Osztrák–Magyar Monarchia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt különleges dualista állam Közép-Európában. Két fele, a Magyar Királyság és Ausztria (hivatalos nevén „A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok” vagy gyakran hivatkozott formában „az osztrák örökös tartományok”, amely a mai Ausztria mellett magába foglalta egyebek mellett Cseh- és Morvaországot, Galíciát, Bukovinát, a mai Szlovéniát, a mai Olaszország egy kis részét, Dél-Tirolt, valamint Bosznia-Hercegovinát) belső ügyeit önállóan intézhette. Közös ügyeknek számítottak a külügy és a hadügy, valamint az ehhez szükséges pénzügyek.

Tartalomjegyzék 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte 2 A kiegyezéssel kapcsolatos törvények 3 Részei 4 Uralkodók 5 A Monarchia zászlai és címerei 6 Irodalom 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte

A duális állam létrejötte egy kompromisszum eredménye. Az osztrák udvari körök – nagyrészt az Itáliában és a Poroszországtól 1859-ben és 1866-ban elszenvedett katonai vereség hatására – belátták, hogy az egységes és abszolutikus osztrák birodalom törekvését el kell vetni. Magyarország az 1848-ban kivívott alkotmányhoz szeretett volna visszatérni, ennek eléréséhez azonban szintén nem volt elegendő ereje. A létrejött kiegyezésben megkísérelték az udvar nagyhatalmi törekvéseit összeegyeztetni a magyar alkotmányos törekvésekkel. Hogy az alkotmányos Magyar Királyságnak megfelelő partnere legyen, a Birodalom másik felében is alkotmányos rendszert kellett teremteni, ennek eredménye egy dualista állam, az Osztrák–Magyar Monarchia lett. A Birodalom két felének önálló parlamentje (A Lajtán innen az Országgyűlés, a Lajtán túl a Birodalmi Tanács) és önálló kormánya volt. Közös törvényhozás nem volt, a közös ügyeket az ú.n. delegációk hatáskörébe utalták, amelyeket egyenlő létszámban a két parlament küldött ki, illetve ezek élén közös külügy-, hadügy-, illetve pénzügyminiszter állt. Ezek irányításában emellett az uralkodó (császár és király) meghatározó befolyást tartott fenn magának. A politikai kiegyezést a gazdasági kiegyezés egészítette ki, amit azonban tízévente meg kellett újítani. Ennek eredményeként fenntartották a közös bank- és valutarendszert (a jegybank az Osztrák–Magyar Bank volt), valamint a közös vámrendszert.

A soknemzetiségű birodalom a nemzetállamok születésének idején jött létre, így a politikai élet nagy része a tizenegy különböző nemzet vitáiból állt. Bár ezek a viták nagy port kavartak, a Monarchia fennállásának ötven éve alatt gazdasági szempontból rengeteget fejlődött, modernizálódott és liberálisabbá vált. A Monarchia létének az első világháború vetett véget, noha az USA támogatta a Monarchia fennmaradását, de a többi antant tagállam (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) nem osztotta az USA ezen nézetét, így a Monarchiát feloszlatták.

[szerkesztés] A kiegyezéssel kapcsolatos törvények

• Magyar–osztrák kiegyezés:

Magyar részről:

• • 1867. évi XII. törvénycikk a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
  • 1867. évi XIV. törvénycikk azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. évi XII. törvénycikkben a sanctio pragmatica folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik
  • 1867. évi XV. törvénycikk az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról
  • 1867. évi XVI. törvénycikk a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről

Osztrák részről (Decemberi Alkotmány):

• • Törvény a birodalmi képviseletről szóló 1861. február 26. kelt alaptörvény megváltoztatásáról
  • Állami alaptörvény a Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és tartományok állampolgárainak általános jogairól
  • Állami alaptörvény a birodalmi bíróság felállításáról
  • Állami alaptörvény a bírói hatalomról
  • Állami alaptörvény a kormány és a végrehajtó hatalom gyakorlásáról
  • Törvény a Birodalom tartományainak közös ügyeiről

• Magyar–horvát kiegyezés:
  • 1868. évi XXX. törvénycikk a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről.

[szerkesztés] Részei

Osztrák Császárság A Birodalmi Tanácsban képviselt királyságok és országok Más elnevezései: „Ciszlajtánia” vagy „Lajtáninnen” 1 Csehország 2 Bukovina 3 Karinthia 4 Krajna 5 Dalmácia 6 Galícia 7 Osztrák tengermellék (Görz, Gradiska, Trieszt és Isztria) 8 Alsó-Ausztria 9 Morvaország 10 Salzburg 11 Szilézia 12 Stájerország 13 Tirol 14 Felső-Ausztria 15 Vorarlberg	A magyar Szent Korona országai Más elnevezései „Transzlajtánia” vagy „Lajtántúl” 16 Magyarország 17 Horvát-Szlavónország Fiume (Corpus separatum) (A térképen nincs feltüntetve)	Közös birtok 18 Bosznia-Hercegovina

[szerkesztés] Uralkodók

I. Ferenc József 1867-1916

I. (IV.) Károly 1916-1918

[szerkesztés] A Monarchia zászlai és címerei

Ausztria zászlaja (A Habsburg Birodalom zászlója a kiegyezésig)	Magyar Királyság zászlaja	Háborús zászló	Általános zászló
Zászló 1815 – 1918 között	Ausztria címere 1815-től	A Monarchia címere (1867 - 1915)	A Magyar Királyság címere

[szerkesztés] Irodalom

A magyarság történelme
A magyar nép kialakulása
A középkori Magyar Királyság története
Kora újkori magyar történelem
19. századi magyar történelem
Reformkor
Szabadságharc
Kiegyezés
Osztrák–Magyar Monarchia
20. századi magyar történelem
Ez a doboz: mutat • vita • szerkeszt

• Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása (Atlantisz, 1997)
• Gerő András: Magyar polgárosodás (Atlantisz, 1993)
• Kettős kötődés: Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867–1918) (MEK)
• Jászi Oszkár: A Monarchia jövője: A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok (MEK)
• Szabó Miklós: Politikai gondolkodás és kultúra Magyarországon a dualizmus utolsó negyedszázadában (MEK)
• Bencze László: Uralkodók, főrangúak, katonák (MEK)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kettős kötődés: Az Osztrák–Magyar Monarchia Encyclopaedia Humana Hungarica 08.
• Jászi Oszkár: A Monarchia jövője : A dualizmus bukása és a dunai egyesült államok
• A monarchia térképei