Mongólia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Монгол Улс
Mongol Uls

Mongólia zászlaja Mongólia címere
Nemzeti mottó: Даяр Монгол (Dajar Mongol)
Himnusz: Bügd Nairamdakh Mongol
Főváros	Ulánbátor é. sz. 47°55′ k. h. 106°53′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	köztársaság
- Államfő	Nambarín Enhbajar
- Miniszterelnök	Szandzságín Bajar
Hivatalos nyelv	Mongol
Függetlenség	Kínától
- kikiáltása	1921. július 11.
Terület
- Összes	1 565 500 km² (18.)
- Víz (%)	0,6%
Népesség
- 2005 évi becslés	2 791 272  (134.)
- Népsűrűség	1,78 fő/km²
GDP	(IMF, 2007)
- Összes	3,9 milliárd dollár (139.) PPP: 8,42 milliárd dollár (141.)
- Egy főre jutó	1350 dollár PPP: 2850 dollár
HDI (2007)	0.700 (114.) – közepes
Pénznem	Mongol tugrik (MNT)
Időzóna	(UTC+7, +8)
Internet TLD	.mn
Nemzetközi gépkocsijel	MGL
Hívószám	+976

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagyrésze füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Éghajlat 1.3 Élővilág, természetvédelem 1.3.1 Nemzeti parkjai 1.3.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási beosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások 11.1 Magyarul 11.2 Más nyelveken

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m) a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m). Nagyobb folyói a Szelenge, Orhon és Herlen észak, észak-kelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak észak-nyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi-sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.

Mongol táj

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata száraz, szélsőségesen kontinentális, az éves csapadék mennyisége 200 mm. Október és március között Észak-Mongólia fölött egy hosszantartó magas légnyomású terület megakadályozza a nedves, meleg levegő bejutását az országba, ezért a telek különösen hidegek és szárazak, ritkán esik hó. A januári középhőmérséklet -20 °C, de a mélyebben fekvő területeken elérheti a -50 °C-ot is. A rövid nyáron a meleg nappalok ellenére az éjszakák hűvösek, a júliusi középhőmérséklet északon 18, délen 26 °C. A fővárost Ulánbátort – annak ellenére, hogy egy szélességi fokon fekszik Budapesttel – a Föld leghűvösebb átlaghőmérsékletű fővárosaként tartják számon.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

Az ország túlnyomó részét füves puszta, másnéven sztyepp borítja, ami csak a déli sivatagos területeken tűnik el. A szélsőséges éghajlat miatt összefüggő erdők csak a tavak, folyók környékén és a csapadékosabb hegyoldalakon alakultak ki. Ez mindössze 13,7 millió hektárt tesz ki, ami az ország területének csupán 8,8%-a.

• Dél-bajkáli terület: (Hentij-hegység, Hövszgöl-tó környéke)
  cirbolyafenyő (Pinus sibirica), erdeifenyő (Pinus silvestris), lucfenyő (Picea obovata), vörösfenyő (Larix sibirica), jegenyefenyő (Abies sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Hangháj-hegység és környéke: (Az ország erdeinek háromnegyede ezen a területen található.)
  vörösfenyő (Larix sibirica), nyírfa (Betula platyphylla)
• Középázsiai-terület: (Góbi-sivatag)
  szakszaul (Haloxylon ammodendron)

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 3. században hun törzsek hódították meg. A hun törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nemrég létrejött kínai császárság számára, ezért azok a Qin-dinasztia alatt elkezdték építeni a kínai nagy falat. A hunok elvándorlása után a mongol terület türk törzsek birtokába került, a 6-8. században a türk kánság része volt, majd a 8. és 9. században az ujgur kánsághoz tartozott.

Később területén mongol törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A mongol törzseket Dzsingisz kánnak sikerült egyesítenie 1206-ban és ezzel elkezdődött a Mongol Birodalom virágzása. A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetkilométert és ezzel mindmáig a történelem legnagyobb összefüggő területű birodalma lett. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nemsokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Kubiláj kán uralkodása alatt a Dzsingisz kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1634-től Mongólia fokozatosan mandzsu-kínai uralom alá került és az országban elkeztett terjedni a lámaizmus. A 250 éves mandzsu elnyomás után 1911-ben Külső-Mongólia függetlenedett Kínától. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta Mongóliát, de a mongoloknak szovjet-orosz segítséggel sikerült nyerniük és 1924-ben kikiáltották a Mongol Népköztársaságot.

A Mongol Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Mongol Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Mongólia élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, szigorú óvintézkedéseket vezetett be és rengeteg lámaista kolostort leromboltatott.

1936-ban Mongólia kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a II. világháború elején 1939-ben elhárították Japán támadását a Halhin-Gol-i csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Mongóliát használva kiindulópontul Belső-Móngóliában megtámadták a Japán csapatokat. Ezt a helyzetet kihasználva Mongólia rákényszerítette a Kínai Népköztársaságot Külső-Mongólia függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt.

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumdzságín Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Mongóliában is hanyatlott az előzőt vezető Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával és Kelet-Európával. Mongólia 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Dzsambin Batmönh lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Forradalmi Néppárt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot, 1991-től az ország hivatalos neve Mongol Köztársaság.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

1921-től a rendszerváltásig a Mongol Forradalmi Néppárt volt hatalmon, azóta a Mongol Demokrata Párt és a Forradalmi Néppárt váltja egymást. Jelenleg 2007. November 22. óta a Forradalmi Néppárt van kormányon.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás

Mongóliának a tartományi jogú fővároson, Ulánbátoron kívül 21 tartománya van, amiket mongol nyelven ajmagnak neveznek. Minden ajmag járásokra (szum) osztható, amikből összesen 315 található.

1. Arhangaj (Cecerleg)  2. Bajanhongor (Bajanhongor)  3. Bajanölgij (Ölgij)  4. Bulgan (Bulgan)  5. Darhan-Úl (Darhan)  6. Dornod (Csojbalszan)  7. Dornogovi (Szajnsand)  8. Dundgovi (Mandalgovi)  9. Góbi-Altaj (Altaj) 10. Góbi-Szümber (Csojr) 11. Hentij (Öndörhán)		12. Hovd (Hovd) 13. Hövszgöl (Mörön) 14. Orhon (Erdenet) 15. Övörhangaj (Arvajhér) 16. Ömnögovi (Dalandzadgad) 17. Szelenge (Szühbátar) 18. Szühebátor (Barún-Urt) 19. Töv (Dzúnmod) 20. Uvsz (Ulángom) 21. Dzavhan (Uljásztaj) 22. Ulánbátor (főváros)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 2 838 224 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 1,8 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,46% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 67 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 27,9%, 15-64 éves 68,4%, 65 év feletti 3,7% (2006)
• Városi lakosság aránya: 62% (1999)
• Írástudatlanság: 20% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: mongol
• Népek: halha mongol 78%, kazah 5%, dörbed mongol 3%, bajad 2%, burját 2%, dariganga mongol 1%, egyéb 1% (1999)
• Vallások: buddhista (lámaista) 50%, sámánhívő és keresztény 6%, muszlim 4%, felekezeten kívüli 40% (2004)
• Írásrendszer: cirill ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Magyarul

• Mongólia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Arany Rolex, töltött ürge, menekülő hollandok (az Index.hu cikke)
• Végjáték a Nagy Népi Hurálban (az Index.hu cikke)
• Mongólia térkép
• [1] (történeti információk)

[szerkesztés] Más nyelveken

• www.mongolei.de (német nyelven)
• Bank of Mongolia (valuta árfolyamok)]
• Mongóliai zászlók és címerek
• Tartományi szintű térképek (www.legendtour.ru)