Trinidad és Tobago
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
Nemzeti mottó: angol: "Together we aspire, together we achieve" | |||||
Himnusz: Forged From The Love of Liberty | |||||
Főváros | Port of Spain |
||||
Államforma | Parlamentáris köztársaság | ||||
- Elnök | George Maxwell Richards | ||||
- Miniszterelnök | Patrick Manning
|
||||
Hivatalos nyelv | angol | ||||
Beszélt nyelvek | angol, francia, spanyol, hindi, mandarin |
||||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||||
- Kikiáltása | |||||
Terület | |||||
- Összes | 5 128 km² (172.) | ||||
- Víz (%) | elhanyagolható | ||||
Népesség | |||||
- 2005-ös évi becslés | 1 305 000 (152.) | ||||
- Népsűrűség | 254 fő/km² | ||||
GDP | 2006-os becslés | ||||
- Összes | 19 935 millió dollár (83.) PPP: 19 561 millió dollár |
||||
- Egy főre jutó | 15 355 dollár (38.) PPP: 17 451 dollár |
||||
HDI (2004) | 0,809 (57.) – magas | ||||
Pénznem | Trinidad és Tobagó-i dollár (TTD ) |
||||
Időzóna | (UTC-4) | ||||
Internet TLD | .tt |
||||
Nemzetközi gépkocsijel | TT | ||||
Hívószám | +1-868 |
||||
A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS tagja. | |||||
Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szírai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai partmenti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Az ország 2 fő és több kisebb szigetből áll. Trinidad területe 4828 km², míg Tobagoé 300 km². Trinidad szigetén emelkedik az ország legmagasabb pontja az El Cerro Del Aripo (941 m).
[szerkesztés] Vízrajz
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország éghajlata trópusi. Az esős évszak júniustól decemberig tart és 2000 mm esik ebben az időszakban.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
[szerkesztés] Természeti világörökségei
[szerkesztés] Történelem
A szigeteket Kolumbusz fedezte fel 1498-ban, ezután spanyol gyarmati uralom alá került. Az angolok 1797-ben foglalták el Trinidad szigetét, majd 1802-ben Nagy-Britannia kapta meg. Tobago 1814-ben az angolok birtokába került, és 1899-ben csatolták Trinidadhoz. Az ország 1958-ban a Nyugat-indiai Föderáció tagja lett, azonban 1962-ben kilépett az államszövetségből, amely akkor meg is szűnt. Trinidad és Tobago 1962. augusztus 31-én vált függetlenné a brit Nemzetközösség tagjaként, majd 1976. augusztus 1-jén kikiáltották a köztársaságot.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Elnöki köztársaság
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Az ország elnökét 5 évre választják meg.
A parlament kétkamarás. A képviselőház 36 megválasztott képviselőből áll, míg a szenátus 31, az elnök által kinevezett tagból áll.
A köztársaság egységes állam, bár Tobagonak parlamentje autonómiát élvez.
[szerkesztés] Politikai pártok
A fontosabb pártok:
- United National Congress (UNC)
- People's National Movement (PNM)
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Az ország 2 városból, 3 Boroughs-ból, 11 régióból áll.
Régió | terület | Lakosság | székhely |
---|---|---|---|
Couva/Tabaquite/Talparo | 719,64 | 162 779 | Couva |
Diego Martin | 127,53 | 105 720 | Petit Valley |
Mayaro/Río Claro | 852,81 | 33 480 | Río Claro |
Penal/Debe | 246,91 | 83 609 | Penal |
Princes Town | 621,35 | 91 947 | Princes Town |
San Juan/Laventille | 220,39 | 157 295 | San Juan |
Sangre Grande | 898,94 | 64 343 | Sangre Grande |
Siparia | 510,48 | 81 917 | Siparia |
Tobago, kelet | 215,00 | 12 948 | Roxborough |
Tobago, nyugat | 88,00 | 41 136 | Scarborough |
Tunapuna/Piarco | 527,23 | 203 975 | Tunapuna |
Boroughs | |||
Arima | 11,15 | 32 278 | Arima |
Chaguanas | 59,65 | 67 433 | Chaguanas |
Point Fortin | 23,88 | 19 056 | Point Fortin |
városok | |||
Port of Spain | 13,45 | 49 031 | Port of Spain |
San Fernando | 18,64 | 55 419 | San Fernando |
összesen | 5 155,05 | 1 262 366 | Port of Spain |
[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 75%.
- Népességnövekedés: -0,68%.
- Írástudatlanság: 1,4%.
[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási összetétel
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a hindit, franciát, spanyolt, kínait.
- Népcsoportok: fekete 43%, indiai 36%, mulatt 16%, fehér 2%, kínai 1%, arawak, taíno 2%
- Vallások: római katolikus 32%, protestáns 28%, hindu 24%, szunnita mohamedán 6%, egyéb 10%
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdasága
[szerkesztés] Általános adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 000 USD (2002).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 2%, ipar 43%, szolgáltatások 55%.
- Munkanélküliség: 10,8%.
- Munkaerő: 564 000 fő.
- Infláció: 4,3% (2002).
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Neves szülöttei
Az ország neves szülöttei az irodalmi Nobel-díjas író, V.S. Naipaul, Steven Pressfield író, valamint Dwight Yorke labdarúgó.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Az ország egyetlen irodalmi Nobel-díjasa V. S. Naipaul. Ő 1932. augusztus 17-én született, és 1950 óta az Egyesült Királyságban él. Másik fontos ember C. L. R. James, aki marxista szerző, kultúrkritikus.
Minden év február végén Trinidadon egy karnevált tartanak. Ez a karnevál a Rioinak a kicsinyített mása.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Napilapok
- Newsday
- Express
- Guardian
[szerkesztés] Rádió és televízióadók
- 97.1 FM
- 95.5 FM
- TV 6 (magán)
- CNN 3 (magán)
- TIC
- Gayelle TV (magán)
[szerkesztés] Sport
Az ország nemzeti sportja a kriket. Port-of-Spainban található Queens Park Stadionban tudnak játszani a sport kedvelői. A stadion első a karibi térségben.
A Manchester United egyik játékosa a tobagoi Dwight Yorke.
A köztársaság labdarúgócsapata 2005. november 16-án kvalifikálta magát a világbajnokságra. A csapat a selejtezőkben azonban kiesett.
[szerkesztés] Ünnepek
- January 1 újév
- március/április: húsvét
- március 30.: baptista nap
- június 19.: a munka ünnepe (1937)
- augusztus 1.: a felszabadulás napja
- augusztus 31.: a függetlenség napja
- szeptember 24.: a köztársaság napja
- december 25-26. karácsony
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozás
A világ országai | Amerika | |
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda |
Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize| Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |
|
Függő területek: Amerikai Virgin-szigetek | Anguilla | Aruba | Bermuda | Brit Virgin-szigetek | Falkland-szigetek | Grönland | Holland-Antillák | Kajmán-szigetek | Montserrat | Navassa-sziget | Puerto Rico | Saint Barthelemy | Saint Martin | Saint Pierre és Miquelon | Turks- és Caicos-szigetek |
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | ![]() |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba* | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela
|
A Nemzetközösség tagjai | |||
---|---|---|---|
Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga |