Üzbegisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

O‘zbekiston Respublikasi
O‘zbekiston Jumhuriyati

Üzbegisztán zászlaja Üzbegisztán címere
Főváros	Taskent
Államforma
- Elnök	Islom Karimov
- Miniszterelnök	Shavkat Mirziyayev
Hivatalos nyelv	üzbég
függetlenség	Szovjetuniótól
- kikiáltása	1991 szeptember 1.
Terület
- Összes	447 400 km² (55.)
- Víz (%)	4,9%
Népesség
- évi becslés	26 851 195  (42.)
- Népsűrűség	60 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó
HDI ()	(.) –
Pénznem	Üzbég szom (UZS)
Időzóna	(UTC+5)
Internet TLD	.uz
Nemzetközi gépkocsijel	UZ
Hívószám	+998

Üzbegisztán Magyarországnál csaknem ötször nagyobb területű szovjet utódállam Közép-Ázsiában.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Elhelyezkedés 1.2 Domborzat 1.3 Vízrajz 1.4 Növényzet, állatvilág 2 Történelem 3 Nyelvek, Népek, Vallások, Települések 3.1 Nyelvek 3.2 Népek 3.3 Vallások 3.4 Egyéb adatok 3.5 Legnépesebb települések 4 Közigazgatási felosztás 5 Politika 5.1 Politikai rendszer, választási rendszer 5.2 Törvényhozás-, Végrehajtás, Igazságszolgáltatás 5.3 Védelmi politika 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 9 Sport 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Elhelyezkedés

A közép-ázsiai ország az Aral-tó medencéjétől a Tien-sanig húzódik. Északi szomszédja Kazahsztán, délnyugati Türkmenisztán, déli Afganisztán, délkeleti Tádzsikisztán, keleti pedig Kirgizisztán.

[szerkesztés] Domborzat

Nyugati részén, a kiszáradó Aral-tó déli partján mocsaras süllyedékek találhatók, ettől keletre a Kizil-kum sivatag húzódik. Az ország keleti és déli részét magas hegységek hálózzák be. Legmagasabb pontja: Adelunga Toghi, 4643 méter.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Növényzet, állatvilág

[szerkesztés] Történelem

Az Amu-darja mentén lévő állam területe a 7. századtól arab, majd a 13-15. században mongol fennhatóság alatt állt. Az Arany Horda a 14. században Timur Lenk vezetésével itt rendezte be a központját. A 16. századtól a buharai és a hivai emír uralma alatt állt. Az 1850 és 1868 közötti orosz terjeszkedés nyomán Buhara orosz védnökség alá került. Az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot 1924. október 27-én alakították meg. 1990. június 20-án az Üzbég Legfelsőbb Tanács elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, és a sikertelen moszkvai puccsot követően kikiáltotta az ország teljes függetlenségét Üzbég Köztársaság néven, amelyet decemberben egy népszavazás is megerősített. 1991. decemberében Üzbegisztán a Független Államok Közözsségének tagja lett. Az elnököt személyi kultusz övezi, az ellenzéki pártokat betiltották. Az ország 2001-ben átadott néhány volt szovjet bázist az amerikaiaknak afganisztáni hadműveleteikhez.

[szerkesztés] Nyelvek, Népek, Vallások, Települések

[szerkesztés] Nyelvek

Az országban a hivatalos nyelv az üzbég, de beszélik még az orosz és a tádzsik nyelvet is. 1992-től latin abc-t használnak, török ortográfiával.

[szerkesztés] Népek

A népesség 80%-a üzbég, 6%-a orosz, 5%-a tádzsik, 3%-a kazah, 3%-a karakalpak, 2%-a tatár és 1%-a egyéb nemzetiségű.

[szerkesztés] Vallások

A lakosság 88%-a szunnita mohamedán, 9%-a orosz ortodox, 3%-a pedig egyéb vallású.

