New Immissions/Updates:
boundless - educate - edutalab - empatico - es-ebooks - es16 - fr16 - fsfiles - hesperian - solidaria - wikipediaforschools
- wikipediaforschoolses - wikipediaforschoolsfr - wikipediaforschoolspt - worldmap -

See also: Liber Liber - Libro Parlato - Liber Musica  - Manuzio -  Liber Liber ISO Files - Alphabetical Order - Multivolume ZIP Complete Archive - PDF Files - OGG Music Files -

PROJECT GUTENBERG HTML: Volume I - Volume II - Volume III - Volume IV - Volume V - Volume VI - Volume VII - Volume VIII - Volume IX

Ascolta ""Volevo solo fare un audiolibro"" su Spreaker.
CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
Bahama-szigetek - Wikipédia

Bahama-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Commonwealth of The Bahamas
Bahamai Közösség
Bahama-szigetek zászlaja Bahama-szigetek címere
Bahama-szigetek zászlaja Bahama-szigetek címere
Nemzeti mottó: Forward Upward Onward Together
Himnusz: March On, Bahamaland
Bahama-szigetek fekvése
Főváros Nassau (Bahama-szigetek)
é. sz. 25°4′ ny. h. 77°20′
Államforma Parlamentáris monarchia
 - Királynő II. Erzsébet
 - Főkormányzó Arthur Dion Hanna
 - Miniszterelnök Hubert Alexander Ingraham


Hivatalos nyelv angol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól 
 - Dátum  
Terület  
 - Összes 13939 km² (156.)
 - Víz (%) 28
Népesség  
 - 2005-ös évi becslés 323 000  (177.)
 - 1990-es évi népszámlálás 254 685
 - Népsűrűség 22 fő/km²
GDP 2005-ös becslés
 - Összes 6 223 millió dollár (127.)
PPP: 6 301 millió dollár
 - Egy főre jutó 18 917 dollár (33.)
PPP: 20 507 dollár
HDI (2004) 0,825 (52.) – magas
Pénznem Bahamai dollár (BSD)
Időzóna EST (UTC-5)
 - Nyári időszámítás EDT (UTC-4)
Internet TLD .bs
Nemzetközi gépkocsijel BS
Hívószám +1-242
A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja.

A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete

Fontosabb szigetei
Név terület (km²) lakosság
Abaco 1681 13 170
Acklins 497 428
Andros 5 957 7 686
Berry Islands 31 709
Bimini 23 1 717
Cat Island 388 1 647
Crooked Island és Long Cay 241 350
Eleuthera 484 7 999
Exuma 290 3 571
Grand Bahama 1373 46 994
Harbour Island 8 1639
Inagua 1551 969
Long Island 596 2 992
Mayaguana 285 259
New Providence 207 210 832
Ragged Island 36 72
Rum Cay 78 80
San Salvador 163 970
Spanish Wells 26 1527

[szerkesztés] Domborzata

[szerkesztés] Vízrajza

[szerkesztés] Éghajlata

Az országban a szubtrópusi éghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C.

[szerkesztés] Növény- és állatvilága

[szerkesztés] Népessége,lakossága

[szerkesztés] Általános adatok

Az ország lakossága 303 000 fő, melynek 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású.

Az országban a munkaerő 156000 fő.

Munkanélküliség: 6,9%

Városi lakosság aránya: 86,5%

Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség

Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, kézműipari termékek, olaj, benzin, élelmiszer és élőállatok

Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Franciaország, Németország, Dél-Korea, Olaszország, Japán

Repülőterek száma: 30

Kikötők száma: 3

Kereskedelmi hajóflotta: 1076 hajó, 31 309 187 BRT

[szerkesztés] Legnépesebb városok

Nassau (222 200 fő)

