Kalinyingrád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Címer | |
|---|---|
 |
|
| Adatok | |
| Tartomány: | Kalinyingrádi terület |
| Terület: | 215,7 km² |
| Népesség (2006. január 1.): | 425 600 fő |
| Tszfm.: | 266 m |
| Irányítószám: | 236010 |
| Honlap: | www.klgd.ru/ru/ |
 |
|
Kalinyingrád (oroszul: Калининград, németül: Königsberg), tengeri kikötőváros, Lengyelország és Litvánia között található Oroszországhoz tartozó exklávéjának, a Kalinyingrádi Területnek a székhelye. A várost Mihail Ivanovics Kalinyin szovjet politikusról nevezték el. Königsberg néven Kelet-Poroszország, korábban a Porosz Hercegség, még korábban a Teuton Rend porosz államának fővárosa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] A Rend állama
Königsberget („A király hegye”) 1255-ben teuton lovagok alapították, amikor meghódították Poroszországot. II. Ottokár cseh király tiszteletére nevezték el, aki segítette a rendet a kereszténység terjesztésében, melyet északi keresztes hadjáratnak neveztek. Évtizedek alatt a teuton rend, különböző nyugat-európai királyok segítségével, meghódította a balti poroszokat, és gyarmatosította a területet. A megmaradt kis népességet germanizálták és asszimilálták. Ennek ellenére a balti porosz nyelv a 18. századig fennmaradt.
Königsberg volt Szambiának, a négy egyházkerület egyikének a fővárosa, melyre Poroszországot 1243-ban felosztotta Modénai Vilmos pápai legátus. Prágai Szent Adalbert (aki az Esztergomi bazilikának is védőszentje) lett a fő szent patrónusa a königsbergi dómnak (székesegyház). Königsberg a Hanz-szövetség tagja lett, a történelmi Poroszország, a Porosz provincia és Litvánia fontos kikötője.
A Rend és a Lengyel Korona közötti harmincéves háború eredményeként a lovagok államának mérete lecsökkent 1466-ban a későbbi Poroszország méretére, és a Lengyel Korona fennatósága alá került.
1525 óta a herceg székhelye, 1701-től pedig a porosz királyé. 1544-ben alapították az első evangélikus egyetemet, neve: „Albertina“. 1618-ban Johann Sigismund von Brandenburg örökölte a porosz hercegi címet.
1701. január 18-án III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel az I. Frigyes porosz király címet. 1724-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett Kelet-Poroszország fővárosa. 1764-ben, 1769-ben, 1775-ben tűzvész pusztított a városban. 1807. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. 1860-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
1920-ban tartotta meg Friedrich Ebert birodalmi elnök az első keleti vásárt. 1919-ben Hans Hopp elrepült Königsbergből Devauba. 1945 decemberében a második világháború előtti lakosság 12%-a maradt életben. 1946-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. 1947-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a Szovjetunió része lett a város és a vidéke. Ez év októberében kezdi el Sztálin kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepít a helyükre. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásával a város az Orosz Föderáció része lett. A 3 balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt különböző egyezményekkel oldották meg.
2005-ben ünnepelte a város 750-ik jubileumát.
[szerkesztés] Gazdaság
A város ipari és gazdasági központ. Bútorgyártás, vegyipar, gépgyártás fejlett Kalinyingádban. A halfeldolgozás is kiemelkedő.
[szerkesztés] A város beosztása
A város 5 kerületre van osztva:
Baltyijszkij (Balti kerület)
Moszkovszkij (Moszkvai kerület)
Lenyingradszkij (Leningrádi kerület)
Oktyabrszkij (Október kerület)
Centralnij (Központi kerület – az óvárostól kicsit északabbra)
[szerkesztés] Lakosság
|
|
|
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Múzeum
Kalinyingrádban számtalan múzeum van:
- Immanuel Kant Múzeum
- Dómmúseum
- Történelmi múzeum
- Művészeti múzeum
- Művészeti galéria
- Óceán múzeum.
[szerkesztés] Színház
- Filmharmónia is van a városban a katolikus templom mellett épült fel 1907-ben. A második világháborúban felrobbantották, majd újjáépítették.
- Drámaszínház 1910-ben építették, a második világháborúban megrongálódott, 1960-ban építették újjá.
[szerkesztés] Látnivalók
- Katedrális – A régi Königsberg főkatedrálisa
- Brandenburgi kapu
- Sackheimi kapu
- Királyi kapu
- Szovjet háza
- A megváltó Jézus katedrálisa, ortodox katedrális.
- Állatkert
- Egyetem
[szerkesztés] Testvértelepülések
.svg/22px-Flag_of_Germany_(2-3).svg.png){kind=small}
[szerkesztés] Híres emberek Königsbergből illetve Kalinyingrádból
(Születési évszám szerint rendezve)
- Regiomontanus (1436-1476) matematikus
- Brandenburgi Katalin (1604-1644) erdélyi kormányzó
- Christian Goldbach (1690-1764), matematikus
- Immanuel Kant (1724-1804), filozófus
- Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822), író
- Gotthilf Heinrich Ludwig Hagen (1797-1884), fizikus
- Fanny Lewald (1811-1889), feminista és író
- Gustav Robert Kirchhoff (1824-1887), fizikus
- Karl Rudolf König (1832-1901), fizikus
- Otto Wallach (1847-1931), kémikus
- David Hilbert (1862-1943, Wehlau), matematikus
- Erich von Drygalski (1865-1949), felfedező
- Arnold Sommerfeld (1868-1951), fizikus
- Agnes Miegel (1879-1964), író
- Lea Rabin (1928-2000), író Jichak Rabin felesége
- Viktor Pacajev (1933-1971), űrhajós
- Alekszej Leonov, űrhajós (1934-), az első űrséta a nevéhez fűződik
- Heinrich August Winkler (1938-), történész
- Ljudmila Putyin, Vlagyimir Putyin orosz elnök felesége.