[szerkesztés] Egyéb adatok

• Városi lakosság aránya: 37%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 68 év.
• Népességnövekedés: 1,63%.
• Írástudatlanság: 0,7%.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Üzbegisztán 12 tartományra (vilajet – viloyat), 1 városra (shahr) és egy autonóm köztársaságra (Respublikas) oszlik:

1. Toshkent Shahri
2. Andijon Viloyati
3. Buxoro Viloyati
4. Farg'ona Viloyati
5. Jizzax Viloyati
6. Namangan Viloyati
7. Navoiy Viloyati
8. Qashqadaryo Viloyati
9. Samarqand Viloyati
10. Sirdaryo Viloyati
11. Surxondaryo Viloyati
12. Toshkent Viloyati
13. Xorazm Viloyati
14. Karakalpaksztáni köztársaság (Qoraqalpogʻiston Respublikasi)

[szerkesztés] Politika

[szerkesztés] Politikai rendszer, választási rendszer

Az ország elnöki köztársaság. Elnöke jelenleg Islam Kamirov

[szerkesztés] Törvényhozás-, Végrehajtás, Igazságszolgáltatás

Az ország parlamentje az Olij Madschlis, amely egykamarás. A parlamentben 250 képviselő foglal helyet, akiket 5 évre választ a nép.

[szerkesztés] Védelmi politika

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 2600 USD (2002).
• Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 36%, ipar 21%, szolgáltatások 43%.
• Munkanélküliség: 10%.
• Munkaerő: 11 900 000 fő.
• Infláció: 26% (2002).

[szerkesztés] Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

• Mezőgazdaság: Legfontosabb mezőgazdasági terményei a gyapot, rizs, szőlő, gyümölcs, zöldség, búza, kukorica és a burgonya. A hegyvidékeken karaküljuhot tenyésztenek, nevezetes a Fargonai-medence selyemhernyó-tenyésztése.
• Ipar: Iparára a hagyományos textil- és élelmiszeripar, valamint a vegyipar, gépgyártás, papírgyártás jellemző.
• Kereskedelem: Exportcikkek: gyapot, arany, elektromos energia, műtrágya, fémek, textíliák, élelmiszerek. Importcikkek: gépek, berendezések, élelmiszerek, vegyszerek, fémek. Főbb kereskedelmi partnerek: Oroszország, Ukrajna, Németország, Dél-Korea, Kazahsztán, Olaszország, USA, Tádzsikisztán.

[szerkesztés] Közlekedés

Üzbegisztánban a szomszédaihoz viszonyítva jó utak találhatók.

A közlekedésben a vasút dominál. Kb. 3 460 km (1990) a vasutak hossza.

Az utak hossza 78 400 km, amelyből 67 000 európai minőségű. A legfontosabb út a Taskent-Szamarkand-Buchara-Urgencs-Nukus. A legfontosabb autópálya a M-39, amely Taskent és Buchara között húzódik.

1100 km víziút van.

Az ország állami légivállalata az Uzbekistan Airways (Oʻzbekiston havon yoʻllari), amely Frankfurt am Mainba is szállít utasokat. Nemzetközi reptér Taskentben van. Nukusból, Urgentcsből, Szamarkandból és Bucharából Moszkvába is közlekedik repülő.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Egyetemek:

• Üzbegisztáni Nemzeti Egyetem
• Taskenti Állami Agráregyetem
• Termezi Állami Egyetem

[szerkesztés] Sport

Üzbegisztáni sportolók összesen 11 érmet szereztek a nyári olimpiai játékokon, ebből 6-ot ökölvívásban és 4-et birkózásban. Üzbegisztán olimpiai érmesei:

• 1996

• ezüst – Armen Bagdaszarov (judo)
• bronz – Karim Tulaganov (ökölvívás)

• 2000

• arany – Mahamadkodir Abdullajev (ökölvívás)
• ezüst – Artur Tajmazov (birkózás)
• bronz – Szergej Mihajlov (ökölvívás), Rusztam Szajdov (ökölvívás)
• 2004

• arany – Artur Tajmazov (birkózás), Alekszandr Dokturisvili (birkózás)
• ezüst – Magomed Ibragimov (birkózás)
• bronz – Bahodirzson Szultanov (ökölvívás), Utkirbek Hajdarov (ökölvívás)

Az egyik leghíresebb üzbég sportoló a profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívó Ruszlan Csagajev.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Üzbegisztán kormányzati oldala
• Üzbegisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Üzbegisztán Domborzati Térképe

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán