Bonn
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
---|---|
|
|
Ország | Németország |
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália |
Kormányzati kerület | Köln |
Kerület | Szabad város |
Népesség | 313 905 (2006. december 31.) |
Terület | 141,22 km² |
Népsűrűség | 2223/km² |
Tengerszint feletti magasság | 60 m |
Koordináták | |
Irányítószám | 53111–53229 |
Rendszámtáblakód | BN |
Polgármester | Bärbel Dieckmann (SPD) |
Honlap | www.bonn.de |
Bonn Németország 19. legnagyobb városa, amely Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Kölntől nagyjából 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. 1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása); időközben a német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból azóta, hogy a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Durván a fele az kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan a szövetségi városnak neveznek (Bundesstadt).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelme
Története egészen a római időkig nyúlik vissza. A római kor emlékeit még ma is megtalálhatjuk az óvárosban - a város akkor "Bonna" néven légióstáborként létezett. Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A XIII. században falat emeltek a város köré. a XII. századtól a kölni választófejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük Szép Frigyest 1314-ben és IV.Károlyt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.
[szerkesztés] Nevezetességek
Bonn híres egyetemmel rendelkezik, amely főépülete barokk stílusban épült. Különösen érdekes a főtéren elhelyezkedő barokk sítlusú bazilika és - a közelében található - városháza is. Belvárosában találhatjuk még Ludwig van Beethoven szülőházát is.
[szerkesztés] Lakosság
Fő cikk: Bonn lakossága
[szerkesztés] Polgármesterek
- 1814–1816: Anton Maria Karl Graf von Belderbusch
- 1816–1816: Peter Joseph Eilender
- 1817–1839: Johann Martin Joseph Windeck
- 1840–1850: Karl Edmund Joseph Oppenhoff
- 1851–1875: Leopold Kaufmann
- 1875–1891: Hermann Jakob Doetsch
- 1891–1919: Wilhelm Spiritus
- 1920–1922: Fritz Bottler
- 1923–1931: Johannes Nepomuk Maria Falk
- 1932–1933: Franz Wilhelm Lürken
- 1933–1945: Ludwig Rickert
- 1945–1948: Eduard Spoelgen
- 1948–1951: Peter Stockhausen
- 1951–1956: Peter Maria Busen
- 1956–1969: Wilhelm Daniels
- 1969–1975: Peter Kraemer
- 1975–1994: Hans Daniels
- 1994 óta: Bärbel Dieckmann
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] Rádió és televízió
- Deutsche Welle
- ZDF
- WDR
- Radio Bonn/Rhein-Sieg“
[szerkesztés] Újságok
- General-Anzeiger
- Bonner Rundschau
- Boulevardblatt Express
[szerkesztés] Testvértelepülések
- Németország, Potsdam 1988
- Izrael, Tel-Aviv-Jaffa 1983
- Egyesült Királyság, Oxford 1947
- Magyarország, Budafok (Budapest XXII. kerülete) 1991
Bad Godesberg városrész testvértelepülése:
- Lengyelország, Opole 1997
- Franciaország, Saint-Cloud 1957
- Olaszország, Frascati 1960
- Egyesült Királyság, Windsor and Maidenhead 1960
- Belgium, Kortrijk 1964
- Törökország, Yalova 1969
Beuel városrész testvértelepülése
- Franciaország, Mirecourt 1969
Hardtberg városrész testvértelepülése:
- Franciaország, Villemomble 1967
[szerkesztés] Források
- Magyar nagylexikon
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Németország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap