Kuala Lumpur
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
||||
Becenév: „KL” |
||||
Mottó: "Maju dan makmur (maláj: Haladás és virágzás)" | ||||
Elhelyezkedése | ||||
---|---|---|---|---|
Koordinátái: | ||||
Kormányzat | ||||
Ország Állam |
Malajzia Kuala Lumpur Szövetségi Terület |
|||
Alapítás éve | 1857 | |||
Polgármester | Datuk Abdul Hakim Borhan | |||
Népesség | ||||
Város (2004) | 1 800 674 fő | |||
Népsűrűség | 7388 fő/km² | |||
Földrajzi jellemzői | ||||
Területe | ||||
Teljes | 243,65 km² | |||
Magasság | 21,95 m | |||
Időzóna | MST (UTC+8) | |||
Weboldal: http://www.kualalumpur.gov.my/ |
Kuala Lumpur Malajzia fővárosa és egyben legnépesebb városa is. Itt található az ország adminisztrációs, kereskedelmi és gazdasági központja. A város egyike a három maláj szövetségi területnek.
Legfőbb turisztikai látványossága a Petronas ikertorony.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
A város története az 1850-es években kezdődött, amikor Klang maláj főnök ónbányákat nyitott a területen. A várost ezután árvizek, tüzek, járványok és a Selangor polgárháború sújtotta. Végül 1880-ban Selangor állam adminisztrációját Kuala Lumpurba telepítették át Klangból. 1881-ben egy tűzvész elpusztította a város faházait. Frank Swettenham, Selangor brit kormányzója úgy rendelkezett, hogy a házakat téglából építsék újjá. 1896-ban Kuala Lumpurt az újonnan alapított Maláj Államszövetség fővárosává választották. A város különböző etnikumai Kuala Lumpur különböző negyedeiben telepedtek le. A kínaiak a Market Square kereskedelmi központtól délre és keletre, a malájok északon a Java Street körül. A brit adminisztráció központja a folyótól nyugatra, Padangban volt. Kuala Lumpur a két világháborúban a gumi- és ónkivitel központja volt. 1957-től a független Maláj Államszövetség fővárosa. 1972-ben a várost szövetségi területté nyilvánították.
[szerkesztés] Földrajz
Kuala Lumpur 35 km-re fekszik a a tengertől. Két folyó határolja: Gombak és Klang.
[szerkesztés] Klíma
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Látnivalók
- A Petronas ikertornyok, amely Malajzia legmagasabb épülete.
- Menara Kuala Lumpur: a második legmagasabb tv-torony Ázsiában (421 m)
- Dataran Merdeka vagy Merdeka Square: függetlenség tere
- Sultan Abdul Samad Building
- Istana Negara, a malajziai király rezidenciája
- Lake Gardens: 92 hektáros park
- Stadium Merdeka: sportstadion
[szerkesztés] Múzeumok
- Maláj Nemzeti Múzeum (Muzium Negara)
- Iszlám Művészeti Múzeum (Islamic Arts Museum)
- Textilmúzeum (Kuala Lumpur Textile Museum)
- Ázsiai művészetek múzeuma (Museum of Asian Arts)
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi
A városnak fejlett úthálózata van, amin azonban sok a torlódás. Ez az úthálózat a várost az ország többi részével kapcsolja össze. Egy nemrég befejezett alagút, a Smart Tunnel segítségével az autósok elkerülhetik a felszíni torlódásokat.
[szerkesztés] Légi
A város nemzetközi repülőtere a Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér, mely Sepangban található. A repülőtérhez Kuala Lumpurból autópályán vagy gyorvasúton lehet eljutni.
[szerkesztés] Oktatás
A városban két egyetem található:
- Kuala Lumpur Egyetem
- Malaya Egyetem
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Abu-Dzabi | Ammán | Ankara | Asgabat | Asztana | Bagdad | Baki | Bandar Seri Begawan | Bangkok | Bejrút | Biskek | Damaszkusz | Dakka | Dili | Doha | Dusanbe | Iszlámábád | Hanoi | Jakarta | Jereván | Jeruzsálem | Kabul | Katmandu | Kuala Lumpur | Kuvaitváros | Malé | Manáma | Manila | Maszkat | Moszkva | Nepjida | Peking | Phenjan | Phnompen | Rijád | Srí Jayawardenepura | Szanná | Szingapúr | Szöul | Taskent | Tbiliszi | Teherán | Tokió | Ulánbátor | Vientián