[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol. A lakosság 68%-a protestáns (32% baptista, 20% anglikán, 6% metodista, 10% egyéb), 19%-a római katolikus, 13%-a pedig egyéb felekezekhez tartozik.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Az ország államformája alkotmányos monarchia, államfő a mindenkori brit királynő.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

  1. Acklins
  2. Berry Islands
  3. Bimini
  4. Black Point
  5. Cat Island
  6. Central Abaco
  7. Central Andros
  8. Central Eleuthera
  9. City of Freeport
  10. Crooked Island
  11. East Grand Bahama
  12. Exuma
  13. Grand Cay
  14. Harbour Island
  15. Hope Town
  16. Inagua
  17. Long Island
  18. Mangrove Cay
  19. Mayaguana
  20. Moore's Island
  21. North Abaco
  22. North Andros
  23. North Eleuthera
  24. Ragged Island
  25. Rum Cay
  26. San Salvador
  27. South Abaco
  28. South Andros
  29. South Eleuthera
  30. Spanish Wells
  31. West Grand Bahama

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Miniszterelnökök

Név Hivatali ideje Párt
Sir Roland Symonette 1964. január 7. – 1967. január 16. United Bahamian Party
Lynden O. Pindling 1967. január 16. – 1992. augusztus 21. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 1992. augusztus 21. – 2002. május 3. Free National Movement
Perry Christie 2002. május 3. – 2007. május 2. Progressive Liberal Party
Hubert Ingraham 2007. május 2. óta Free National Movement

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Szektorai

  • Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Mezőgazdasági ország. Cukornádat, gyümölcsféléket(banán, ananász stb.) termesztenek

  • Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
  • Szolgáltatások

Gazdaságának alapja az idegenforgalom.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség. Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, kézműipari termékek, kőolajtermékek, élelmiszerek, élőállatok. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Dél-Korea, Németország, Spanyolország, Norvégia, Franciaország, Japán, Lengyelország, Olaszország, Svájc.

[szerkesztés] Közlekedés

Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km. A kikötők száma 3, a repülőtereké 30.

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year’s Day újév
március/április Good Friday nagypéntek
március/április Easter húsvétvasárnap és hétfő
június 1. pénteke Labour Day a munka ünnepe
május/június White Monday pünkösdhétfő
július 10. Independence Day függetlenség napja (1973)
augusztus 1. hétfője Emancipation Day a rabszolgák emléknapja –
1834.08.01-én felkeltek a rabszolgák
október 12. Discovery Day a felfedezés napja –
Kolumbusz 1492 e napján fedezte fel
december 25-26 Christmas Day karácsony

[szerkesztés] Történelme

A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'árnyékos tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.

Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a VII. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40.000-nél több lucayan élt Kolumbusz 1492-es érkezésekor.

Kolumbusz Kristóf az Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett szigeten szállt partra. Ezt a lucayanok Guanahahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Bahama középső részén van ez a hely. Itt lépett kapcsolatba Kolumbusz a lucayanokkal és javakat cserélt velük.

A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok voltak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.

A Bahama-szigetek 1717-ben lett brit koronagyarmat. Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett rabszolgáival együtt 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében.

1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Bernardo de Gálvez gróf, Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence városban található brit haditengerészeti támaszpontot.

A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ben Bahama-szigetek teljesen független lett, de a Nemzetközösség tagja maradt. 1967-ben Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ben miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Manapság az ország a nyugati féltekén az egy főre számítva harmadik legnagyobb jövedelmet mondhatja magáénak, ami a karibi térségben a legmagasabb, beleértve a Kajmán-szigeteket is. Az ország arcülata jelentősen változik az oktatás, az egészségügyi ellátás, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a börtönök és az illegális bevándorlás következtében.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bahama-szigetek témájú médiaállományokat.


A világ országai | Amerika
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |

Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela

Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland

Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia

Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga


Amerikai Államok Szervezete (OAS) Az Amerikai Államok Szervezetének logója
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela


* tagsági viszonya felfüggesztve

Static Wikipedia (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu