Tádzsikisztán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Tádzsik Köztársaság
Ҷумҳурии Тоҷикистон
Jumhurii Tojikiston

Tádzsikisztán zászlaja Tádzsikisztán címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Szurudi milli
Főváros	Dusanbe é. sz. 38°33′ k. h. 68°48′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	elnöki köztársaság
- Elnök	Emomali Rahmon
- Miniszterelnök	Oqil Oqilov
Hivatalos nyelv	tádzsik nyelv
Függetlenség
- Kikiáltás
Terület
- Összes	143 100 km² (95.)
- Víz (%)	0,3
Népesség
- 2006 évi becslés	7 320 000  (100.)
- 2000 évi népszámlálás	6 127 000
- Népsűrűség	45 fő/km²
GDP	2006
- Összes	2,811 milliárd (139.) PPP: 10 510 milliárd
- Egy főre jutó	522 (159.) PPP: 1494
HDI (2007)	0,673 (122.) – közepes
Pénznem	tádzsik szomoni (TJS)
Időzóna	TJT (UTC+5)
Internet TLD	.tj
Nemzetközi gépkocsijel	TJ
Hívószám	+992

Magyarországnál másfélszer nagyobb területű köztársaság Közép-Ázsiában. A volt Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama 1991-ben lett független.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Élővilág, természetvédelem 1.4.1 Nemzeti parkjai 1.4.2 Természeti világörökségei 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Politikai pártok 3.4 Közigazgatási felosztás 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb városok 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Tudomány 7.4 Művészetek 7.5 Hagyományok, néprajz 7.6 Gasztronómia 8 Turizmus 9 Sport 10 Ünnepek 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. Az ország területét hegyek borítják (felerészben 3000 m magasságú), csupán északnyugaton és délnyugaton fordulnak elő kisebb síkságok. Az országot alkotó hegyvonulatok:

• Nyugati-Pamír (délkeleten, 7500 méter magasságig).
• Keleti-Pamír (4000 méteres fennsík).
• Alajontúli-hegység (északkeleten, meghaladja a 7100 métert).
• Zaravsáni-hegység (nyugaton, csaknem 5500 méter).

Legmagasabb pontja a Garmo (korábban Kommunizmus-csúcs), 7495 méteres magassággal.

[szerkesztés] Vízrajz

A hegyi folyók (Pangh, Vahs) gleccserekből kapják és Közép-Ázsia lefolyástalan vidékeire szállítják vizüket.

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

[szerkesztés] Természeti világörökségei

[szerkesztés] Történelem

Területe az ókorban Horezm államához tartozott. A 8. században kezdődött az arab hódoltság, amely a 13. századi mongol betörésig tartott. Ezt követően a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság kezdetéig. Része volt a Szovjetuniónak is, függetlenségét 1991. szeptemberében nyerte el, de 1991. decemberében a Független Államok Közösségének tagja lett.

Az ország délkeleti részén található Gorno-Badahsán autonóm területet muzulmán (síita) törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az országot 2 tartomány (вилоятҳо/wilojatho ill ولایتها;) Chatlon, Sughd; egy autonóm tartomány (вилояти мухтор/wilojati muchtor ill ولایت مختار) Gorno-Badahsan és egy fővárosi körzet (Ноҳияҳои тобеъи умҳур ill. ناحیه های تابع جمهوری) Nohijahoi tobei Dzsumhurij alkotja.

Sughd Nohijahoi tobei Dzsumhurij (fővárosi körzet) (a főváros: Dusanbe) Chatlon Gorno-Badahsán (autonóm tartomány)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él.

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 7 320 815 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 51,1 fő/km²
• Népességnövekedés: 2,19% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 68 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 37,9%, 15-64 éves 57,4%, 65 év feletti 4,8% (2006)
• Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
• Írástudatlanság: 2,3% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: tádzsik
• Népek: tádzsik 79,9%, üzbég 15,3%, orosz 1,1%, kirgiz 1,1%, egyéb 2,6% (2000)
• Vallások: szunnita muszlim 85%, síita muszlim 5%, egyéb 10%
• Írásrendszer: arab ábécé 1993 óta

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Turizmus

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Tádzsikisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán