Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Magyarország

Magyarország zászlaja Magyarország címere
Himnusz: [[Erkel Ferenc–Kölcsey Ferenc: Himnusz]]
Főváros	Budapest é. sz. 47°26′ k. h. 19°15′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Köztársasági elnök	Sólyom László
- Miniszterelnök	Gyurcsány Ferenc
Hivatalos nyelv	magyar
Államalapítás	1000. december 25. / 1001. január 1.
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	93 036 km² (108.)
- Víz (%)	0,74
Népesség
- 2008. februári évi becslés	10 041 000[1]  (79.)
- 2001-es évi népszámlálás	10 198 315
- Népsűrűség	108 fő/km²
GDP	2007
- Összes	136,4 milliárd USD (45.) PPP: 194,2 milliárd USD
- Egy főre jutó	13 700 USD (42.) PPP: 19 500 USD
HDI (2005)	0,874 (36.) – magas
Pénznem	Magyar forint (HUF)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.hu
Nemzetközi gépkocsijel	H
Hívószám	+36
Az ENSZ, az EU, a NATO, az OECD és az EBESZ stb. tagja.

A(z) „Magyarország” lehetséges további jelentéseiről lásd: Magyarország (egyértelműsítő lap).

Magyarország, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság független, demokratikus állam Közép-Európában, a Kárpát-medencében. Tengerparttal nem rendelkezik, északon Szlovákia, északkeleten Ukrajna, keleten és délkeleten Románia, délen Szerbia és Horvátország, délnyugaton Szlovénia, nyugaton Ausztria határolja.

Fővárosa és legnagyobb városa Budapest. Jelentős nagyvárosok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét és Székesfehérvár.

Az ország egyebek között 1996 óta az OECD, 1999 óta a NATO, 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta^[2] pedig a schengeni övezetnek is tagja, és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Természetföldrajz 2.1 Domborzat 2.2 Éghajlat 2.3 Vízrajz 2.4 Élővilág, természetvédelem 3 Történelem 3.1 A középkori Magyar Királyság 3.2 Függetlenségi küzdelmek 3.3 A kiegyezéstől 1945-ig 3.4 1945-től a rendszerváltásig 3.5 A Harmadik Magyar Köztársaság 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.1.1 Törvényhozás 4.1.2 Végrehajtás 4.1.3 Igazságszolgáltatás 4.2 Közigazgatási felosztás 4.3 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Demográfia 5.2 Etnikai és nyelvi megoszlás 5.3 Vallási élet 6 Gazdaság 6.1 Külkereskedelem 6.2 Mezőgazdaság 6.3 Ipar 6.4 Idegenforgalom 7 Közlekedés 7.1 Közúti közlekedés 7.2 Vasúti közlekedés 7.3 Vizi közlekedés 7.4 Légi közlekedés 8 Kultúra 8.1 Művészetek 8.2 Tudomány 8.3 Oktatási rendszer 8.4 Kulturális látnivalók 8.5 Néprajz, hagyományok 8.6 Gasztronómia 8.6.1 Italok 9 Sport 10 Ünnepek 11 Források 12 Jegyzetek 13 Lásd még 14 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése, határai

Szlovákia Ukrajna Románia Szerbia Horvátország Szlovénia Ausztria BUDAPEST Szeged Pécs Székesfehérvár Győr Sopron Szombathely Miskolc Debrecen Nyíregyháza Kecskemét Dunaújváros Balaton Duna Tisza Kékes tető

térkép szerkesztése

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2217 kilométer. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.

[szerkesztés] Természetföldrajz

[szerkesztés] Domborzat

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Az ország természetföldrajz szempontjából hat nagytájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

[szerkesztés] Éghajlat

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −2–4 °C, júliusban a legmagasabb, 23–25 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó formájában hull.

A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták^[3].

[szerkesztés] Vízrajz

A Kárpát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége. Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az eredeti állapotában fennmaradt növény- és állatvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, 38 tájvédelmi körzetet, 142 országos természetvédelmi területet, egy természeti emléket (Aggtelek-Rudabánya-Szendrő alapszelvények) és 1125 önkormányzatok által védett természeti területet hoztak létre eddig, összesen 816 008 hektáron.^[4]

Magyarország védett természeti értékei közé számos park, erdő, hegy, tó, folyószakasz, vizes élőhely és barlang tartozik. A legfontosabbak régiók szerint:

• Budapesten a Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Pálvölgyi-cseppkőbarlang.
• A Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő tó, a termálvizes Hévízi-tó, a tapolcai tavasbarlang, a tatai Öreg-tó, a Velencei-tó és kirándulóövezete, Tihany belső tavai és geológiai tanösvénye, az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület, a villányi kőbánya őslénybemutatója, a fertőrákosi kőfejtő, a Dunakanyar, valamint a régió nagy kiterjedésű erdőségei: Pilis, Dunántúli-középhegység (Bakony, Vértes, Visegrádi-hegység), Gemenc, Gyulaj, Alpokalja, Mecsek.
• Észak-Magyarországon az Északi-középhegység számos túralehetőséget kínáló erdőségei és a látványos természeti értékei (Börzsöny, Mátra, Bükk, Lillafüred, Aggteleki Nemzeti Park, a bükki barlangok).
• Az Alföldön a Hortobágy (világörökségi helyszín), Bugac, Mártély a Tisza holtágaival és a kunhalmok.

Számos település rendelkezik a helyi növényvilágot bemutató arborétummal, a legismertebbek Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb.). A különleges állat-bemutatóhelyek közé tartozik a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Lásd még:

• Magyarország flórája

• Magyarország védett természeti értékeinek listája
• Magyarország védett természeti területeinek listája
• Védett magyar háziállatok
• Magyarországi barlangok listája
• Magyarország állatfajairól bővebben lásd a Magyarország földrajza szócikket!

[szerkesztés] Történelem

A magyarság történelme
A magyar történelem áttekintése
A magyar nép kialakulása
Magyar őstörténet
Honfoglalás
Kalandozó hadjáratok
A középkori Magyar Királyság története
Árpád-kor
A vegyesházi királyok kora
Kora újkori magyar történelem
Török hódoltság
Erdélyi Fejedelemség
Rákóczi-szabadságharc
18. századi abszolutizmus
19. századi magyar történelem
Reformkor
Szabadságharc
Kiegyezés
Osztrák–Magyar Monarchia
20. századi magyar történelem
Őszirózsás forradalom
Magyarországi Tanácsköztársaság
Magyarország 1919–1945 között
Magyarország 1945–1956 között
1956-os forradalom
Magyarország 1957–1989 között
Rendszerváltás Magyarországon
Magyarország – Kárpát-medence
Magyarország politikai élete (1989–)
A kisebbségi magyarok története
A magyarországi nemzetiségek története
Erdély történelme
Magyar hadtörténet
Ez a doboz: mutat • vita • szerkeszt

A Magyarország név 1920 előtti viszonylatban, a korábbi történelmi időszakok esetében általában a történelmi Magyar Királyságra vonatkozik. Néha a mai Magyarország területét is érthetjük alatta, ezt azonban minden esetben külön jelezni kell.

[szerkesztés] A középkori Magyar Királyság

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A 10. században Géza fejedelem kezdte meg a pogány magyarság keresztény hitre térítését, de munkáját már fia, az „államalapító” I. (Szent) István fejezte be. István 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén koronát kapott a pápától (Szent Korona) (a koronázás időpontja vitatott mert az első a Nagy Károly-féle koronázáshoz, a másik pedig az ezredvégi "világvége" elmúltához köthető) , és a Magyar Királyságot a keresztény országok közösségéhez kapcsolta. Királyi székhellyé Esztergom városát tette.

A 11. század végén I. (Szent) László végleg megerősítette a magyar államot. A magyar nemesség különleges előjogait a II. András által kiadott Aranybulla rögzítette 1222-ben. A Magyar Királyságot 1241-ben, a tatárjárás pusztította el. A „második honalapító”, IV. Béla ezt követően rendelte el a kővárak építését az országban. A mongolok 1285-ben visszatértek, de a kiépített kővár rendszer és a nehézlovasság IV László király katasztrofális vereséget mért a második mongol invázióra.

Miután 1301-ben kihalt az Árpád-ház, rövid interregnum után az Anjou-királyok, Károly Róbert és Nagy Lajos központosították a királyi hatalmat. Nagy Lajos megszerezte a lengyel trónt is (perszonálunió), és ezzel a Visegrádról kormányzott „Anjou-birodalmat” jelentős európai (lokális) nagyhatalommá tette.

A 15. században Luxemburgi Zsigmond, majd Mátyás király uralkodása alatt Magyarország kulturális szempontból is Európa egyik legjelentősebb országa lett. Az ország fővárosa Buda volt, Mátyás híres királyi udvarával (reneszánsz korszak (csak 1476-tól Beatrix-szal való házasságkötése után). Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a 16. században véget vetett Magyarország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre függetlenségének is.

[szerkesztés] Függetlenségi küzdelmek

A mohácsi csata (1526) után az ország három részre szakadt, egy részét az Oszmán Birodalom foglalta el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. A török hódoltság alatti országrész a 17. század második felére a háborús pusztítások miatt gyakorlatilag elnéptelenedett. Zrínyi Miklós kísérletét a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére a Habsburgok megakadályozták, és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a 17. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza a törökök által uralt területeket.

Ettől az időtől Magyarország a Habsburg Birodalom része volt. A Habsburgok a „rebellisnek” tekintett magyarok mellé más népeket (elsősorban németeket és szerbeket) költöztettek a gyéren lakott területekre. A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a 18. század elején, valamint az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A nemzeti öntudatra ébredés nemcsak politikai, hanem kulturális síkon is zajlott. A 19. század első felében Széchenyi István által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát reformkornak nevezzük.

A 1848-as nemzeti forradalom nyomán Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudták leverni. A szabadságküzdelemben, majd a bukást követő több mint két évtizedes diktatúra és passzív ellenállás idején alakult ki a mai magyar nemzet.

[szerkesztés] A kiegyezéstől 1945-ig

Az Ausztriával történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor. Ezután Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia társországa lett. Az ország a következő évtizedekben az ipar, kereskedelem, a tudományok, művészetek, a társadalmi élet minden területén hatalmas mértékben fejlődött. 1873-ban három város egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt, ami több százezer polgárának életébe került. 1918-ban kitört az őszirózsás forradalom, és Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult, amely kikiáltotta a Magyar Népköztársaságot. A volt Magyar Királyság területét azonban nem sikerült egyben tartani, mert a szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. Ez 1919-ben a polgári kormány bukásához és a kommunista Tanácsköztársaság 133 napos uralmához vezetett. A katonai túlerővel szemben azonban a részsikerek ellenére végül a kommunista hadvezetés is vereséget szenvedett.

A trianoni békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének kétharmada és lakosságának több mint háromnegyede a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. Az úgynevezett Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elveszett területek visszaszerzése volt.

A II. világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően a területéhez visszacsatolhatta a szomszéd országok zömében magyarlakta területeit, Magyarország 1941-ben a náci Németország oldalán a Szovjetunió ellen hadba lépett annak ellenére, hogy SZU figyelmeztette Magyarország akkori állami vezetőit. Ez a háború igen nagy emberáldozatot követelt a németek Szovjetunió elleni háborújában. 1944–45-ben a polgári lakosság politikai és származás miatti üldözése, a háborús front, a német, majd a szovjet megszállás rengeteg áldozatot szedett. Magyarország még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt 12 ún. zsidótörvényt vezetett be, mely alapján korlátozta a zsidók jogait, majd fokozatosan kiszorították a magyar zsidókat a társadalmi keretekből. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás idején a magyar csendőrség 56 nap alatt – május 15. és július 9. között – 437 402 magyar zsidót deportált. A háború Magyarország számára mintegy félmilliós emberveszteséggel, valamint közel 400 000 zsidó elpusztításával és hatalmas anyagi károkkal fejeződött be.

[szerkesztés] 1945-től a rendszerváltásig

A háborút lezáró párizsi békeszerződés a pozsonyi hídfő kivételével visszaállította a Trianonban megállapított határokat. A háború utáni néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után (első köztársaság) a megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki (Magyar Népköztársaság). Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak és társainak a sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt ezreket kínoztak meg és végeztek ki. 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalom elsősorban a munkásság és az ifjúság vezetésével zajlott. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert. Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint több száz résztvevőjét kivégezték.

A kezdeti terror után Kádár fokozatosan konszolidálta hatalmát. 1963-ban amnesztia következett. A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) többi országához képest a Kádár-rendszer a 60-as évektől a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe változatát alakította ki (gulyás-kommunizmus), amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal is bizonyos kapcsolatot tarthatott. Az ország konszolidálásához külföldi kölcsönöket is igénybe vettek, ami az 1973-as olajválság után Magyarország teljes eladósodásához vezetett. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár 1980-as évek végén bevezetett reformjai végül Magyarországon is megnyitották az utat a rendszerváltás felé.

[szerkesztés] A Harmadik Magyar Köztársaság

A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten 1989. október 23-án, majd 1990-ben a köztársaság első demokratikus Országgyűlésének, kormányának, köztársasági elnökének, illetve a tanácsokat felváltó demokratikus önkormányzatoknak a megválasztása. A politikai átalakulás azonban a súlyos gazdasági helyzetet nem enyhítette. A társadalmi intézmények átalakulása csak lassan történt meg.

Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak. 2007. december 21-étől Magyarország hivatalosan is a Schengeni övezethez tartozik.

Lásd még:

• Magyar uralkodók listája
• Erdélyi fejedelmek listája
• Magyar államfők listája
• Magyar kormányfők listája

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Törvényhozás

Magyarország államformája 1989 óta köztársaság. A hatályos magyar alkotmány a többször módosított 1949. évi XX. törvény. Az alkotmány legutóbbi átfogó módosítása 1989. október 23-án lépett életbe, amelyben a népköztársasági államformát felváltotta a köztársaság.

A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése parlamentáris (népképviseleti) liberális demokrácia. A köztársaság a népszuverenitás elvére épül, a közhatalom gyakorlása pedig csak a jogállam keretein belül lehetséges.

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés (parlament). Magyarországon az alkotmány alapján négyévente kerül sor országgyűlési választásokra, amelynek során az ország népe 386 parlamenti képviselőt választ meg vegyes választási rendszerben, 176-ot egyéni választókerületekben, 210-et a pártok által állított listákról.

Parlamenti pártok 2006-tól
Név	Képviselői helyek száma	Elnök
Magyar Szocialista Párt (MSZP)	190	Gyurcsány Ferenc
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz)	141[5]	Orbán Viktor
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)	23[5]	Semjén Zsolt
Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ)	20	Kóka János
Magyar Demokrata Fórum (MDF)	11	Dávid Ibolya
Somogyért Egyesület	1	Gyenesei István

A képviselők, a köztársasági elnök javaslatára, megválasztják a végrehajtó hatalom vezetőjét, a miniszterelnököt, aki megalakítja kormányát. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Abban az esetben, ha a miniszterelnök szembekerül a parlamenttel, bizalmatlansági indítványt terjeszthetnek be ellene, amelynek eredménye az egész kormány jövőjét meghatározza. Ekkor minden esetben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet is.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg 5 évre. Leginkább reprezentatív funkciókat tölt be, ő fejezi ki a nemzet egységét. Ő javasolja a miniszterelnököt, és háború idején ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament által hozott törvények hatályba léptetésekor egyetértési joga van, vagyis azok csak aláírása után léphetnek életbe. Amennyiben úgy véli, hogy az az alkotmánnyal bármilyen formában összeférhetetlen, úgy a törvényt újratárgyalásra visszaküldheti az Országgyűlésnek, illetve az Alkotmánybíróság elé terjesztheti.

Az első megválasztott magyar köztársasági elnök Göncz Árpád volt, 2005 nyara óta Sólyom László viseli e tisztséget.

[szerkesztés] Végrehajtás

A Magyar Köztársaság Kormánya legfontosabb feladatai az alkotmányos rend védelme, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelme és biztosítása; az Országgyűlés által meghozott törvények végrehajtásának biztosítása; valamint a Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját irányítja, összehangolja tevékenységüket. A 2006 júniusában megalakult kormányt az MSZP és az SZDSZ koalíciója alkotja, miniszterelnök az MSZP-s Gyurcsány Ferenc.

[szerkesztés] Igazságszolgáltatás

Az Alkotmány és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény értelmében az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok (a fővárosban a Fővárosi Bíróság) és a helyi bíróságok (a városi és kerületi bíróságok) gyakorolják.

Első fokon a helyi bíróság jár el, hogy az ügyek a felek lakóhelyén vagy ahhoz közel nyerhessenek megoldást. A határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a megyei bíróság bírálja el, de bizonyos súlyosabb esetekben a megyei bíróság jár el első fokon, s ilyen esetben a megyei bíróság határozata ellen az ítélőtáblánál lehet fellebbezni.

A bíróságok illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik.

Az ítélőtáblák a helyi vagy megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. 2005. január 1-től fogva az országban öt ítélőtábla működik: Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben.

A Legfelsőbb Bíróság legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, s ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

(A közigazgatási beosztás alábbi adatai 2007. október 1. napjára vonatkoznak.)

Magyarország közigazgatási területi beosztásának két fő szintje van. A területi szinten a 19 megye és a főváros (Budapest) található, míg a helyi szinten 3152 város és község.

A települések közül 298 város, a többi község. A városok közé tartozik 23 megyei jogú város és a főváros is, mely utóbbi 23 kerületre oszlik. A községek közül 145^[6] nagyközség. E területi egységeknek van önkormányzata. Budapesten kétszintű önkormányzati rendszer működik, mely a Fővárosi Önkormányzatból és a kerületi önkormányzatokból áll. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

A két alapvető szinten kívül további két területi szint van, a tervezési-statisztikai régió és a kistérség. Mindkettő eredetileg statisztikai céllal és a területfejlesztés intézményrendszerének területi kereteként jött létre, de területi alapját képezik egyes közigazgatási és önkormányzati feladatok szervezésének is.

A 7 régió a megyék és a főváros csoportosításával alakult ki, a 174 kistérség pedig a megyéken belül, a települések csoportosításával. Budapest önálló kistérséget alkot.

A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a megyei jogú város települési önkormányzat, és területén – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városok azonban nem alkotnak a megyéktől elkülönülő közigazgatási területi egységet, csupán speciális önkormányzati joggal felruházott települések.

(Lásd még: a NUTS rendszer Magyarországon)

Magyarország megyéi és fővárosa:

• Bács-Kiskun megye
• Baranya megye
• Békés megye
• Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Csongrád megye
• Fejér megye
• Győr-Moson-Sopron megye
• Hajdú-Bihar megye
• Heves megye
• Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Komárom-Esztergom megye
• Nógrád megye
• Pest megye
• Somogy megye
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
• Tolna megye
• Vas megye
• Veszprém megye
• Zala megye
• Budapest főváros

Lásd még:

• Magyarország települései
• Magyarország városai

[szerkesztés] Védelmi rendszer

• A Magyar Honvédség feladata: Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme. Hozzájárulás a NATO kollektív védelméhez.
• A Magyar Honvédség létszáma (teljes személyi állománya): 28 780 fő. Korábban kb. 32 000 katonából csak 17 000 fő volt aktív katona, mára ez az arány sokkal jobb irányba változott, így a haderő hatékonyabb, mint az előtte lévő években.
• A vezető, alárendelt arány 20:80%.
• Katonai költségvetés, védelmi kiadások: 2006-ban 283,1 milliárd forint, a GDP 1,17%-a, mely 2007-re 278,2 milliárd forintra csökkent, és a tervek szerint 2008-ra 285 milliárd forintra nő, és 2010-re eléri a 322 milliárd forintot.
• A tartalékosok létszáma: 90 300 fő volt 2005-ben, ebből 75 000 szárazföldi, 15 400 repülő és légvédelem.
• Mozgósítható létszám 2,66 millió fő, melyből katonai szolgálatra alkalmas 2 millió fő 2005-ben.
• Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot (háború) esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
• A Magyar Honvédség a MH Szárazföldi Parancsnokságból, a MH Légierő Parancsnokságból, valamint a MH Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságból áll, melyet a vezérkari főnök irányít. 2007. január 1-jén megalakult a MH Összhaderőnemi Parancsnokság, melyet az előbb említett parancsnokságok összevonásából hoztak létre.
• Magyarország biztonsági stratégiája a NATO- és EU-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.1
• A Magyar Honvédésg ügyében, az utóbbi időben 5 párti konszenzus jött létre, így az 5 vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
• A Magyar Honvédség a haderőreform végére, alapvetően kis méretű, jól felszerelt, fejlett haditechnikával ellátott, mobil, könnyen telepíthető, egyszerű vezetési rendszerű, jól kiképzett, jól felszerelt katonákból álló, Magyarország védelmét, NATO kötelezettségeit maximálisan ellátó, stabil, erős, fejlett haderővé válik.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Demográfia

• Népesség: 10 053 000 fő (2007. október).
• Népsűrűség: 108 fő/km².
• Teljes népességnövekedés: kb. –15 000 fő/év (2007). A népesség csökkenésének az oka elsősorban a magas halálozás, ami a lakosság rossz egészségi állapotának következménye, illetve a születések alacsony száma. A valós demográfiai csökkenés mintegy 27 ezer fő/év, de a vándorlási egyenleg ezt jelentősen tompítja a maga kb. +12 ezres értékével.
• Születéskor várható élettartam: 68,26 év férfiak esetén és 76,56 év nők esetén (2003).^[7]

A magyarországi lakosságon belül egyre jobban csökken a fiatalok aránya, a népesség fokozatosan elöregszik. A népesség megoszlása nemek és életkor szerint: a népesség 15,3%-a 0 és 14 év közötti, 69,3%-a 15 és 64 év közötti, míg 15,4%-a 65 éven felüli.^[8]

Legnépesebb települések (2007. január 1-jén^[9])

	Helység	Lélekszám (fő)	Debrecen Miskolc Pécs
1	Budapest	1 696 128
2	Debrecen	204 124
3	Miskolc	172 637
4	Szeged	164 883
5	Pécs	156 649
6	Győr	128 265
7	Nyíregyháza	116 298
8	Kecskemét	109 847
9	Székesfehérvár	101 600
10	Szombathely	79 534
11	Szolnok	75 474
12	Tatabánya	70 541
13	Kaposvár	67 746
14	Békéscsaba	65 206
15	Érd	62 408
16	Veszprém	62 023
17	Zalaegerszeg	61 898
18	Sopron	57 210
19	Eger	56 647
20	Nagykanizsa	50 823

[szerkesztés] Etnikai és nyelvi megoszlás

Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Az etnikai megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 627 778 válaszadóból):

• Magyarok: 9 416 045
• Más nemzetiségűek: 300 141; ebből:
  • Romák és cigányok: 190 046
  • Németek: 62 233
  • Horvátok: 15 620
  • Szlovákok: 17 693
  • Románok: 7 995
  • Ukránok: 5 070
  • Szerbek: 3 816
  • Szlovének: 3 040
  • Kisebbségi önkormányzattal rendelkező egyéb nemzetiségek (lengyelek, görögök, bolgárok, ruszinok, örmények) – összesen: 8 547
  • Hivatalosan nem elismert nemzetiséghez tartozók, pl. zsidók (a magyarországi zsidóság nagyobb része nem nemzetiségként határozza meg magát hanem magyarnak), kínaiak stb., összesen: 16 081

Anyanyelvi megoszlás a 2001-es népszámlálás adatai szerint (9 657 209 válaszadóból): magyar: 9 546 374, így az ország lakosságának közel 99%-a magyar anyanyelvű. Más nyelv: 152 072.

[szerkesztés] Vallási élet

Magyarország lakosságának vallási összetétele
a 2001-es népszámlálás alapján

Felekezetek	Népesség	% arány
kereszténység	7 584 115	74,4
katolikus egyház	5 558 901	54,5
római katolikus	5 289 521	51,9
görög katolikus	268 935	2,6
Protestantizmus	1 985 576	19,5
református	1 622 796	15,9
evangélikus	304 705	3.0
baptista	17 705	0,2
unitárius	6 541	0,1
egyéb protestáns	33 829	0,3
ortodox kereszténység	15 298	0,1
egyéb keresztények	24 340	0,2
zsidó vallás	12 871	0,1
egyéb vallások	13 567	0,1
vallások együtt	7 610 553	74,6
nem vallásos	1 483 369	14,5
nem válaszolt	1 034 767	10,1
ismeretlen	69 566	0,7
összesen	10 198 315	100,00

A legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) Magyarországon a lakosság túlnyomó többsége (74,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.^[10]

A legnagyobb vallásnak Magyarországon a kereszténység számít (74,4%), melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (54,5%). A Katolikus Egyházon belül a római katolikusok aránya az ország lakosságának több mint felét teszi ki (51,9%), míg a görög katolikusok (2,6%) főleg észak-kelet Magyarország egyes településein alkotnak többséget. A fővárosban és az ország keleti részén népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (16%) és evangélikusok (3%). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (románok, szerbek, ukránok) vallásának számít, de számuk elenyésző az egész lakossághoz képest (0,1%). Szerte az országban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik (arányuk összesen 0,8%).

Zsidó vallási közösségek főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban élnek (0,1%).

Jelentős a száma azoknak is Magyarországon, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,1%). Felekezeten kívülinek az ország lakosságának 14,5%-a vallotta magát.

A vallásukat aktívan gyakorlók száma, tehát akik hetente legalább egyszer eljárnak istentiszteletre, 12% körül van Magyarországon. Ez a szám azonban vidékenként és felekezetenként rendkívül változó. A kisebb vallási közösségek tagjai rendszerint látványosabban gyakorolják vallásukat, míg a gyakran történelmi egyházaknak is nevezett nagyobb vallási szervezetek tagjai közül a többség csak jelentősebb ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, mindenszentek ünnepe), illetve személyes életük fontosabb eseményeikor (keresztelés, esküvő, családtagok halála) jár templomba. A vallásukat gyakorló katolikusok körében, főleg vidéken, látványos ünnepnek számít még egy-egy templom védőszentjének az ünnepe (búcsú).

A különböző felekezetek számos oktatási, szociális és kulturális intézményt működtetnek szerte az országban, az egyházi iskolák többségébe például állandó a túljelentkezés. A vallási közösségeknek rendszerint saját lapjuk van, a nagyobb egyházak pedig könyvkiadókat is működtetnek. A Katolikus Egyház saját országos szintű rádióval is rendelkezik, de számos helyi szintű adás is hallható. A közszolgálati médiákban a különböző egyházaknak biztosított kifejezetten vallási műsorok ideje változó, rendszerint heti tíz perc a televízióban, és heti fél óra egy-egy közszolgálati rádióban. Az egyházak részesülnek az adóbevételekből is, a személyi jövedelemadót fizető lakosok önkéntes nyilatkozatai arányában. Ezen túlmenően egyes egyházi intézmények a hasonló feladatot ellátó szekuláris intézményekhez képest kiegészítő állami támogatásban részesülnek.

[szerkesztés] Gazdaság

Magyarország gazdasági rendszere alkotmánya szerint a tisztességes piaci versenyre és a mindenkinek járó, államilag garantált minimális gazdasági biztonságra épülő szociális piacgazdaság. Magyarország tagja a fejlett ipari országokat tömörítő OECD-nek, gazdasági teljesítménye alapján a világban gazdag, fejlett országnak, az Európai Unión belül azonban inkább szegénynek számít. Bruttó hazai terméke (GDP) 2005-ben folyó áron 22 027 Mrd forint volt. Az egy főre eső bruttó hazai termék közepesen szóródik. Magyarország régiói közül a leggazdagabb 2002-ben Közép-Magyarország volt (675 157 forint/fő), a legszegényebb pedig a Dél-Alföld (529 347 forint/fő).

Magyarországon világviszonylatban magasak, az Európai Unió átlagához képest alacsonyak a bérek, a bruttó bérek átlaga 2004-ben 155 ezer forint. A munkanélküliségi ráta 7,1%-os szintje viszonylag alacsony, de egyre inkább a tőkeintenzív ágazatok fejlődnek, amelyek a magasan képzett munkavállalóknak biztosítanak megélhetést. A nem piacképes tudással vagy alacsony képzettséggel rendelkező emberek körében magas a strukturális jellegű munkanélküliség, és jelentős a szegénység is.

Magyarország a fejlett ipari országokhoz hasonlóan egyre korosodó népességgel rendelkezik, az aktivitási ráta 54%-os szintje kifejezetten alacsony, vagyis egy nagy értékű munkát végző kisebb népesség sok inaktív (tanuló, nyugdíjas, állástalan) embert tart el. Magyarország több javat fogyaszt el, mint amennyit megtermel, államháztartása deficites, az államadósság szintje az éves bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 60%-ára tehető.

A magyar gazdaságban egyre erősebb a szolgáltató szektor szerepe; az áruszállításba és más szolgáltató ágazatokba kimagaslóan sok beruházás történt az elmúlt tizenöt évben. Ezzel együtt a gazdasági szerkezet leginkább fejlett ipari országként írható le. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kimagasló jelentőségű a döntően multinacionális tulajdonú cégek által végzett feldolgozóipari tevékenység, gépgyártás, autógyártás, elektronikai cikkek. Néhány ilyen vállalkozás termeli meg a exportra kerülő termékek több mint felét, és fizeti be az adónak is több mint felét. Magyarország természeti kincsekben szegény ország, gazdasága jelentős behozatalra szorul, fizetési mérlege és külkereskedelmi mérlege is deficites.

A magyar gazdaság célja 1989 után az átmenet volt a tervgazdaságból a piacgazdaságba. Magyarország az Európai Unió tagjaként a világ legnagyobb egységes piacának tagja, és az Európai Unió gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megfelelően törekszik pénzének, a forintnak az euróra cserélésére, alacsony kamatok, kezelhető mértékű államháztartási deficit és államadósság elérésére, a maastrichti kritériumokban meghatározott alacsony infláció teljesítésére.

[szerkesztés] Külkereskedelem

2007-ben a behozatal értéke 1368 milliárd forint (68,62 milliárd euró), a kivitelé 1330 milliárd forint (68,18 milliárd euró), így külkereskedelmi mérleg hiánya 38 milliárd forint (443,5 millió euró) volt. 2006-ban a hiány 2,379 milliárdot tett ki, 2007-re a kivitel 15,7 százalékkal, a behozatal 11,9 százalékkal nőtt.

Az import 60, az export 70 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le Magyarország.^[11] A legfontosabb exportcikk a mobiltelefon, amit a gépjármű követ.^[12]

[szerkesztés] Mezőgazdaság

[szerkesztés] Ipar

[szerkesztés] Idegenforgalom

Magyarország számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Legfőbb turisztikai központjai Budapest, a Balaton és környéke, illetve a Dunakanyar. Az ország idegenforgalmi szempontból a következő régiókra osztható:

Az ország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű termálvízkészlete. (Izland után Magyarországon van a legnagyobb felszíni termálvízkészlet a világon.) A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt táplálnak. Budapest a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A gyógyfürdők szolgáltatásainak igénybevételét magyar vendégek számára jelenleg részben még támogatja a társadalombiztosítási rendszer is, illetve a különböző egészségbiztosítási pénztárak. A gyógyfürdőkhöz az utóbbi tíz esztendőben jelentős számban születtek építkezési, infrastrukturális bővítések, szélesedett a gyógyszállók rendszere, kialakultak a welness-szállodák, működnek a legnevesebb gyógybarlangok és felépült számos aquapark is. Gyógy- illetve termálfürdőket Magyarországon Balf, Berekfürdő, Budapest, Bükfürdő, Cserkeszőlő, Csongrád, Debrecen, Törökfürdő, Fehérgyarmat, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Kehidakustány, Kiskunmajsa, Komárom, Lenti, Mezőkövesd, Miskolctapolca, Mórahalom, Mosonmagyaróvár, Nagyatád, Orosháza, Parádfürdő, Sárvár, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszaújváros, Zalakaros településeken találunk.

Magyarország egyik fő turisztikai nevezetessége a nagy hagyományú borkultúra. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, badacsonyi, csopaki, balatonboglári, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

Magyarország személy- és teherforgalmának legnagyobb része közúton történik. Az autópályák hossza 2007-ben 646,5 km; a gyorsfogalmi autóútak és főútak: 129,1km. ^[13]

• Magyarországi autópályák listája

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

A Magyarországon a vasút – a közút után – a második legjelentősebb közlekedési ág.

A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) Pályavasúti Üzletága kezeli Magyarország vasúti infrastruktúrájának jelentős részét, leszámítva a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) által üzemeltetett Helyiérdekű vasútat (HÉV), a Győr-Soproni-Ebenfurti Vasutat (GYSEV) és a legtöbb kisvasutat.

Az általa kezelt vonalak hossza 7606 km, ebből 7394 km a normál nyomtávolságú, 36 km széles nyomtávolságú (Záhony-Eperjeske térségében), 176 km pedig keskeny nyomtávolságú vonal.

Magyarország legjelentősebb pályaudvarai a MÁV kezelésében vannak, például Budapesten a Nyugati pályaudvar és a Déli pályaudvar, vagy Miskolcon a Tiszai pályaudvar. A hazai vasúti infrastruktúra legnagyobb üzemeltetőjeként a MÁV kezeli a legtöbb hazai vasútállomást is. Az egykor a MÁV központi pályaudvarának épült Keleti pályaudvar az ország legnagyobb személypályaudvara.

[szerkesztés] Vizi közlekedés

A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erõsen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadóság törlesztéseként kapott.^[14]

Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna víziút rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Magyarország nemzetközi repülőterei:

• Budapest-Ferihegyi repülőtér
• Debreceni nemzetközi repülőtér
• Győr-Pér repülőtér
• Pécs-Pogány
• Sármellék nemzetközi repülőtér

Lásd még:

• Magyarország repülőterei
• Légi közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Művészetek

A magyar zenéből legismertebb a magyar népzene és olyan jelentős magyar zeneszerzők művei, mint Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zoltán, utóbbi kettő például gyakran fel is használta a magyar népzene hagyományos motívumait. Amelyből jelenleg több mint 200 000 különböző dallam van feljegyezve és a gyűjtése ma is folyik. A hagyományos magyar zene irányzatokban jellemző az erős daktilus ritmus, hasonlóan a magyar nyelvhez, amelyben a szavak első szótagja mindig hangsúlyos. Magyarország még számos nemzetközileg elismert kortárs zeneszerzővel rendelkezik, mint Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter és Jeney Zoltán.

A magyar irodalom az egyes szerzők sikere ellenére nem túl közismert külföldön. Ez az állapot napjainkban kezd megváltozni, elsősorban német nyelvterületről, illetve a szomszédos országokból kiindulva. Kertész Imre irodalmi Nobel-díját a magyar széppróza rég várt elismeréseként köszöntötték. A költészetünk nagyobb népszerűségnek örvend: Petőfi Sándort több tucat nyelven ismerik, Szabadság, szerelem című verse például még Kínában is tananyag. Molnár Ferenc darabjai külföldön is nagy sikert kaptak.

Több világhírű magyar művész volt a 20.században, mint például Fischer Annie, Banda Ede vagy Cziffra György.

Lásd még: Magyarországi színházak listája

[szerkesztés] Tudomány

• Magyar Tudományos Akadémia (rövidítve: MTA): 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791–1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia – létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. Az MTA tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Lásd még: Magyar akadémikusok listája; Magyar néprajztudomány

[szerkesztés] Oktatási rendszer

• Magyarországi egyetemek listája
• Magyarországi főiskolák listája

[szerkesztés] Kulturális látnivalók

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és törökkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Debrecen, Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Hortobágy, Nyíregyháza és Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre. Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyula), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely és a somogyvámosi Krisna-falu.

Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál és a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hidivásár, a debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Lásd még:

• Magyarországi turisztikai látnivalók listája (statisztikai régiók és megyék szerint)
• Magyarországi műemlékek listája (tematikus és korszak szerinti bontásban)

[szerkesztés] Néprajz, hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

A magyar konyha a magyar kultúra egyik kiemelkedő különlegessége, még ha nem is tartozik a legegészségesebbek közé. Az ételek elkészítésének alapanyaga a hagyma, a paprika és az olaj (korábban a zsír). A fogásokat gyakran paprikával ízesítik, egészben vagy porrá őrölt formájában – ami magyar találmány.^[15] Nemzetközileg a gulyás, a pörkölt és a lecsó a legismertebb magyar étel. A halászlé különböző fajtájú halak, krumpli, zöld és vörös paprika gazdag keveréke. Egyéb jellegzetes ételek: paprikás csirke, libamáj. A tejföl gyakran használatos az erőteljes ízekhez könnyítésnek. Az édességek között jellegzetes a dobostorta, a rétes (tésztarétegek különböző töltelékkel: almás, cseresznyés, mákos, túrós és egy majdnem elfeledett változat, a tökös-mákos), hagyományos és Gundel-palacsinta, szilvás gombóc, somlói galuska és gesztenyepüré.

Egyedi pékáru a kifli.

[szerkesztés] Italok

A magyar borvidékek sokszínűségének köszönhetően világhírű magyar termék a Tokaji Aszú, az Egri Bikavér és a Badacsonyi Szürkebarát. Alkoholtartalmú italok közül specialitás a pálinka és az Unicum. Alkoholmentes italok tekintetében előkelő helyen szerepelnek az ásványvizek, melyek között a szénsavmentes Szentkirályi Ásványvíz a párizsi Aqua-Expón „a legjobb külföldi szénsavmentes víznek járó 2004. évi Eauscar díjat” nyerte el,^[16] de érdemes megemlíteni a szintén népszerű Theodora kékkúti vizet és a gyógyhatású Mira vizet is.

[szerkesztés] Sport

Magyarországon a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, mely egykoron a világ elitjéhez tartozott. Az akkori idők csapatát nem véletlenül illetik világszerte a magyar Aranycsapat névvel, melynek minden egyes labdarúgója sztárnak számított korában, így: Grosics Gyula (Fekete párduc) kapus, Buzánszky Jenő (jobbhátvéd), Lóránt Gyula (középhátvéd), Lantos Mihály (balhátvéd), Bozsik József (Cucu) jobbfedezet, Zakariás József (Zaki) balfedezet, Budai László (Púpos) jobbszélső, Kocsis Sándor (Kocka) jobbösszekötő, Hidegkuti Nándor (Öreg) középcsatár, Puskás Ferenc (Öcsi, Száguldó Őrnagy, a Higany) balösszekötő, Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) balszélső és Sebes Gusztáv.

Magyarországon kedvelt sportág még a kézilabda, és az olimpiákon remekül képviselteti magát az ország olyan sportágakban, mint a kajak-kenu, úszás, ökölvívás, birkózás, öttusa, vízilabda, és többször is arany-, ezüst- vagy bronzérmekkel tértek haza a magyar sportolók, így az ország nagy hagyományokkal rendelkezik ezen sportágak területén. Magyarország olyan ökölvívókat adott a világnak, mint például Papp László, vagy olyan úszókat, mint például Hajós Alfréd, nem beszélve a további tehetségekről, akik történelmet írtak egy-egy olimpián.

Az országban fejlődő szinten van a jégkorong és az utóbbi időben a rögbi, bár ez utóbbi már a múlt század eleje óta jelen van Magyarországon. A jégkorongban a magyar válogatott az utóbbi időkben elérte történetének legnagyobb sikerét is, mivel a 2008-ban, Japánban (Szapporóban) megrendezett Divízió 1-es világbajnokságot száz százalékos mérleggel megnyerte (az utolsó "fordulóban" az esélyesebb Ukrajnát színvonalas játékkal 4-2-re győzték le), így kijutott a 2009-ben Svájcban megrendezésre kerülő világbajnokság A-csoportjába.

Magyarországon kedvelt sportág a motorsport. Az ország rendez saját Forma-1-es futamot a Hungaroringen, mely Közép-Kelet Európa egyetlen Forma-1-es nagydíja. Az egyetlen magyar F-1-es pilóta Baumgartner Zsolt volt. Magyarországon a ralibajnokságok is fontos szerephez jutnak, ezek a leglátogatottabb sportesemények. A világon jelenleg a legismertebb magyar motorversenyző a 125cc-es világbajnok Talmácsi Gábor.

[szerkesztés] Ünnepek

Dátum	Az ünnep neve	Munkaszüneti nap	Megjegyzés
Január 1.	Újév	igen
Változó	Húsvét	igen
Március 15.	Az 1848-as forradalom ünnepe	igen
Május 1.	A munka ünnepe	igen
Változó	Pünkösd	igen
Augusztus 20.	Szent István ünnepe (állami ünnep)	igen
Október 23.	Az 1956-os forradalom ünnepe és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának napja	igen
November 1.	Mindenszentek	igen
December 24.	Szenteste	nem	Többnyire csökkentett munkaidő, korlátozott közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.
December 25. és 26.	Karácsony	igen
December 31.	Szilveszter	nem	Többnyire csökkentett munkaidő, módosított közösségi közlekedés és nyitvatartási idők.

[szerkesztés] Források

• Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003)
• Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002)
• Földünk országai (szerk. D.Gergely Anikó, Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1981.) ISBN 963 09 1666 5
• Gyógy + Wellness Magyarország 2007 (www.itthon.hu), 2007. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Tourinform, Bp., 2007.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Lásd még

• Magyarok
• Magyarország más nyelveken
• Magyar névnapok
• Világhírű magyarok listája
• Híres magyar nők listája
• Magyarország a nemzetközi szervezetekben

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Általános tudnivalók, hasznos információk

• Magyarország-portál az angol és a német Wikipédiában
• A Magyarország.hu országinformációkat tartalmazó allapjai
• Google Pages Directory: Magyarország Országinfó
• Magyarország pillanatnyi időjárása
• Magyarország településeinek irányítószámai
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei
• Magyarország a Tourinfo.hu-n
• Minden, ami magyar.hu
• Magyarország gyógyfürdői (magyar, angol, német)
• Világörökségi helyszínek

Térképek

• Térkép Kalauz
• Kereshető látnivaló és fotótérkép Magyarországról
• Kereshető Magyarország-térkép (ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék)
• Magyarország domborzati térképe
• Magyarország és a Kárpát-medence topográfiája – játék

Képgalériák

• Magyarország-képgaléria, a Startlap.hu linkgyűjteménye
• Ismertetés és képek a millennium korából
• Fotók magyar városokról

Hivatalok

• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
• Pénzügyminisztérium
• Központi Statisztikai Hivatal - Stadat rendszer, hivatalos gazdaságstatisztikák

Tanulmányok

• Open Directory – World: Magyar: Társadalom: Állam és kormányzat (100)
• Stratégiai Audit – Magyarország átmenetének 15 éve és jelenlegi fejlettségi szintje
• A magyar konyha, ld. Tusor András: Gasztoronómia, 2. fejezet