Bulla Béla
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Bulla Béla (Keszthely, 1906. szeptember 22. – Budapest, 1962. szeptember 1.) földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Keszthelyen végezte el elemi és középiskolai tanulmányait, majd a budapesti Eötvös-kollégium tagjaként földrajz-történelem szakot végzett
1929-től a budapesti Földrajzi Intézetben kezdett el dolgozni Cholnoky Jenő tanársegédjeként, majd adjunktusaként.
Közben egy évig Berlinben is tanult.
1936-ban egyetemi magántanárként dolgozott, majd 1941-től nyilvános rendes tanár lett, egyben kinevezték a Földrajzi Intézet igazgatójává.
1946-tól egyetemi tanár.
1946 és 1949 között az MTA levelező tagja volt.
1952-től volt a Magyar Földrajzi Társaság elnöke.
1954-től ismét az MTA levelező tagja lett, egyben az MTA Földrajztudományi kutató csoportjának igazgatója és a Földrajzi Értesítő főszerkesztője.
[szerkesztés] Földrajzi tevékenysége
A magyarországi modern negyedkor-kutatás jelentős alakja. Megteremtette a klimatikus morfológiai irányzatát. Részletesen fogalakozott a Balaton kialakulásával, korával, a Balaton-vidék morfológiájával. Legjelentősebb tevékenysége a löszkutatásban és a löszmorfológiában volt.
Részletes foglalkozott Davis geomorfologikus ciklustana és Penck morfológiai analízise tanulmányával.
A harmincas években ismertté tette Magyarországon a külföldi kutatási eredményeket
Megalkotott egy szintézist, az összehasonlító, funkcionális és dinamikus morfológia elméletét. Ennek segítségével lehetőség van arra, hogy a felületi domborzat fejlődéstörténet megismerhető váljon.
[szerkesztés] Emlékezete
Szülőházán emléktáblát helyeztek el, a Balatoni Múzeumban életéről kiállítást rendeztek
[szerkesztés] Fő művei
- Der Pleistozäne Löss im Karpathen-Becken (1938)
- A magyar medence pliocén és pleisztocén teraszai (1941)
- Az Alföld (1941)
- Balatonfelvidék karsztjelenségei, tektonikai mozgások (1943)
- Geomorfológiai megfigyelések a Balatonfelvidéken. (1943)
- A Kárpátmedence földrajza (1945)
- A természeti földrajz új útjai (1950)
- Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól (1954)
- A Balaton és környéke földrajzi kutatásairól (1958)
- Harmadkori elegyengetett felszínek Magyarországon (1962)
- Magyarország természeti földrajza (1962)
