Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
Nemzeti mottó: latin: "Pax et justitia" Béke és Igazság |
|||||
Himnusz: Saint Vincent himnusza | |||||
Főváros | Kingstown |
||||
Államforma | Parlamentáris monarchia | ||||
- Uralkodó | II. Erzsébet | ||||
- Kormányzó | Sir Frederick Ballantyne | ||||
- Miniszterelnök | Ralph Gonsalves
|
||||
Hivatalos nyelv | angol | ||||
Beszélt nyelvek | angol, kreol | ||||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
- Kikiáltása | |||||
Terület | |||||
- Összes | 389 km² (201.) | ||||
- Víz (%) | elhanyagolható | ||||
Népesség | |||||
- 2005-ös évi becslés | 117 534 (177.) | ||||
- Népsűrűség | 302 fő/km² | ||||
GDP | 2006-os becslés | ||||
- Összes | 466 millió dollár (171.) PPP: 812 millió dollár |
||||
- Egy főre jutó | 4 360 dollár (76.) PPP: 8 091 dollár |
||||
HDI (2004) | 0,759 (88.) – közepes | ||||
Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD ) |
||||
Időzóna | (UTC-4) | ||||
Internet TLD | .vc |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | WV | ||||
Hívószám | +1-784 |
||||
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS tagja. |
|||||
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szélfelőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, határai
[szerkesztés] Földrajza, természeti környezete
[szerkesztés] Domborzata
A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: Soufriere, 1234 méter.
[szerkesztés] Vízrajza
[szerkesztés] Éghajlata
[szerkesztés] Növény- és állatvilága
[szerkesztés] Népessége,lakossága
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország népessége 122 400 (2004) fő, melynek 56%-a él városokban. A népességnövekedés 0,34%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 66%-a fekete, 19%-a mulatt, 6%-a inidiai, 4%-a fehér, 2%-a indián, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
[szerkesztés] Legnépesebb városok
Saint Vincent és Grenadine-szigetek települései | |||||
Rangsor | Név | Lakosság | Körzet | ||
1. | Kingstown | 17 994 | Saint George | ||
2. | Georgetown | 1680 | Charlotte | ||
3. | Byera | 1365 | Charlotte | ||
4. | Barrouaillie | 1318 | Saint Patrick | ||
5. | Layou | 1164 | Saint Andrew | ||
6. | Biabou | 1050 | Charlotte | ||
7. | Colonarie | 1034 | Charlotte | ||
8. | Port Elizabeth | 839 | Grenadine | ||
9. | Chateaubelair | 735 | Saint David | ||
10. | Calliaqua | 636 | Saint George | ||
11. | Hamilton | 630 | Grenadine | ||
12. | Dovers | 525 | Grenadine |
[szerkesztés] Nyelvi összetétel, vallási összetétel
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a kreolt is. A lakosság 47%-a anglikán, 28%-a metodista, 13%-a római katolikus, 12%-a pedig egyéb vallású.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Közigazgatása és politikai rendszere
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
- Kormány
- Parlament
- Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 6 egyházkerületre van felosztva, melyek a következők:
- Charlotte Parish
- Grenadines Parish
- Saint Andrew Parish
- Saint David Parish
- Saint George Parish
- Saint Patrick Parish
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Védelmi rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Szektorai
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Gazdaságának alapja a növénytermesztés (banán, kókusz, fűszerek, szerecsendió, maranta).
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: banán, maranta, táró, burgonya. Importtermékek: élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Görögország, Spanyolország, USA, Nagy-Britannia, Trinidad és Tobago.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra
[szerkesztés] Iskolarendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
[szerkesztés] Történelem
Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, ami 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetéledés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- hivatalos oldal
- turizmusról
- információk Grenadáról és Saint Vincentről
- Információk Grenadáról és Saint Vincentről
A világ országai | Amerika | |
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek |
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
A Nemzetközösség tagjai | |||
---|---|---|---|
Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga |