Szlovákia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szlovák Köztársaság
Slovenská Republika

Szlovákia zászlaja Szlovákia címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Nad Tatrou sa blýska
Főváros	Pozsony é. sz. 48°08′ k. h. 17°17′Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor, Hiba a kifejezésben: nem várt / operátor
Államforma	parlamentáris köztársaság
- Köztársasági elnök	Ivan Gašparovič
- Miniszterelnök	Robert Fico
Hivatalos nyelv	Szlovák
Függetlenség	1993. január 1.
Csatlakozás az EU-hoz	2004. május 1.
Terület
- Összes	48 845 km² (130.)
- Víz (%)	elhanyagolható
Népesség
- 2008 évi becslés	5 455 407  (88.)
- 2001 évi népszámlálás	5 379 455
- Népsűrűség	110 fő/km²
GDP	2007
- Összes	71,57 milliárd USD (57.) PPP: 107,6 milliárd USD
- Egy főre jutó	13 338 USD (47.) PPP: 19 800 USD
HDI (2004)	0,863 (42.) – magas
Pénznem	szlovák korona (SKK)
Időzóna	CET (UTC+1)
- Nyári időszámítás	CEST (UTC+2)
Internet TLD	.sk
Nemzetközi gépkocsijel	SK
Hívószám	+421
Az Európai Unió és a NATO tagja.

Szlovákia (szlovákul Slovensko) (hivatalosan Szlovák Köztársaság) közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról a Cseh Köztársaság és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (Bratislava). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

Tartalomjegyzék 1 Földrajza 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.2.1 Vízrajzi Galéria 1.2.1.1 Folyók 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Természetvédelem 2 Barlangok 3 Történelem 3.1 Határváltozások 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.3.1 Szlovákiai magyarság 6 Gazdaság 7 Oktatási rendszer 7.1 Általános iskolai képzés 7.2 Középiskola 7.3 Felsőoktatás 7.4 Felnőttoktatás 7.5 Diplomák elismerése 7.6 Kulturális intézmények 8 Művészetek 8.1 Építészet 8.2 Képzőművészetek 8.3 Irodalom 8.4 Filmművészet 8.5 Zene 9 Turizmus, látnivalók 10 Média 11 Sport 12 Lásd még 13 Külső hivatkozások 14 Források

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű; a Kárpátok foglalják el majdnem teljesen az ország északi felét. A Tátra hegység több részből áll: Alacsony-Tátra, Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra az igazi magashegység Magas-Tátra mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége, valamint a Bélai-Tátra. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m).

Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.

Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal, 669 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

[szerkesztés] Vízrajz

Az ország legfontosabb folyói a Duna, a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog.

[szerkesztés] Vízrajzi Galéria

[szerkesztés] Folyók

Árva	Duna	Garam	Kiszuca
Morva	Nyitra	Poprád	Vág

[szerkesztés] Éghajlat

Szlovákia éghajlata mérsékelt, viszonylag hűvös nyárral és hideg, felhős és nedves téllel.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Természetvédelem

Szlovákia legnagyobb természetvédelmi területe a TANAP (Tátrai Nemzeti Park).

Lengyelország Magyarország Csehország Au. Ukr. POZSONY Zsolna Turócszentmárton Poprád Eperjes Trencsén Privigye Besztercebánya Kassa Nagyszombat Losonc Nyitra Bős Komárom Duna Tisza Vág Gerlachfalvi-csúcs térkép szerkesztése

[szerkesztés] Barlangok

A deménfalvi Szabadság-barlang	A deménfalvi jégbarlang	A dobsinai jégbarlang	Domica
Driny	A martonházi aragonitbarlang

[szerkesztés] Történelem

A 10. századtól a mai Szlovákia teljes területe a Magyar Királysághoz tartozott 1918-ig. A szlovákok története ez idő alatt szorosan egybefonódott a magyar történelemmel. A 19. században ébredő szlovák nemzeti mozgalom hatására az I. világháború végére fölerősödtek a nemzetiség körében az elszakadási törekvések. A pánszlávizmus jegyében az újonnan alakult Csehszlovák állam ígért nagyobb lehetőségeket. Ténylegesen 1919-ben a cseh(csehszlovák) hadsereg megszállása valósította meg ezt az „államalapítást” a szlovák területeken is.

A szlovák nemzeti törekvések felemás eredményre vezettek, mert a cseh dominanciájú új állam központosította a hatalmat, s csak kis beleszólást engedett a szlovákiai ügyekbe az ott élő szlovák és magyar nemzetiségűeknek. Ezért a szlovákok közül sokan nem váltak a demokratikus szövetségi állam hívévé, megtartották önállósodási törekvéseiket. Csehszlovákia 1938-as feldarabolása a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés révén egyfajta megoldást kínált mind a magyar revizionizmus és a magyar kisebbségek problémájára, mind a szlovák nacionalizmus számára. A maradék területen így azután Jozef Tiso vezetésével 1938-ban Zsolnán (Žilina) kikiáltották az első Szlovák Köztársaságot. A német segítséggel alakult állam ténylegesen fasiszta csatlósállam volt. Ez ellen irányult az 1944 nyarán kitört szlovák nemzeti felkelés.

A második világháború végén a második Csehszlovákia módosított határok mellett (lásd alább) az 1938-as első Csehszlovákia örököse lett. Bár Szlovákia területén a demokraták többségben voltak, a negyvenes évek végén (1948) a kommunisták átvették itt is a hatalmat. Az 1968. évi prágai tavasz után Csehszlovákiát szövetségi állammá szervezték. Az 1989. évi „bársonyos forradalom” után 3 évvel, 1993. január 1-jével Csehszlovákia felbomlott. Azóta Szlovákia független állam.

2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja.

[szerkesztés] Határváltozások

A valamikori Csehszlovákia majd annak felbomlását követően a mai Szlovákia határait az 1947. évi Párizsi békeszerződés határozza meg. Délen ez nagyrészt megegyezik a Trianoni békeszerződés által meghúzott határokkal, kivételt képez a pozsonyi hídfő (1), ahol stratégiai okokból 1947-ben további három falut csatoltak el Magyarországtól (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún). Szlovákia keleti határát, az ukrán-szlovák határt 1947-ben egy egyenes vonallal húzták meg (4 és 5). Szlovákia északi és nyugati határa megegyezik a trianoni határokkal. Ekkor Árva és Szepes vármegyék kisebb területei (2 és 3), kerültek Lengyelországhoz.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Szlovákia köztársaság.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A törvényhozás szerve a parlament – hivatalos nevén a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa –, amely Pozsonyban található és 150 tagja van. A parlamenti képviselőket általános, titkos szavazással 4 évre választják. A magyarországi alkotmányos gyakorlattal ellentétben itt a kormány tagjai nem lehetnek egyben parlamenti képviselők is. A szlovák törvényhozás egykamarás rendszerű. A legutóbbi parlamenti választások 2006-ban voltak.

A végrehajtó hatalom fő szerve a kormány, amelynek élén a miniszterelnök áll. A kormánynak jelenleg 16 tagja van: a kormányfő, egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettes és 14 szakminiszter.

Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság[1] ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 község volt, melyek közül 138 város.

	Kerület	Kerületi székhely
1	Pozsonyi (Bratislavský kraj)	Pozsony (Bratislava)
2	Nagyszombati (Trnavský kraj)	Nagyszombat (Trnava)
3	Nyitrai (Nitriansky kraj)	Nyitra (Nitra)
4	Trencséni (Trenčiansky kraj)	Trencsén (Trenčín)
5	Zsolnai (Žilinský kraj)	Zsolna (Žilina)
6	Besztercebányai (Banskobystrický kraj)	Besztercebánya (Banská Bystrica)
7	Kassai (Košický kraj)	Kassa (Košice)
8	Eperjesi (Prešovský kraj)	Eperjes (Prešov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

[szerkesztés] Politikai pártok

Legjelentősebb helyi politikai pártok:

Név	Elnök 2006-ban	Politikai ideológia	A 2006-os választáson elért eredmény, százalékban
Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD)	Robert Fico	baloldali	29,14
Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH)	Pavol Hrušovský	konzervatív	8,31
Magyar Koalíció Pártja (MKP)	Csáky Pál	konzervatív	11,68
Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (ĽS – HZDS)	Vladimír Mečiar	exkommunista	8,79
Szabad Fórum (SF)	Zuzana Martináková	konzervatív-liberális	3,47
Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ – DS)	Mikuláš Dzurinda	konzervatív-liberális	18,35
Szlovák Nemzeti Párt (SNS)	Ján Slota	soviniszta, szélsőjobboldali	11,73
Szlovákia Kommunista Pártja (KSS)	Jozef Ševc	kommunista	3,88

A 2006-os választások óta a Robert Fico miniszterelnök vezette Fico-kormány van hatalmon, a nacionalistákkal koalícióban.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 439 448 (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 111 fő/km²
• Népességnövekedés: 0,15%
• Születéskor várható élettartam: férfiak 70 év, nők 78 év
• Népesség életkor szerinti megoszlása: 0-14 éves 16,7%, 15-64 éves 71,3%, 65 év feletti 12%
• Városi lakosság aránya: 58,8%
• Írástudatlanság: 1%

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Főváros: Pozsony 429 000 fő
• Fontosabb városok: Kassa (Košice) 234 000 fő, Eperjes (Prešov) 92 000 fő, Nyitra (Nitra) 87 000 fő, Zsolna (Žilina) 85 000fő. Szlovákiában 138 város található.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: szlovák
• Népek a legutóbbi, 2001. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 85,8%, magyar 9,7%, cigány 1,7%, cseh 0,8%, ruszin 0,4%, ukrán 0,2%, német 0,1%, egyéb 1,3%.

Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok (romák) jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti. {[2]}{[3]} {[4]} {[5]} {[6]}

• Vallások: római katolikus 68,9%, evangélikus 10,8%, görög katolikus 4,1%, református 2%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)
• Írásrendszer: latin ábécé

[szerkesztés] Szlovákiai magyarság

Szlovákiában ma több mint ötszázezer magyarajkú ember él (mintegy 520 000, a teljes lakosság 9,7%-a, plusz a magyarok által lakott területeken élő cigányság jó része). A magyarság döntő többsége a szlovák-magyar határ menti sávban lakik, legnagyobb számban a Csallóközben. Szlovákiát történelmileg szokták még Felvidéknek is nevezni, bár az egykori Felvidék csak a Pozsony–Nyitra vonaltól északra fekvő területnek volt a megnevezése. A II. világháború alatt a Csehszlovákiától visszacsatolt területeket is Felvidéknek nevezték.

[szerkesztés] Gazdaság

Szlovákia gazdasági növekedése 2007-ben 10,4% volt, a legnagyobb volt az Európai Unióban. A legtöbb működő tőke (191 millió dollár) Magyarországról érkezett. Nőnek a átlagkeresetek és a reálbérek (4,3%), csökken az infláció, a munkanélküliségi 2007-ben 11,0%-ra, de ez még mindig sajnos a legmagasabb az EU-ban, ennek a jelentős része a rendkívül elmaradott keleti régiókban jelentkezik.

A Mikulas Dzurinda vezette kabinet reformjai alakítottak ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményekket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, tizenkilenc százalékos adókulcsal így több éven át növekedett az állam bevétele.

Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentettek. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2005-ben éhséglázadását tört ki.^[1]

Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január elsején bevezesse az eurót. ^[2]

[szerkesztés] Oktatási rendszer

Három szakaszra osztható az oktatás Szlovákiában:

1. általános iskolai képzés
2. középiskolai képzés
3. felsőoktatás

A tankötelezettség időtartama Szlovákiában 10 év; 6 és 16 éves kor között kötelező az iskolalátogatás.

[szerkesztés] Általános iskolai képzés

Az általános iskolának és a középiskolának (állami intézményeknek!) a tandíját az állam állja, így az ingyenes, ezzel szemben a magániskolákban a taníttatás díját a szülők állják. A képzés két részből áll:

• alsó tagozat (6-tól 10 éves korig)
• felső tagozat (10-től 15 éves korig)

Amint véget ért az alsó tagozat, a diáknak szabad kezet nyújtanak, hogy a tanulmányait a nyolc osztályos gimnáziumban, vagy a felső tagozaton folytatja.

[szerkesztés] Középiskola

A szlovák középiskoláknak különböző intézményeik vannak.

• Gimnáziumok:

Általános képzés, a diákokat főiskolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel.

Kétfajta képzés létezik: nyolcéves (10–18 éves korig), és négyéves (15–19 éves korig).

• Szakközépiskolák:

Elsősorban a szakiskolákba való bejuttatásra törekszik, de lehetőséget ad felsőfokú intézményekbe való bejutásra is.

[szerkesztés] Felsőoktatás

A jelen pillanatban huszonegy (21) felsőfokú intézmény működik Szlovákiában. (Köztük egy rendőr- és két katonai akadémia, egy közgazdasági, egy orvosi, egy mezőgazdasági, és négy műszaki egyetem, és három zenei és művészeti akadémia.) Jelenleg kizárólag állami egyetemek vannak Szlovákiában, de az állam lehetőséget biztosít magánegyetemek alapítására is. Három (3) felsőoktatási fokozat különül el:

• bachelor
• master
• doktori képzés

[szerkesztés] Felnőttoktatás

A továbbtanulásra van lehetőség, de ez szinte csak az oktatási és továbbképző központok hatáskörébe tartozik. De már létrehoztak kiegészítő tanfolyamokat is (vállalatokon belüli létesítmények, magániskolák stb.), amelyek nagyon változatos programokat ajánlanak a továbbtanulni vágyóknak.

[szerkesztés] Diplomák elismerése

Az EU tagországaiban működő NARIC nevű központok adnak erről felvilágosítást.
Forrás: http://www.hbmk.hu/eu25/szlovak/oktatas.html

[szerkesztés] Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

[szerkesztés] Építészet

[szerkesztés] Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

• Jozef Hanula, a 19-20.század jeles szlovák festője

[szerkesztés] Irodalom

[szerkesztés] Filmművészet

A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a Jánošík. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette, egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.

A háború utáni első filmet még a cseh Martin Frič rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette Paľo Bielik, aki 1948-ban elkészíti a szlovák nemzeti felkelésről az első szlovák hangosfilmet, Farkasverem (Vlčie diery) címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a Ján Kadár és a cseh Elmar Klos által rendezett Oscar-díjas Üzlet a korzón (Obchod na korze).

A hatvanas évek elején Peter Solan, Martin Hollý és Štefan Uher visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a Nap a hálóban (Slnko v sieti), amit sokan a cseh újhullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt egy újabb hármas követi: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dušan Hanák. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a normanizáció nem enged a művészetnek. Az ideológiailag nem korrekt filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg kevésbé tehetséges rendezőket támogat az állam.

A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át Prágába dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte Martin Šulik az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

[szerkesztés] Zene

A 70-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenakarai voltak a Fermáta, Collegium Musicum és a Blue Effect.

Szlovákiai magyar etno-rockzene:

• Ghymes http://www.ghymes.hu/

[szerkesztés] Turizmus, látnivalók

Lásd még: Szlovákia magyar emlékei, látnivalói!

[szerkesztés] Média

Szlovákiai tv-csatornák: TV JOJ, TV Markíza, STV, TA3, TVA, Nautik TV, MusicBox.

Rádióállomások: Rádio Expres, Rádio Slovensko, Fun Rádio, Rádio Okay, Rádio Regina, Jemné Melódie, Rádio FM

Szlovákiai újságok: Nový Čas, Pravda, SME, Hospodárske noviny, Plus 7 dní, Báječná žena, Život, Eurotelevízia, Új Szó, Nový Čas pre ženy, Noviny Markíza.

[szerkesztés] Sport

Szlovákia legnépszerűbb sportja a jégkorong, ezt követi a tenisz és a labdarúgás.^[forrás?] A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Šatan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzén. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav Šatan, Peter Bondra, Žigmund Pálffy, Ľubomír Višňovský, Ján Lašak, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa.

Szlovákia eddig három nyári olimpián vett részt: 1996, 2000, 2004. Ezeken összesen 4 arany-, 6 ezüst- és 4 bronzérmet szerzett. Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: Slovan Bratislava, MFK Košice (korábban VSS Košice, illetve 1.FC Košice), MŠK Žilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petržalka, Tatran Prešov, DAC 1904 Dunaszerdahely. A szlovák válogatott még egyszer sem szerepelt labdarúgó világbajnokságon, sem Európa-bajnokságon. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban szerepelnek.

[szerkesztés] Lásd még

• Kategória:Szlovákia települései

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal oldala
• Szlovák idegenforgalmi térkép
• Szlovákia magyarul az Utazgató.hu-n
• Síelés Szlovákiában
• Statisztikai adatok a népszámlálásokról
• Szlovákia képekben
• Szlovákia domborzati térképe
• sipalya.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Szlovák Paradicsom.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakia-utazas.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Szlovákia fővárosa (információs portál)
• pozsony.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Szlovákia hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
• felvidek.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakhotel.lap.hu (linkgyűjtemény)
• szlovakgyogyfurdo.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Fényképek Szlovákiáról
• Szállás Szlovákia
• Szlovákia Térkép
• Térkép Kalauz (Praktikus térképgyűjtemény Szlovákiáról, nagyobb városairól)
• Szlovákiai sajtó (újságok, folyóiratok)
• Slovakia today English-language online newspaper
• Szlovákiai magyar oktatási intézmények
• Rimaszombat.lap.hu

[szerkesztés] Források

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)
Amerikai Egyesült Államok • Belgium • Bulgária • Csehország • Dánia • Egyesült Királyság • Észtország • Franciaország • Görögország • Hollandia • Izland • Kanada • Lengyelország • Lettország • Litvánia • Luxemburg • Magyarország • Németország • Norvégia • Olaszország • Portugália • Románia • Spanyolország • Szlovákia • Szlovénia • Törökország

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok | Ausztrália | Ausztria | Belgium | Csehország | Dánia | Dél-Korea | Egyesült Királyság | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Izland | Írország | Japán | Kanada | Lengyelország | Luxemburg | Magyarország | Mexikó | Németország | Norvégia | Olaszország | Portugália | Spanyolország | Svájc | Svédország | Szlovákia | Törökország | Új-Zéland