1962
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek
Évek: 1957 – 1958 – 1959 – 1960 – 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- január 11. – A honvédelmi miniszter kiadja a „03” és „04. számú” parancsát a tartalékos, illetve a 2. évüket leszolgált és ideiglenesen visszavont sorállomány január 17–20-a közötti leszereléséről.
- január 30–31. – A Varsói Szerződés honvédelmi minisztereinek prágai értekezlete.
- február 3. – John F. Kennedy-kormánya meghirdeti a Kuba elleni gazdasági embargót – havannai szóhasználattal: a blokádot.
- február 17. – Hamburgi szökőár.
- február 20. – John Glenn amerikai űrhajós a Friendship 7 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet.
- február 25. – Kína követeli az USA dél-vietnámi fegyveres intervenciójának azonnali befejezését és az amerikai csapatok kivonását.
- március 18. – A francia-algériai tárgyalások eredményeképpen aláírják az éviani egyezményt.
- március 19. – Életbe lép az algériai fegyverszünet.
- március 29. – Ausztrália, Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, NSZK és Olaszország létrehozzák az Űrrepülők Indítóberendezései Fejlesztésének és Megépítésének Európai Szervezetét (ELDO).
- április 10. – Harold Macmillan brit kormányfő és John F. Kennedy amerikai elnök Nyikita Hruscsovhoz fordul, hogy szerződésben állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról.
- május 4–6. – A NATO külügy- és védelmi miniszterei megvizsgálják a szövetség nukleáris fegyverrel való felszerelésének lehetőségeit.
- június 14. – Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Svájc részvételével létrehozzák az Európai Űrkutatási Szervezetet (ESRO).
- június 16. – Az Egyesült Államok a tömeges megtorlás doktrínáját a rugalmas reagálás elvével váltja fel.
- július 1. – Népszavazás Algéria függetlenségéről és szuverenitásáról.
- július 3. – Franciaország elismeri Algéria függetlenségét.
- július 10. – Felbocsátják az első távközlési műholdat (Telstar-1), mely elsõ ízben közvetit televíziós képeket az Egyesült Államokból Angliába és vissza.
- augusztus 7. – Ahmed ben Bella vezetésével megalakul az algériai kormány.
- augusztus 31. – Trinidad és Tobago elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától.
- szeptember 4–9. – Charles de Gaulle francia köztársasági elnök Bonnba látogat, melynek során megegyezés születik a Bonn-Párizs-tengelyről.
- október 11. – XXIII. János pápa megnyitja a II. vatikáni zsinatot, a katolikus egyház 21. egyetemes zsinatát. A Time magazin az Év Emberévé választja az egyházfőt.
- október 14. – Megkezdődik a kubai rakétaválság, a világot atomháború fenyegeti.
- október 20–november 21. – Indiai-kínai határkonfliktus.
- október 22–november 21. – Amerikai blokád Kuba ellen: karib-tengeri válság.
- október 23. – Szovjet kormányfelhívás a világ minden kormányához és népéhez, hogy kalózakcióként bélyegezzék meg az USA Kuba elleni blokádját.
- október 28. – Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár bejelenti, hogy visszavonják Kubából az atomrakétákat. Lezárul a kubai rakétaválság.
- november 17. – Átadják a forgalomnak a Budapest – Miskolc közötti villamosított vasútvonalat.
- november 20. – Megkezdődik az MSZMP VIII. kongresszusa, ahol elhangzik többek között Kádár János beszédében az, hogy „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.
- november 20. – John F. Kennedy amerikai elnök feloldja Kuba karanténját, ezzel végleg befejeződik a Kubai rakétaválság.
- november 23. – Lezuhan a Párizs melletti Le Bourget repülőtér megközelítésekor a Malév egyik IL-18 típusú repülőgépe, nyolc fő személyzet és tizenhárom utas meghal.
- november 27. – Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják , és ezért kiválnak a kormányból
- november 30. – U Thant burmai diplomatát megválasztják az ENSZ harmadik főtitkárának.
- december 18–20. – John F. Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit kormányfő tanácskozik a bahama-szigeteki Nassauban és megegyeznek, hogy hadászati nukleáris erőikkel hozzájárulnak a NATO-hoz.
[szerkesztés] Az év témái
[szerkesztés] 1962 a filmművészetben
[szerkesztés] 1962 az irodalomban
- Somlyó György – Tó fölött, ég alatt (válogatott versek), Szépirodalmi
[szerkesztés] 1962 a zenében
- Megalakult az Omega együttes
[szerkesztés] 1962 a tudományban
- február 20. – John H. Glenn amerikai űrhajós megkerüli a Földet
- Megjelenik Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte című könyve
[szerkesztés] 1962 sporteseményei
- Graham Hill nyeri a Forma-1-es világbajnokságot a BRM csapattal.
- Súlyemelő Európa-bajnokság Budapesten. A magyar aranyérmesek – Földi Imre és Veres Győző – egyben a sportág első magyar Európa-bajnokai.
- Asztalitenisz-Európa-bajnokság Berlinben.
- Etiópia hazai pályán győz az Afrikai Nemzetek Kupáján. Ez Etiópia első bajnoki címe.
[szerkesztés] 1962 a jogalkotásban
[szerkesztés] Születések
- január 10. – Pokorni Zoltán, politikus, tanár
- január 17. – Jim Carrey, amerikai színész
- február 6. – Axl Rose, rockzenész, a Guns N'Roses énekese, frontembere
- február 22. – Steve Irwin, ausztrál természetkutató, „a krokodilvadász” († 2006)
- február 10. – Cliff Burton, basszusgitáros († 1986)
- március 21. – Matthew Broderick, amerikai színész
- április 2. – Hillel Slovak, gitáros, a Red Hot Chili Peppers tagja († 1988)
- május 9. – David Gahan, brit popzenész, a Depeche Mode énekese és frontembere
- május 12. – Emilio Estevez, amerikai színész
Matthew Broderick
- május 26. – Kalapács József, rockzenész, a Pokolgép énekese 1980-tól 1990-ig késöbb Kalapács zenekar énekese, frontembere
- június 5. - Astrid osztrák császári és magyar királyi főhercegné, II. Albert belga király lánya
- június 15. – Rost Andrea, operaénekesnő
- július 3. – Tom Cruise, amerikai színész
- szeptember 1. – Ruud Gullit, holland labdarúgó, edző
- szeptember 27. – Fodor Gábor, jogász, politikus
- szeptember 30. – Frank Rijkaard, holland labdarúgó, edző
- október 11. – Szőke András, filmrendező
- november 18. – Jeff Ward, amerikai dobos († 1993)
- november 19. – Jodie Foster, amerikai színésznő
- november 22. – Sumi Jo, operaénekesnő
- december 5. - Jose Cura,argentin operaénekes(tenor),zeneszerző,karmester
- december 9. - Felicity Huffman, amerikai színésznő
- december 22. - Ralph Fiennes, angol színész
- december 30. – Alessandra Mussolini
[szerkesztés] Halálozások
- február 11. – Acsády Károly, író, újságíró (* 1907)
- február 12. – Szabados Miklós, tizenötszörös világbajnok asztaliteniszező (* 1912)
- április 10. – Kertész Mihály, Oscar-díjas filmrendező (* 1886)
- június 1. – Adolf Eichmann, magasrangú náci tiszt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, az SS Obersturmbahnführere (* 1906)
- június 18. – Alekszej Innokentyjevics Antonov, szovjet hadseregtábornok (* 1896)
- július 4. – Adolf Meschendörfer, erdélyi szász író (* 1877)
- július 6. – William Faulkner, amerikai költő, regényíró (* 1897)
- augusztus 5. – Marilyn Monroe, amerikai színésznő (* 1926)
- szeptember 1. – Bulla Béla, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (* 1906)
- november 18. – Niels Bohr, Nobel-díjas dán fizikus (* 1885)
- december 20. – Emil Artin, osztrák matematikus (* 1898)
- december 30. – Remenyik Zsigmond, író (* 1900)
[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, évfordulók, események
- A friss víz nemzetközi éve.
- Megépül a Mecseki Kisvasút.
[szerkesztés] Nobel-díjak
| Fizikai | Lev Davidovics Landau |
| Kémiai | Max Ferdinand Perutz, John Cowdery Kendrew |
| Orvosi-fiziológiai | Francis Harry Compton Crick, James Dewey Watson, Maurice Hugh Frederick Wilkins |
| Irodalmi | John Steinbeck |
| Béke | Linus Carl Pauling |
