Vietnami Köztársaság
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Vietnami Köztársaság (közismertebb nevén: Dél-Vietnam, vietnamiul: Việt Nam Cộng Hòa) egy már nem létező délkelet-ázsiai ország, amely 1954-ben jött létre a genfi egyezmény alapján. Az egyezmény Vietnam kettéosztását írta elő a 17. szélességi fok mentén. Az országot északról a Vietnami Demokratikus Köztársaság (Észak-Vietnam), nyugatról Laosz és Kambodzsa keletről pedig Vietnami-öböl határolta. Északon a Ho Si Minh vezette kommunisták vették kezükbe a ország irányítását, délen a franciák által támogatott Bảo Đại államelnök (korábban császár) uralkodott. Az ország fővárosa Saigon (mai nevén Ho Si Minh-város) volt.
Az ország 1976. július 2-án szűnt meg, amikor Észak- és Dél-Vietnam egyesítésével létrejött a Vietnami Szocialista Köztársaság.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
- (1954-1955): Vietnam Állam (vietnamiul: Quốc gia Việt Nam) (alkotmányos monarchia) – Bảo Đại államelnök idején
- (1955-1975): Vietnami Köztársaság (vietnamiul: Việt Nam Cộng Hòa) (köztársaság) – miután Ngô Đình Diệm menesztette Bảo Đại államelnököt és kikiáltotta a köztársaságot
- (1975-1976): Dél-Vietnami Köztársaság (vietnamiul: Cộng Hòa Miền Nam Việt Nam) – Saigon bukása után, a kettéosztott ország egyesítéséig
[szerkesztés] Politika
[szerkesztés] A Vietnami Köztársaság államfői
- Ngô Đình Diệm (1955–1963)
- Dương Văn Minh (1963–1964)
- Nguyễn Khánh (1964) (több alkalommal, nagyon rövid ideig, katonai puccsal ragadta magához a hatalmat Dương Văn Minhtől)
- Phan Khac Suu (1964–1965)
- Nguyễn Văn Thiệu (1965–1975)
- Trần Văn Hương (1975)
- Dương Văn Minh (1975)
[szerkesztés] Lásd még
- Vietnami háború
- Vietnami Demokratikus Köztársaság