület in km²	lakosság	népsűrűség (fő/km²)
1	Anse-la-Raye	31	6.495	210
2	Canaries	16	1.906	119
3	Castries	79	61.341	776
4	Choiseul	31	6.372	206
5	Dennery	70	12.773	182
6	Forest	78	0	0
7	Gros Islet	101	19.816	196
8	Laborie	38	7.978	210
9	Micoud	78	17.153	220
10	Soufrière	51	7.328	144
11	Vieux Fort	44	16.329	371
	összes	617	158.076	256

[szerkesztés] Politikai pártok

• Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
• Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

[szerkesztés] Főkormányzók

Név	hivatali ideje
Sir Allen Montgomery Lewis	1979. február 22. – 1980. június 19.
Boswell Williams	1980. június 19. – 1982. december 13.
Sir Allen Montgomery Lewis	1982. december 13. – 1987. április 30.
Vincent Floissac	1987. április 30. – 1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James	1988. október 10. – 1996. június 1.
Sir George Mallet	1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Dame Pearlette Louisy	1997. szeptember 17. óta

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj. Importtermékek: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, Brazília, USA, Trinidad és Tobago, Barbados.

[szerkesztés] Közlekedés

Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF). Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés baloldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Gasztronómia

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedt.

[szerkesztés] Történelem

A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

[szerkesztés] Média

• Radio St. Lucia – állami rádió
• The Wave – magánrádió
• Helen Television Service
• The Voice – újság
• The Star – újság

[szerkesztés] Állami ünnepek

• Január 1./2.: újév
• február 22.: függetlenség napja
• tavasz: nagypéntek
• tavasz: húsvégvasárnap és húsvéthétfő
• május 1.: a munka napja
• május/június: pünkösdhétfő
• augusztus 1.: A felszabadulás napja
• október 2.: Új kenyér ünnepe
• December 13. Lucia (Luca)-nap
• december 25./26.: karácsony

[szerkesztés] Hasznos információk

Az országban a hálózati feszültség 220 Volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 Volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

[szerkesztés] Forrás

• Saint Lucia Government Statistics Department

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• hivatalos oldal
• képek)
• turisztikai portál

A világ országai | Amerika

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek

Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela * tagsági viszonya felfüggesztve

A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság	Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság	Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák	Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga