Bahama-szigetek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
Nemzeti mottó: Forward Upward Onward Together | |||||
Himnusz: March On, Bahamaland | |||||
Főváros | Nassau (Bahama-szigetek) |
||||
Államforma | Parlamentáris monarchia | ||||
- Királynő | II. Erzsébet | ||||
- Főkormányzó | Arthur Dion Hanna | ||||
- Miniszterelnök | Hubert Alexander Ingraham
|
||||
Hivatalos nyelv | angol | ||||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
- Dátum | |||||
Terület | |||||
- Összes | 13939 km² (156.) | ||||
- Víz (%) | 28 | ||||
Népesség | |||||
- 2005-ös évi becslés | 323 000 (177.) | ||||
- 1990-es évi népszámlálás | 254 685 | ||||
- Népsűrűség | 22 fő/km² | ||||
GDP | 2005-ös becslés | ||||
- Összes | 6 223 millió dollár (127.) PPP: 6 301 millió dollár |
||||
- Egy főre jutó | 18 917 dollár (33.) PPP: 20 507 dollár |
||||
HDI (2004) | 0,825 (52.) – magas | ||||
Pénznem | Bahamai dollár (BSD ) |
||||
Időzóna | EST (UTC-5) | ||||
- Nyári időszámítás | EDT (UTC-4) | ||||
Internet TLD | .bs |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | BS | ||||
Hívószám | +1-242 |
||||
A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
Név | terület (km²) | lakosság |
---|---|---|
Abaco | 1681 | 13 170 |
Acklins | 497 | 428 |
Andros | 5 957 | 7 686 |
Berry Islands | 31 | 709 |
Bimini | 23 | 1 717 |
Cat Island | 388 | 1 647 |
Crooked Island és Long Cay | 241 | 350 |
Eleuthera | 484 | 7 999 |
Exuma | 290 | 3 571 |
Grand Bahama | 1373 | 46 994 |
Harbour Island | 8 | 1639 |
Inagua | 1551 | 969 |
Long Island | 596 | 2 992 |
Mayaguana | 285 | 259 |
New Providence | 207 | 210 832 |
Ragged Island | 36 | 72 |
Rum Cay | 78 | 80 |
San Salvador | 163 | 970 |
Spanish Wells | 26 | 1527 |
[szerkesztés] Domborzata
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
Az országban a szubtrópusi éghajlat uralkodik. Az évi átlagos középhőmérséklet 28 °C.
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország lakossága 303 000 fő, melynek 80%-a fekete, 10%-a fehér, 10%-a pedig ázsiai és egyéb származású.
Az országban a munkaerő 156000 fő.
Munkanélküliség: 6,9%
Városi lakosság aránya: 86,5%
Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség
Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, kézműipari termékek, olaj, benzin, élelmiszer és élőállatok
Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Franciaország, Németország, Dél-Korea, Olaszország, Japán
Repülőterek száma: 30
Kikötők száma: 3
Kereskedelmi hajóflotta: 1076 hajó, 31 309 187 BRT
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Nassau (222 200 fő)
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban az angolt és a kreolt beszélik. Ezek közül a hivatalos az angol. A lakosság 68%-a protestáns (32% baptista, 20% anglikán, 6% metodista, 10% egyéb), 19%-a római katolikus, 13%-a pedig egyéb felekezekhez tartozik.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az ország államformája alkotmányos monarchia, államfő a mindenkori brit királynő.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
- Acklins
- Berry Islands
- Bimini
- Black Point
- Cat Island
- Central Abaco
- Central Andros
- Central Eleuthera
- City of Freeport
- Crooked Island
- East Grand Bahama
- Exuma
- Grand Cay
- Harbour Island
- Hope Town
- Inagua
- Long Island
- Mangrove Cay
- Mayaguana
- Moore's Island
- North Abaco
- North Andros
- North Eleuthera
- Ragged Island
- Rum Cay
- San Salvador
- South Abaco
- South Andros
- South Eleuthera
- Spanish Wells
- West Grand Bahama
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Miniszterelnökök
Név | Hivatali ideje | Párt |
---|---|---|
Sir Roland Symonette | 1964. január 7. – 1967. január 16. | United Bahamian Party |
Lynden O. Pindling | 1967. január 16. – 1992. augusztus 21. | Progressive Liberal Party |
Hubert Ingraham | 1992. augusztus 21. – 2002. május 3. | Free National Movement |
Perry Christie | 2002. május 3. – 2007. május 2. | Progressive Liberal Party |
Hubert Ingraham | 2007. május 2. óta | Free National Movement |
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
Jelentős bevételeket köszönhet liberális adórendszerének, amelyre alapozva virágzanak az off-shore vállalkozások. A világtengereken számtalan hajó közlekedik bahamai zászlók alatt
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Mezőgazdasági ország. Cukornádat, gyümölcsféléket(banán, ananász stb.) termesztenek
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
- Szolgáltatások
Gazdaságának alapja az idegenforgalom.
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: hal, rum, só, gyümölcs, zöldség. Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, járművek, kézműipari termékek, kőolajtermékek, élelmiszerek, élőállatok. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Dél-Korea, Németország, Spanyolország, Norvégia, Franciaország, Japán, Lengyelország, Olaszország, Svájc.
[szerkesztés] Közlekedés
Az országban nincs vasút. A közúthálózat hossza 2693 km. A kikötők száma 3, a repülőtereké 30.
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Ünnepek
Dátum | angol neve | magyar neve |
---|---|---|
január 1. | New Year’s Day | újév |
március/április | Good Friday | nagypéntek |
március/április | Easter | húsvétvasárnap és hétfő |
június 1. pénteke | Labour Day | a munka ünnepe |
május/június | White Monday | pünkösdhétfő |
július 10. | Independence Day | függetlenség napja (1973) |
augusztus 1. hétfője | Emancipation Day | a rabszolgák emléknapja – 1834.08.01-én felkeltek a rabszolgák |
október 12. | Discovery Day | a felfedezés napja – Kolumbusz 1492 e napján fedezte fel |
december 25-26 | Christmas Day | karácsony |
[szerkesztés] Történelme
A Bahama név eredete vitatott. Vannak akik a spanyol baja mar: 'árnyékos tenger' kifejezésből eredeztetik; mások szerint a Grand Bahama Island-ra alkalmazott lucayan szóra megy vissza, ba-ha-ma: 'nagy felső középső föld'.
Bár a térség korábban is lakott volt, a tengerjáró taino nép a déli Bahama-szigetekre a VII. században nyomult be Hispaniola és Kuba felől. Ezeket az embereket ismerik lucayan néven. Becslések szerint 40.000-nél több lucayan élt Kolumbusz 1492-es érkezésekor.
Kolumbusz Kristóf az Újvilágban először az általa San Salvadornak nevezett szigeten szállt partra. Ezt a lucayanok Guanahahani néven nevezték, a mai neve Samana Cay vagy pedig a mai San Salvador-sziget, amit Waitling szigete néven is ismernek. Bahama középső részén van ez a hely. Itt lépett kapcsolatba Kolumbusz a lucayanokkal és javakat cserélt velük.
A bahamai lucayanokat később Hispaniolára szállították rabszolgaként, és két évtizeden belül a lucayan társadalom megszűnt létezni a kényszermunka, a háborúskodás, a betegségek, az emigráció és a kiházasodások miatt. A lucayan lakosság eltűnése után a Bahama-szigetek lényegében lakatlanok voltak az angol telepesek 1647-es érkezéséig. Puritánok alapítottak települést Eleuthera szigetén.
A Bahama-szigetek 1717-ben lett brit koronagyarmat. Mintegy 8000 amerikai lojalista érkezett rabszolgáival együtt 1783 után New Yorkból, Floridából, Észak- és Dél-Karolinából. A rabszolgaságot a Brit Birodalomban 1834. augusztus 1-jén tiltották be. Sok rabszolga szökött ide az Egyesült Államokból az Atlanti-óceán veszélyeit legyőzve a szabad élet reményében.
1782. május 8-án az amerikai függetlenségi háborúban Bernardo de Gálvez gróf, Louisiana spanyol kormányzója elfoglalta a Bahama-szigeteken, New Providence városban található brit haditengerészeti támaszpontot.
A britek a szigeteknek belső önkormányzatot 1964-ben adtak. 1973-ben Bahama-szigetek teljesen független lett, de a Nemzetközösség tagja maradt. 1967-ben Lynden Pindling volt az első fekete a gyarmat élén, és 1968-ben miniszterelnök lett. Egy másik bahamai fekete, Sir Milo Butler lett a főkormányzó a függetlenség után. A turizmusra és a offshore pénzügyi műveletekre támaszkodva a bahamai gazdaság az 1950-es évek óta virágzik. Manapság az ország a nyugati féltekén az egy főre számítva harmadik legnagyobb jövedelmet mondhatja magáénak, ami a karibi térségben a legmagasabb, beleértve a Kajmán-szigeteket is. Az ország arcülata jelentősen változik az oktatás, az egészségügyi ellátás, a nemzetközi kábítószer-kereskedelem, a börtönök és az illegális bevándorlás következtében.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
A világ országai | Amerika | |
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek |
A Nemzetközösség tagjai | |||
---|---|---|---|
Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga |
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|